Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
az OTI bérházak vásárlása és két házcsoport építése mellett két nagyobb családiházas telep — az albertfalvai és a magdolnavárosi - építését finanszírozta ily módon. Az első építéséhez az Ingatlanbanktól vásárolt megfelelő méretű üres területet Albertfalva északi részén. Az eleinte Albertfalva-Park- városnak nevezett telep terveit dr. Barát Béla és Novák Ede építészek irodája tervezte közvetlen megbízásra. Az OTl-t felügyelő minisztérium Wälder Gyula műegyetemi professzort kérte fel a tervek véleményezésére. 1929 nyarára a tervek elkészültek, a telep első ütemét novemberben már át is adták. A 308 kis- lakásos ház vállalkozásba adása nagy felzúdulást váltott ki, mert az OTI, a rövid határidőre hivatkozva, mellőzte a közbeszerzési eljárást. Nem hirdetett árlejtést, hanem az Ingatlanbankot bízta meg az építkezés lebonyolításával. Sokan feltételezték - bizonyára nem alaptalanul -, hogy leginkább a bankkal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozóknak lesz esélyük elnyerni a munkát. Az albertfalvai telep magasépítési munkáit a jó nevű Fejér és Dános cég kapta, amely korábban valóban dolgozott már az Ingatlanbanknak, hasonlóan a Barát és Novák tervezőirodához. A gróf Apponyi Albert (ma Fegyvernek), a gróf Széchenyi István (ma Karcag), a Petőfi (ma Építész) és a Jókai (ma Vegyész) utca által határolt telepet észak- déli irányú utcák osztják keskeny teleksávokra, melyeken nagyrészt földszintes, kisebb részben egyemeletes sorházak épültek, az előbbiek kétszobás, ■ Az albertjjalvai OTI kertváros fjöldszintes házsorának korabeli képe 40