Gál Éva: Margitsziget - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

rült, s Nagy Lajos király egy 1355-ben kiadott ok­levelében az épület már mint romos vár (dirutum castrum) szerepel. Ami ezek után még megmarad­hatott belőle - a XIX. században emlegetett, száz méter hosszú, erős parti fal valamikor ehhez tar­tozhatott -, legkésőbb az Árpád híd építésekor megsemmisült. Mindamellett 1957-ben végzett ásatásai során Feuerné Tóth Rózsa régész az érse­ki vár feltételezett területén csaknem négy méter mélységben erősen megviselt alapfalakat, három és fél méter mélységben pedig középkori padló­szintet talált XII—XIII. századi kerámiatöredékekkel. Nagyjából az egykori Boldogasszony-templom romterületével szemközt, a sétaúttól jobbra, a szi­get közepe táján magasodik a fák fölé az 1911-ben épült víztorony. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár építette az akkori legkorszerűbb, úgynevezett mo­nolitikus vasbeton építési eljárással. Az ötvenhét méter magas építményt könnyeddé teszik vissza­fogottan szecessziós motívumai és változatos ta­golása. A margitszigeti víztorony nem ok nélkül tar­tozik védett ipari műemlékeink közé. A vízellátás­ban ma már nincs szerepe, de nemrég még kilátó- toronyként és kiállítóhelyiségként használták. 1938-ban a víztorony mellett rekordidő - tizen­kilenc hét - alatt felépült a Margitszigeti Szabadté­ri Színpad. A tervező, Kaffka Péter 3500 férőhelyes, erős lejtésű nézőteret, ötven méter széles és száz­ötven méter mély színpadot épített, s a víztornyot is belefoglalta a konstrukcióba: a torony köré fe­dett sétafolyosó épült, a tetejére, negyven méter magasra mozivetítő és fényszórók kerültek. A te­rületet nagyvonalúan parkosították: 4500 bokrot, húszezer tő virágot, 8000 négyzetméter gyeptéglát helyeztek el, a színpad körül pedig meghagyták az évszázados fákat. A színházi előadásokon a szige­ti parkot is felhasználták díszlet gyanánt. A szín­pad megnyitásának évében többek közt színre ke­rült a Szentiuánéji álom, a Csongor és Tünde és a Szent Margit legendája című darab. Később az Operaház szabadtéri színpadaként működött to­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom