Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

uán avagy az egyenes lelkű hazafi című „harczi- as játékkal” mutatkoztak be. Ggyanezen év őszén itt lépett fel először „Laborfalvy Róza leányasz- szony” - aki később Jókai Mór felesége lett. 1835. február 27-én itt mutatták be Budán először a Bánk bánt.

1837-től 1870-ig ismét német színészek játszottak a Várszínházban. 1871-től - s ezúttal már véglegesen nyilvánosságot kaphat a magyar szó - a Memzeti Színház művészei hetente három előadással szórakoztatták a főként budai közönséget.

A volt karmelita kolostorban 1849-ben kórház működött, s - úgy mondják - itt halt meg Hentzi tábornok, a Budát megszálló osztrák seregek parancsnoka és Allnoch ezredes, aki a magyarok benyomulását megakadályozandó, a Lánchíd fel- robbantására készült.

A színház egyébként 1924-ig működött, majd különböző átalakítások után, a Nemzeti Színház kamaraszínházaként 1978-tól folytatta munkáját. (Mind Kelemen László és társulata, mind Beethoven emlékét tábla őrzi. Az előbbi jelenleg csak szöveges. Az eredeti, 1940-ben felállított domborműves táblát, Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotását lebontották. Beethoven emléktábláját, Kampfl József munkáját a zeneszerző vendégszereplésének 200. évfordulóján helyezték el az épület bejárata mellett.)

A Várszínház mögötti egykori ágyúálláson, melyről gyönyörű kilátás nyílik a Margitszigetre, az Országházra és a pesti oldalra, 2001-ben állították fel Meszlényi Molnár János Halas lány-díszkútját.

A színház épülete már a Szent György térre tekint.

A Szent György tér 1-2. számot viselő miniszterelnökségi vagy Sándor-palota, főbejáratával dél felé, a királyi palotaegyüttesre tekintő reprezentatív épület. 1806-ban kiegyensúlyozott, szép kiasz - szicista stílusban Johann Aman és Pollack Mihály építette gróf Sándor Vince (a sportteljesítményeiről és lovasbravúrjairól „ördöglovasnak” nevezett Sándor Móric édesapja) számára. A homlokzat

42