N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
A kalcitréteg állagromlásához nagyban hozzájárult, hogy az eredetileg vízzel teljesen kitöltött üreg szárazzá válását követően a kristálykéreg is kiszáradt; a kedvezőtlen hatást még fokozta a Gellért-táróval való összekötés. A ma szó szoros értelmében porszáraz üreg hajdan fehér képződményeiből meg- maradtakat szürke porlepel fedi. Az elmúlt harminc évben több ötlet, terv született a barlang hasznosítására, bemutathatóvá tételére. Zsuffa András Ybl-díjas építészmérnök a felmerült ötletek közül (barlangfürdő, barlangterápia, borpince vagy egyéb vendéglátó-ipari egység, bemutatóhely) a természettudományi bemutatóteremre dolgozta ki terveit. Tekintve, hogy a terem alsó kristályfelületét — hogy járhatóvá tegyék — már teljesen kibontották és elhordták, Zsuffa az ellipszis alakú barlangtér közepére — az üreg eredeti állapotának érzékeltetésére — egy ellipszis alakú, homorú tükörfelületet tervezett. A terem oldalfalaihoz aragonitkristály formáját mutató üveg vitrinsort kívánt állítani. A teremben fény- és hangjáték fogadta volna a látogatókat, és természetesen rövid tájékoztató a barlang keletkezéséről, képződményeiről. A tervekből nem valósult meg semmi. Ma már csak abban bízhatunk, hogy a Szent Gellért tér tervezett rendezésének keretében ezek a föld alatti csodák is megismerhetővé, látogathatóvá válnak. Varázslatos oszloperdő a Gellért-hegy gyomrában Aki járt valaha a Gellért-hegy északnyugati oldalán, a Fővárosi Vízművek Sánc utcai vízmedencéinél, annak már nem kell nagyon erőlködnie, hogy el tudja képzelni Verne utazását a Föld középpontja felé. A zöld víztömegben nem hatol messzire a reflektorok fénye, de a kukucskálóablakokon át jól látni, hogy sűrű sorokban nyúlnak a karcsú oszlopok a víztükör fölé. Mintha megkövesedett, áthatolhatatlan erdőt látnánk. A ritka alkalmakkor, amikor a kiürített medencék belsejébe is bebocsátást nyernek a kívülállók, ki-ki tapasztalhatja, hogy a roppant termeknek furcsa, leginkább zongorára emlékeztető alakjuk van. Ilyenkor még a hang is szinte eltéved a tíz méter magasra szökkenő oszlopok között, és hol innen, hol onnan verődik vissza. A két medence egyenként 40 ezer köbméter víz befogadására alkalmas. A lekerekített formák és az oszlopok arra szolgálnak, hogy az ivóvíz mindenhol 45
