Prohászka László: Lovaszobrok - A mi Budapestünk (Budapest, 1997)

A Szabadságharc-emlékmű harci szekerének kismintája

badságharc impozáns szoborcsoportjának kiviteli tervei. Szamovolszky Ödön és Gách István elképzelése szerint a mészkőből faragott, hatalmas emlékmű előterében életnagyságúnál nagyobb méretű, bronzból öntött harci szekér állt volna. A bigáról, melynek kismintáját a Hadtörténeti Múzeum (I., Tóth Árpád sétány 40.) őrzi, így írt Lyka Károly: „Holttestek tömegén át vágtat a Hadúr két paripája, féktelen düh mozgatja tagjaikat, minden a legfelsőbb fokra van felcsigázva. Szinte támadás sok történelmi szobor üres, vértelen pátosza ellen.” Sajnos a pesti Szabadság tér közepére szánt emlékmű soha nem készült el. Az ország dinamikus gazdasági - és ezzel együtt művészeti - fejlődését megszakította az 1914-ben kitört első világháború.

Bár a háborús viszonyok hatalmas terhet róttak Magyarországra, a nehéz pénzügyi helyzet paradox módon újabb lovas szobrot eredményezett. Igaz, ez csupán fából készülhetett. A Deák téren, az Anker-ház előtt 1915. szeptember 12-én állították fel a Nemzeti áldozatkészség emlékművét. Sidló Ferenc szlavóniai

25