Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

Ipari és közlekedési épületek

A modern építészet előtörténetében számos kiváló ipari létesítményt találunk. A funkcionalista és racionális tervezési elvek könnyebben és korábban érvényesültek a mérnöki alkotások területén, mint az akadémiák befolyása alatt álló műépítészetben. Ez a folyamat Budapest építészetében is tetten érhető. Az első világháború előtt és alatt több gyár- és üzemépület készült vasbeton szerkezettel. A háború után főként textilgyárak (Hazai Fésűsfonó, IX., Soroksári út 164., Magyar Pamutipar IV,. Erkel Gyula utca 30.) képviselték a korszerű szemléletet. A járművek és a tömegközlekedés épületei is magától értetődően öltötték magukra a modern stílus formáit (Posta járműtelepe, XIV., Egressy út 35-51., 1914—28; Excelsior autószerviz, XI., Fehérvári út 71., 1930; FlAT-szer- viz, XIV., Dózsa György — akkor Aréna — út 61-63., >934.1937; Beszkárt és BHÉV forgalmi épület a XI., a Móricz Zsigmond — akkor Horthy Miklós — körtér közepén, 1942).

Ha a pályaudvar a XIX. század jellegzetes közlekedési épülete, akkor a XX. századé a repülőtér. A modern repülőterek között nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő helyet érdemel Budapest második közforgalmú repülőtere. (Az első Mátyásföldön nyílt meg 1922-ben, annak nem volt említésre méltó épülete, a harmadik pedig — bár hivatalosan 1950-ben avatták — ugyancsak a két háború közötti korszak alkotása, hiszen a Ferihegyi repülőtér építését 1940-ben kezdték meg.) A Budaörsi repülőtér (XI., Kőérberki út 36.) nemcsak egy jól működő üzemi épület volt, hanem a szimbólumok nyelvén is kifejezte tartalmát. Lekerekített, áramvonalas formák jellemzik (amikor maguk a repülőgépek bizony még inkább szögletes fémdobozok voltak), sőt a hengeres középrészhez két „szárny’’ csatlakozik, így fentről nézve az épület (gép)madárra emlékeztet. Számos olyan elemet fedezhetünk fel rajta, amelyek azóta magától értetődően tartoznak a repülőterekhez. Például a bejáratot az emeletre helyezték, az autók rámpán kanyarodnak elé, és távoznak a másik oldalon. Az utasforgalmi csarnokból panorámaablakon át látni a repülőgépeket, a hozzátartozók pedig hatalmas kilátóteraszokról gyönyörködhettek a fel- és leszálló repülőgépek látványában. A hajózás toposzai (fedélzetek, csőkorlátok, üvegezett irányítófülke stb.) is továbbéltek a légi járművek e kikötőjén.

67