Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
sülét kérelmét a közgyűlés két ízben megszavazta, de a határozatot a belügyminiszter mind a kétszer megsemmisítette. Az egyesület ekkor memorandummal fordult a belügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz. Ezután megkapták a hozzájárulást a 95 telek átengedéséhez, de még szigorúbb feltételekkel. A Szabóky (ma Bíró Lajos), a Szapáry (ma Bláthy Ottó), a Villám és a Kendeffy (ma Győrffy István) utca által határolt területen hamarosan megépült a második ütem 93 háza, két telket pedig a telep közintézményeinek tartottak fenn. A többi kiszemelt telekhez az egyesület nem jutott hozzá, mert a főváros a kültelkek kérdését levette a napirendről. A Tisztviselőtelep első telepesei élénk közösségi életet éltek, melynek szerves része volt a dalárda, legfőbb színtere pedig a kaszinó a Szapáry utca 7-9. alatt. A kaszinó egyszerű favázas épületét Hofbauer János tervei alapján építették 1888-ban, az egyesületi ház téglaépülete ugyancsak az ő tervei szerint készült el 1891 nyarán. A telep gyermekei számára két elemi iskola létesült (1893,1914), majd a főgimnázium szép magyaros szecessziós épülete (Körösy Albert, 1911) a mai Könyves Kálmán körúton. Ma már nem működik benne iskola. A tisztviselőtelepi római katolikus templomra 1914-ben írtak ki tervpályázatot, amelyen Lechner Ödön terve nyerte az első díjat, de a világháború elsodorta az építkezést. A kupolás Rezső téri templom végül 1931-ben épült fel neoklasszicista stílusban, a nagy mester unokaöccse, Lechner Jenő tervei szerint. A zuglói postástelep Budapest, mint láttuk, nem szívesen adott át telkeiből, holott még 1908-ban is csaknem 11,5 millió négyszögöllel rendelkezett (a város teljes területének huszonegy százalékával, ez az arány 1874 óta mindössze hét százalékkal csökkent). Hiába javasolta az 1893-ban felkért újabb lakásbizottság, hogy a székesfőváros jelöljön ki családi házak építésére alkalmas területeket, s azokat évente rögzített áron adja el a jelentkezőknek, erre tizenöt éven át nem került sor. Pedig számos kérelem érkezett magánszemélyektől, egyesületektől, házépítő szövetkezetektől egyaránt. Az 1896-ban alakult Általános Munkás-családiház Építő Egyesület például hiába kért a fővárostól ezer családi ház építéséhez jutányos árú, megfelelő méretű telket. A következő évben alakult Munkás-Otthon Szövetkezet, amely szintén ezer ház építésére vállalkozott, csak a főváros határán kívül, Rákosligeten 15
