Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

mas kapumotívummá vált. A végleges tervek elkészítésére a tervezők két brigádot alakítottak: az Alkotás brigád a vállalt 350 nap helyett 119 nap alatt, a Béke brigád 195,5 (!) nap helyett 65 nap alatt adta ki a dokumentációt.

A Béke úti telep második üteme (Tarján László, Buváti, 1953), mely az említett három ház mögött épült 250 lakással, már valódi „szocreál" stílusú együttes. A háromemeletes, magastetős házak laza keretet alkotnak. A sztahanovista módszerrel falazott téglaépületek sivárságát néhány rátett díszítőelem, műkő nyíláskeretek, gipszpárkányok és timpanonok oldják. Hasonló archaizáló szellemben tervezték a Fiastyúk utca és a Rákos-patak között hosszan kanyargó sáv beépítését is 1953-ban (városterv: Mester Árpád és Krivátsy Ádám, Buváti), ahol három ütemben 2300 lakást akartak építeni. A Fiastyúk (majd Ernst Thälmann) utcai lakótelepként ismert együttes a patak felőli front kivételével 1954—57 között megvalósult. Két szélső tömbje zártabb, a háromemeletes keretes beépítést (lakóházak: Gábriel Mihály, Vidos Zoltán) a Béke út felől U alakú bevásárlóudvar, a Göncöl utca felől műteremházhoz (Hegedűs Béla) vezető tengely és egy középen kiteresedő utca bontja meg. A parkosított tömbbelsőben kaptak helyet az óvoda és bölcsőde épületei, az iskolák pedig a lazább középső tömb szélére kerültek. Az első két ütemben főként kétszobás lakások épültek fürdőszobával, 1955 után megnőtt a kisebb lakások száma, s különösen a fürdőszoba helyett mosdófülkével fölszerelt ún. „Cs" (csökkentett igényszintű) lakásoké. A szocreál szigora 1954-55■ A Fiastyúk utcai lakótelep végleges beépítési terve

50