Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

■ Nehéz elképzelni a háború alatti nélkülözést. ha mostanában járunk a Teleki téri piacon

Dobozi utca 19. és Magdolna utca 40., 42—44., 46. alatt. Az akkori szokásoknak megfelelően számos zsidó a tér körüli kis, elzárt imaházakban gyűlt össze, hogy istenéhez imádkozzon. A lengyel zsinagóga a Lujza utca 8.-ban kapott helyet, más imaszobák a Teleki tér 1. és 5. szám alatt, megint mások a Dobozi utca 7—9. és az Erdélyi utca 19. szám alatt voltak.

A tér történetét nem annyira zöldövezeti vagy közpark jellege, inkább nyüzsgő kereskedelmi élete határozta meg, és a helyzet a jelenben sem változott sokat. A Telekin mára jószerivel minden elkopott vagy megrongálódott, körben, a lakóházak földszintjén üresen álló üzletek portálja, néhány kellemetlen szagú italbolt. Kevés egyéb funkció betöltésére alkalmas ez a terület — nincs játszótér, a padok alig használhatók, a kutyafuttatót pedig lényegében semmi nem különbözteti meg a park többi részétől, leszámítva egy rozoga kerítést. A jellegzetes, nem túl drága élelmiszerpiac azonban még mindig

46