Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
viszonylag kevés munkájuk került, hiszen itt az alkalmas, megfelelően reprezentatív terület, mindenekelőtt a falsírboltok sora már korábban eklektikus mauzóleumokkal és síremlékekkel népesült be. Jelentős alkotás ebből az időszakból a Révész Sámuel és Kollár József tervezte Blau-sírbolt, valamint a Mahler-mauzóleum, Barát Béla és Novák Ede müve. Körössy Albert Kálmán tervezte báró Madarassy-Beck Béla 1902-ben elkészült síremlékét, és talán a másik, szomszédos Madarassy-Beck sírt is. Aszimmetriájával és egyedi formavilágával tűnik ki Vidor Emil két síremléke, Davidssohn Móré 1906-ból és Freund Vilmosé 1910-ből. Klasszicizáló, mindenekelőtt a méreteivel tüntető alkotás báró Weiss Manfréd sírboltja, Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula műve. A szertartási csarnok közelében áll a Körmendi-Frim Jenő tervezte monolitszerű Neuschloss-síremlék, mely a szemközti, hasonló formájú Mauth- ner-sírral szinte belső kaput képez a temető felé. Feltehető, hogy ez utóbbi mű tervezője szintén Körmendi-Frim volt, de csak a Neuschloss-sír szignált. Fontos még Grauer Vilmos síremléke Faragó Ferenctől, valamint Kaszab Aladáré Kaszab Miklóstól. Számos remek faragású síremléket, köztük Lajta- terveket is kivitelezett Kohn Arnold kőfaragó, de találkozunk a temetőben a Gerenday és a Seenger cég munkáival is. A Kozma utcai temetőben jóval több mauzóleum és sírbolt képviseli a századfordulós irányzatokat, itt tehát az eklektikus síremlékek vannak kisebbségben. Az előbb említett építészek közül Barát és Novák tervezte a Wellisch-, Kármán és Ullmann a Goldberger-mauzóleumot, Vidor Zsigmond síremlékét pedig Vidor Emil. A Redlich és Ohrenstein család, valamint Lukács József mauzóleuma Alpár Ignác műve, az Újhelyi-mauzóleum a nagy zsinagógaépítő, Baumhorn Lipót alkotása, Grosz Antal mauzóleuma pedig Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján épült. Sárkány István tervezte a Halmos család, valamint Fayer László és Fayer Zsigmond síremlékét, mindhármat 1907 körül. Jellegzetes műveket alkotott Pogány Móric, Tőry Emil, Wellisch Alfréd, Böhm Henrik és Fodor Gyula is. Itt említhető meg két síremlék a viszonylag kevés építészeti értéket rejtő Farkasréti izraelita temetőből: Vágó Lászlóét Vidor Emil, Baracs Károlyét pedig Jakab Dezső és Sós Aladár tervezte. A budapesti izraelita temetőkben jó néhány szobrászati alkotás is található. A korszak jellemző tendenciája mind a keresztény, mind a zsidó temetkezésben a szekularizáció volt, de a Salgótarjáni utcai temető még az archaikus 40
