Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
mot i8ii-ben szentelték fel, az egykor a Dísz téren álló budai evangélikus templom építése a XIX. század derekán zajlott. Az 1860-as évek közepén Fir- tinger Leopold tervei szerint épült a szlovák nyelvű lutheránus hívek temploma a Rákóczi úton. 1785-ben kezdték el építeni az óbudai református gyülekezet templomát, amely a három településből 1873-ban alakult főváros legrégibb református egyházi épülete. Ezt követte a Kálvin téri, majd a német ajkú reformátusok számára 1878-ban épült Hold utcai templom. A Kálvin téri anyagyülekezetből azután sorban alakultak a fejlődő főváros szaporodó reformátusságának mind önállóbb életet élő, s mind jobban megerősödő gyülekezetei. Ez a gyarapodás egyrészt a peremkerületek Budapesthez csatolásának, a gyáripar kialakulásának és a századforduló demográfiai fejlődésének köszönhető. A kiegyezés utáni években a fővárosba költöző erdélyiek között számos család unitárius hitű volt. Ez a reformáció talaján született vallási irányzat tagadja a szentháromság hittételét, és emiatt mind a katolikus, mind pedig a protestáns egyházakkal összeütközésbe került. Erdélyben Dávid Ferenc (kb. 1520—79) állt az élükre. Gyülekezeteik Erdélyben maradtak fenn, majd onnan terjedtek szét. Budapesten az első és egyben püspökségük székhelyéül is szolgáló templomuk 1890-ben készült el. A fővárosban jelenleg három templomuk van. Budapest nagyvárossá fejlődése, illetve az első világháborút követően az elcsatolt területekről a fővárosba érkező menekültek révén a református hívek száma ugrásszerűen megnőtt, és hamar kiderült, hogy a templomok befogadóképessége nem elegendő. Szabó Imre esperes javaslatára a székesfőváros közgyűlése ekkor döntött arról, hogy a Budapesti Református Egyházmegye templomok építésére évi 125 ezer pengő támogatást kap. A protestáns templomok építése - habár a telkeket a főváros leggyakrabban ingyen engedte át - az adott gyülekezetek anyagi helyzetétől, áldozat- vállalásától, a gyűjtések eredményességétől is függött. Fontos megemlíteni, hogy több budapesti református templom emelését külföldi, leginkább a holland testvéregyházak többszöri támogatása tette lehetővé. A XX. századi budapesti protestáns templomok építésekor az istentiszteleteken kívüli közösségi élet kereteinek kialakítására is törekedtek, ezért épültek a templomok mellett — vagy a templomok alagsorában — gyülekezeti és színpadtermek, ahol 8
