Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

ereszgerendaként megjelennek a homlokzatokon. A ház nappali és éjszakai használatú része világosan elválik egymástól: a bal oldali, szélesebb részben kapott helyet a tágas hall, az ebédlő és a kandallós nappali T-alakú, egymásba nyíló térrendszere, a keskenyebb jobb oldali szárnyban pedig a folyosóra felfűzött három hálószoba. Az előbbi résznek előre, az utóbbinak hátra néző fedett terasz van a sarkán. A nappalit a sarkon átforduló sarokablak nyitja fel (részben tolószárnyakkal), a halinak pedig négyszárnyú, harmonikaként kihajtható erkélyajtaja van. A hátsó homlokzaton függőleges tolóablakok sorakoznak, az utolsó hálószobának pedig — mintegy a nappalira válaszolva — hátrafelé néző sarok-virágablaka van. A hazai klímához és igényekhez alakított, józan és szép modern architektúra időtállónak bizonyult, hetven éve szinte semmit sem változott. Nagy kár, hogy ez a felfogás nem tudott szélesebb körben elterjedni, mintává válni.

Az épület színes fotói egy 2001-es tematikus folyóiratszámban is szerepelnek, amely Frank Lloyd Wrightról és „magyar követőiről" szól. Ebben Szekér László fölveti, hogy „az alaprajz szervezése emlékeztet a Usonian-házak modelljeire, azok közül is az egyenes térszervezésű megoldásokkal mutat szoros rokonságot". Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az amerikai mester közvetlen hatása kizárható, hiszen ennek a háznak a tervezése néhány évvel megelőzi Wright első hosszúkás Usonian-házának tervezését (1939). A közvetlen hatásra valóban nincsen bizonyítékunk, de a Zseltvay-házban sok minden rokon Wright tervezési elveivel. Ilyen a lakószobák egy térbe foglalása, az épület talapzatának kiemelése és vízszintes síkokkal való kiterjesztése a környező tájba, az ablakok összefogása „fény-fallá", és a felhasznált anyagok számának csökkentése, az „egy-anyagu' épületig. Ezeket az elveket Wright 1931-ben fogalmazta meg, a századfordulón nagy számban megépített Chicago környéki prériházai alapján. Ezzel az írással Szabó László is találkozhatott, de a prériházakat mindenképpen ismerhette, hiszen Wright korai munkáiról már 1910-ben és 1911-ben album jelent meg a német Wasmuth kiadónál. Ma Magyarországon mást értünk organikus építészeten, de ne féljünk kimondani: ez is az, még akkor is, ha egyetlen íves vonal, ágasfa vagy más ősi motívum sincs benne.

A harmincas évek végére a modern építészet jelentősen visszaszorult Európában. A totális diktatúrák különböző indokokkal, de egyformán elítél23