Boros Géza: Szoborpark - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

szovjet építészek tervezték. A szovjeteknek a pénz nem számított, hiszen a költségeket a magyar államnak kellett állnia. 1947-re készült el a negyven méter magas kompozíció, amelynek csúcsán a szabadság géniusza, egy pálmaágat tartó nőalak magasodott, alatta középen a győzelmi zászlót tartó szovjet katona állt őrt, a talapzat két oldalán pedig az újjáépítést megörökítő domborművek voltak láthatók. A talapzat hátsó oldalára a Budapest ostrománál elesett szovjet katonák cirill betűs névsorát vésték fel. Az oltárszerű együttest kétoldalt akadémikus-neobarokkos felfogású, a jó és a rossz küzdelmét, valamint a haladást szimbolizáló mellékalakok egészítették ki. A Gellért-hegyet megkoronázó kompozíció magaslati elhelyezésének jelképi oka volt: ezzel a főváros, sőt az egész ország alávetettségét lehetett kifejezni. A főalak alatt külön posztamensen strázsáló géppisztolyos katonafigura a felszabadító szovjet hatalom erejét, a győztesek magabiztosságát volt hivatott megjeleníteni. Alakját Kis- faludi egy szovjet katonáról, Vaszilij Mihajlovics Golovcovról mintázta. Az 56-os forradalom idején az emlékmű nőalakja érintetlen maradt, a szovjet katonafigurát azonban ledöntötték, és feldarabolták. A forradalom leverését köve■ Szentjóby Tárnái:

A Szabadság Lelkének Szobra Projekt. 1993

'9