Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)
A 2006-os úszó-Európa-bajnokság helyszíne - évekig tartó huzavona után a Hajós Alfréd uszoda bővítéseként jött létre Hajós Alfréd-Széchy Tamás Sportuszoda néven. Sajátos építészeti megoldásai közül kiemelkedik a toronyugró medence, amelynek szélfogó üvegfala előtt nyolckarü lépcső emelkedik a magasba. Vasútállomások — lépcsők — vonatok A budapesti központi vasútállomások — mint az országos vasüthálózat csomópontjai — meghatározó helyet foglaltak el az egyesített főváros életében. Az egyesítés idején még jelentékeny hajóforgalom mellett vasúton érkezett az áru és az utazóközönség zöme a fővárosba, így ezek az intézmények valósággal a vidéki Magyarország és a környező világ kapui voltak, ehhez méltó külsővel. Már a nevük is jelezte orientáltságukat (bár az Északi pályaudvar nem jött létre, sőt: az 1861-ben felavatott Déli pályaudvar is az építtető Déli Vaspályatársaságról kapta nevét). A Déli pályaudvar lépcsői hajdan és ma Buda főpályaudvara mai elnevezését 1873-ban kapta. Az építkezés idején a helyét sokáig vitatták: a befolyásos gabonakereskedők a könnyű átrakodás kedvéért valahová a Duna partjára szánták, az egyre népszerűbb - a budai Alagút körül terebélyesedő - Krisztinaváros lakói a lakott területektől minél távolabb szerették volna látni az állomást. Olyan terv is volt, hogy a Nyugati pályaudvart egy — a mai Margit híd helyén épülő vasúti hídon át — összekötik a Déli pályaudvarral. Végül a tábormezői (Vérmező melletti) telepítés hívei győzedelmeskedtek. (Az 1857-ről 1860-ra halasztott alapkőletétel során az állomás nyugati támfala melletti lépcsőben ónhengert helyeztek el, amelyet 1974-ben találtak meg, a támfal elbontásakor. Ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum őrzi.) Az állomás földrajzilag kiemelt helyzetét a Kis- Gellért-hegy alagútjából (épült 1861-ben) kiérkező sínpár, a teherpályaud- vari vágányhálózat tengerszint feletti magassága és a környezet (Vérmező, Ördög-árok) közötti jelentős szintkülönbség határozta meg. Maga az állomás egy nagyméretű fa csarnokból állt, amelybe négy vágányt fektettek le. A Vérmező felől az indulási, a mai Alkotás utca felől az érkezési 42
