Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

I

■ Az elektromos Művek üzemháza

az Attila úton, 1938

A szép erezetű travertinburkolatból párkányok közé szorított dobozként emelkedett ki a vezénylőterem üvegfala, fölfelé növekvő mezőkkel. A kis parkra forduló homlokzaton viszont csak az első emelet üvegfala doboz, fölötte, a trafókapuktól kifutó erkély korlátjától az üvegfal már a homlokzati síkba mélyed. Volt itt még egy apró elem, egy kivilágítható üveghasáb, amely túlfutott a sarkon, és fényreklámként szolgált.

Az épület kompozíciója és dekoratív elemei jól mutatják, hogy olyan építész tervezte, aki sokféle stílusban járatos, müveit, és a modern építészetben is fontosnak tartja az iparművészet jelenlétét, értsük ez alatt akár az új anyagokkal - műkő, nikkel, üveg, sőt fény („architettura luminosa") -, akár a hagyományos mesterségekkel (kovácsoltvas, bronz, bútorasztalosság) elérhető gazdag hatásokat. A művészdinasztiából származó Györgyi Dénes ez irányú vonzalmát századelőn kezdődő változatos életpályája és az Iparművészeti iskolában 1910 óta betöltött tanári szerepe magyarázza.

66