Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
a hívek a szeretetvendégségeket és egyéb társadalmi-kulturális összejöveteleiket tarthatják. 1945-től az 1980-as évek közepéig mintegy 250 templom épült Magyar- országon, túlnyomó többségük (165) római katolikus, mintegy 20 református és 15 evangélikus. Budapesten a történelmi protestáns egyházakon kívül működnek a Szabad Egyházak Tanácsával összefogott „kisegyházak" is, mint a magyarországi baptisták, adventisták, metodisták, a Keresztyény Testvérgyülekezet, a Szabadkeresztyények, a pünkösdisták stb. Rajtuk kívül számos, valamely protestáns egyházból kiszakadt, szektának minősülő gyülekezetnek is van imaháza, temploma a fővárosban. Az 1990-es évek elején az országban bekövetkezett demokratikus átalakulás következtében nemcsak a történelmi egyházak kaptak új erőre, de a különböző - gyakran külföldi gyökerű - felekezetek elterjedése és templomépítő tevékenysége is felgyorsult. Kötetünkben az evangélikus, majd a református, végül az unitárius templomokat vesszük sorra, építésük időrendjében. A Deák téri evangélikus templom V., Deák Ferenc tér 4. A Pesti Evangélikus Egyházközség a templomépítésre igényelt építési telket az evangélikus hitű Coburg Jósiás herceg, táborszernagy, pest-budai főhad- parancsnok támogatásával 1792-ben kapta meg. Az 565 négyszögöles telek a Gránátos kaszárnya mellett, a városfalakon kívül esett. Azért ezt jelölték ki, mert a templom nem csupán a város evangélikus lakossága, hanem a laktanyában elszállásolt mintegy hétszáz főnyi evangélikus katonaság számára is épült. Az evangélikusok a templom elkészültéig a várostól 15 kilométerre lévő cinkotai templomot látogatták vasárnaponként, illetve a kaszárnyában tartották istentiszteleteiket. Az építkezés költségeihez a lutheránus gyülekezet két legtehetősebb pártfogóján, gróf Beleznay Miklósnén és gróf Teleki Józsefnén kívül többek között jelentős adománnyal járult hozzá gróf Batthyány József hercegprímás, de érkezett támogatás a württembergi egyházaktól és Hamburg városától is. A templom tervezésére a megbízást eredetileg Krausz János (1761—98) késmárki származású építőmester kapta, akinek működésével a galgagutai evan9
