Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

Történelmi sorsfordulók

A szigetet - attól kezdve, hogy az írott történeti forrásokban felbukkant - többféleképpen nevezték. A XIII. században Nyulak szigete, ürak szigete, Budaisziget, Boldogasszony szigete néven emlegették. Később, a XVII. században már találkozunk a mai nevével is Szent Margit szigete formában. Az 1790- es évektől az 1850-es évekig előfordult a Palatínus- sziget elnevezés is, minthogy ekkor Magyarország nádora (latinul palatínus) volt a sziget ura.

Régebben az volt az általános nézet, hogy a Margitszigeten is kellett lenniük római építményeknek, hiszen valószínűtlennek látszott, hogy a rómaiak ne foglalták volna bele a szigetet a limes erődítményrendszerébe. Néhány XIX. századi történetíró és régész a sziget északnyugati és keleti partja mentén alacsony vízállásnál akkor még jól látA Nyulak szigete

XVIII. SZÁZADI TÉRKÉPEN

vnSítá

m?

é

W

»U «Mm*.,

8