Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

Dombormű részlete a Sándor-palota homlokzatáról

domborművei Kirchmayer Antal bajor szobrász munkái. A földszinti ablakok feletti reliefek Vénusz diadalünnepét, illetve a helikoni ünnepségeket ábrázolják, míg a középső, timpanonnal koronázott, kiemelkedő építészeti tagozat (rizaiit) felett a Sándor család egyik ősének lovaggá ütését mintázta meg a szobrász. Az épület északi falán 1989 óta újra áll a sárkányölő Szent György-dombormű (az utcajelző emléktáblát Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázta 1939-ben).

Schams Ferenc 1822-ben kelt leírása szerint az épületben fényes nagyterem, játékszoba, kényelmes fürdőszoba volt (utóbbi nyilván nem lehetett általános, ha a tudós történész külön hangsúlyozta... sőt „központi fűtés” is: a melegített levegő csöveken terjedhetett. Keleti oldalához télikert csatlakozott. Az istállóban a lovak márványvályúból ehettek. A színházkedvelő tulajdonos kényelmére palotáját a Várszínházzal fedett folyosó kötötte össze.

1825 után Rómából visszatérve a Sándor-palotában lakott Ferenczy István szobrász, ameddig Országház utcai házát meg nem vásárolta. 1851- 59 között Albrecht főherceg, Ferenc József magyarországi helytartójának rezidenciája volt, végül a Pallavicini családtól vásárolta meg az állam a miniszterelnökségi hivatal számára. A kormányfő, gróf Andrássy Gyula már 1867-től itt lakott.

43