Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
ték és saját területükön gyakorlatilag kiirtották a modern internacionális mozgalmát. A Németországban élő modern építészek nagy része emigrálni kényszerült, így diaszpórákban, a modern építészet szempontjából addig periferikus helyeken (Anglia, Skandinávia, Törökország, Palesztina, USA, Japán) működtek tovább. A sztálini Szovjetunió szétzúzta saját avantgárdját, onnan csak a nagy munkákra meghívott külföldi, főként német specialisták tudtak elmenekülni. Mussolini Olaszországában a modern tovább élt, bár a klasszi- cizáló tendenciák erősödtek. A klasszicizmus új erőre kapott olyan országokban is — például Franciaországban —, amelyek korábban a modern úttörőjének számítottak. A harmincas évek közepén Ausztria, a müncheni szerződés aláírása után Csehszlovákia is kidőlt a sorból. A modern építészet valóban a perifériákra szorult: a harmincas-negyvenes évek fordulóján már csak Svédország, Dánia, Finnország, Görögország - és Magyarország jelentett menedéket a korszerű szemléletnek. A második világháború kitörése előtt egy évvel készült el az 1., Berényi utca 6/B alatti kétlakásos luxusvilla. Építtetője, Fellegi Antal kőfaragómesterként kezdte pályáját, de ekkor már a Dunamenti Kőbányák és Márványművek Rt. igazgatója, és magyar királyi kormányfőtanácsos címet viselt. A ház tervezője a publikációk szerint Platschek Imre (1902—43), sokak szerint viszont ■ A gellérthegyi Fellegi-villa. 1938-ban ... 24
