Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

működik itt — hentesek és gyümölcsárusok között filléres külföldi ruhaneműt árusító kereskedők, mellettük pedig számtalan olcsó italbolt és kifőzde.

De térjünk vissza a XIX. századba és a XX. század elejére, amikor a Teleki testesítette meg a piac őstípusát. A város fokozatosan fejlődött, és ahogy nőtt, folyamatosan próbálta mindinkább a külső kerületekbe szorítani az ócska, használt áruk piacát. Budapest eredeti, hivatalos használtáru-piaca 1897-től 1950-ig működött itt, mielőtt átkerült volna az Ecseri útra, ahol 1964-ig üzemelt, majd továbbköltözött mai helyére, a Nagykőrösi útra. Ez alatt az idő alatt elsődleges árucikkei sokat változtak-, a használt ruhák és cipők helyébe az olcsó, illegálisan az országba csempészett nyugati ruhaneműk és használati tárgyak léptek, melyeket később a régiségek váltottak fel. Az ironikus az egészben az, hogy a Teleki téri piac földrajzi helyváltoztatása csak nehezen szivárgott be a köztudatba. A köznyelvben a piacot jóval azután is Telekinek hívták, hogy az Ecserire költözött, majd Ecserinek hívták, illetve hívják ma is, amikor pedig már az újabb, harmadik helyszínén működik.

A Telekin reggeltől estig az üzleti élet zajától volt hangos a börze vöröstéglás épülete. A kereskedelem nagy része aukciók formájában zajlott, és annyi pénz cserélt itt gazdát, hogy a jelenlévők csak engedély birtokában üzletelhettek. Párhuzamosan működött ugyanakkor a zsibvásár is, ahol ócska ruhákat, használt cipőket és sok más olcsó árut kínáltak - meglehetősen nagy kereslet mutatkozott az ilyen holmi iránt. A piac elárasztotta a szomszédos utcákat is, és az árusok esténként gyakran ellátogattak a közeli éjszakai mulatókba, mozikba és egyéb szórakozóhelyekre.

A városi képviselőtestület 1882-ben határozatot hozott a tér beépítéséről, és ilyesfajta elképzelések szerepeltek a környék városrendezési tervében is, de ezek végül pénzügyi források hiányában nem valósultak meg. Egy polgár a környék fejlesztésének támogatása érdekében a következőket írta a városi tanácsnak, rámutatva, hogy a terület infrastruktúrája nem tud megbirkózni az itteni forgalommal: „...a Teleki tér, hol pedig egy idő óta szénavásár is van, és mely már ezen minőségénél fogva is arra van hivatva, hogy nagyobb jelentőségű közlekedési pont legyen — oly abnormális állapotban, elhanyagolva, sár és piszokban fetreng, úgy nyáron mint télen, majdnem megközelíthetetlen..."

1893-ban elkészült a villamosvonal a Népszínház utcában, majd 1896-ban a Telekit a Könyves Kálmán körúttal összekötő síneket is lefektették. A XX. szá41