N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Pest - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Az állandó kiállítói üves piramiion át kapja a fényt

A múzeum új, föld alatti területei egyébként önmagukban is természettudományi ritkaságnak számítanak. A kőbányai rétegekkel rokon szarmata mészkőben folyt ugyanis a munka, így nem véletlen, hogy a geológushallgatók előszeretettel látogatták a munkagödröt. Temérdek kagylóra, csigára és tüskésbőrű-maradványra bukkantak a munkagépek nyomában.

Pest föld alatti patakja - a nagykörúti főgyűjtőcsatorna

A kiegyezést követően felgyorsult városfejlesztés egyik pesti tengelyét a Nagykörút alkotta, amelynek építését az [871. évi XLI1. törvényben határozta el a városvezetés. Négy kilométert meghaladó hosszával, harminc év alatt felépült 253 új épületével a körút a századforduló egyik legnagyobb hazai városépítési alkotásává vált.

Nyomvonalát az a hajdani Duna-mellékág jelölte ki, amelyet a középkorban „Fossatum Magnum" — Nagy csatorna — néven jegyeztek, s amely a XIX. századra gyakorlatilag eltűnt. Ez adta az ötletet Reitter Ferencnek, a Fővárosi

26