Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Tidztvi&előtelepi utca a XX. izázad elején épült iarokházzal

és építőmesterek (többek között Ámort József, Bachmann Károly, Hofhauser Elek, Hudetz Antal, Nagy István) tervezték egyedi épületként. A sokféle terv ellenére a telep képe nem vált zavarossá. Összefogja a „könnyű olasz reneszánsz styl", ahogyan Bobula nevezte az épületek egyszerű historizáló architektúráját, valamint az egységesen használt építőanyag: a sárga tégla és a festett vakolat a tagozatoknál. Néhol német reneszánsz oromzatok, másutt romantikus „svájci" verandák és fűrészelt-faragott tetőoromzatok gazdagítják az összképet anélkül, hogy megtörnék a Tisztviselőtelep sajátos karakterét, amelyhez ma már a szépen megnőtt növényzet is hozzátartozik. Annak idején erre is figyeltek: a fővaros mérnöki hivatala készítette az utcák fásítási tervet, utcánként más és más fafajtából. A Bíró Lajos utcába zöld juhar, a Reguly Antal és a Bláthy Ottó utcába akác, a Benyovszky és az Elnök utcába, valamint a Rezső térre platán, a Delej utcába ostorfa, a Villám utcába gesztenye került.

1888-ban az egyesület újabb területet kért a telep kiegészítésére a fővárostól, azonos feltételekkel. Ekkor már a fővárosi bizottsági tagok többsége ellenezte a kérés teljesítését. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa sem helyeselte a családi házak és háztelepek építésének támogatását. Tartottak a város külterjes fejlődésétől, a drága út- és közműfejlesztésektől, s úgy vélték, családi házat csak a jómódúak építhetnek, őket pedig nem kell támogatni. Az egye<4