Boros Géza: Szoborpark - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

új épületben a korhoz kapcsolódó kiállítások, filmvetítések, könyvek, zenei CD-k (Beit oh Communióm), ajándéktárgyak kínálata várja a betérőket.

A Tanú tér legfontosabb építészeti-jelképi eleme a tribün: a Szoborpark homlokzatával szemközt eredeti nagyságban a Sztálin-szobor dísztribünje áll majd, rajta az 1956-ban ledöntött monstrum maradványával, a csizmával. Az építészeti rekonstrukció az eredeti tervek alapján készül. A tervezői szándék kettős: „Egyrészt a tömegarányok, a homlokzati — legfőképpen a főhomlokzati — karakter, az egész építmény brutális »birodalmi« monumentalitása tekintetében törekedni az eredeti látvány, az eredeti atmoszféra megidézésre, másrészt az eltérő anyaghasználattal, egyes elemek (felirat, koszorúzóhely) elhagyásával, s főleg a domborművek helyett alkalmazott falpillér-ritmussal hangsúlyozni: nem a Sztálin-emlékmű épül újjá, hanem annak mementója!" Ez a metaforikus építmény és emlékműtorzó önmagában is katartikus hatásúnak ígérkezik: „az emelvényen Sztálin elárvult bronzcsizmája, a zsarnokölés legszebb szobra” (Haraszti Miklós író).

A Sztálin-szobor átépített talapzata egészen a nyolcvanas évek végéig szolgált dísztribünként, ahonnan az állami és pártvezetők integettek a felvonu■ A ledöntött Sztálin-izobor talapzata /956-ban

55