Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ Genfer Kalman:

Deák Ferenc mauzóleuma

hanem sírköveket is tervezett, például Linzbauer Istvánét (K fal), Csepreghy Ferencét (K 34/1) vagy Gerster Miklósét (K fal). Az utóbbi két síremlék szobrászati részét Huszár Adolf, a Gerster-sír mozaikját pedig Lotz Károly tervezte.

A Kerepesi úti temető fontosabb építményei közé tartozott a Saxlehner- mauzóleum, amely Czigler Győző tervei alapján 1893-ra épült fel, és a falsírboltok egy részének XX. századi megsemmisítése során tűnt el. Szobrászati részét Szécsi Antal készítette, aki Czigler más munkáinál is közreműködött, így például Stoczek József 1891-ben készült síremlékénél (K 34/2). Czigler tervezte 1904 körül a fővárosi temetők első jelentősebb bejárati épületegyüttesét az 1886-ban megnyitott Rákoskeresztúri temető számára, valamint a sírkert parcellabeosztását és úthálózatát is. A szomszédos, 1891-ben átadott Kozma utcai izraelita temető beosztása és a főbejárattal szemben felépült

18