Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

szertartási épület Freund Vilmos tervei alapján valósult meg. A téralakítás szempontjai a XIX. század végétől értékelődtek fel a hazai városi temetőkben; a korábban megnyitott budapesti sírkertek területi beosztásának tervezője nem is ismert.

A Kozma utcai temető elődje a Salgótarjáni utcai zsidó temető volt, amelyet 1874-ben nyitottak meg a Kerepesi úti sírkert mellett, egy annak eredeti területéhez tartozó, de használatba nem vett részen. Budapesten belül a Salgótarjáni utcai és a Kozma utcai izraelita temetőben található a legtöbb mauzóleum, többségük a temetőfalak mellett összezsúfolva. A Salgótarjáni utcai temető legmeghatározóbb emlékcsoportját a megnyitást követő két évtizedben felépült, egységes összképet nyújtó eklektikus sírépítmények jelentik. A felbecsülhetetlen építészeti értéket képviselő síremlékegyüttes állapota még a szomszédos keresztény temető falsírboltjaiénál is sokkal rosszabb.

■ Fellner Sándor: a Schwarz család mauzóleuma

19