Szablyár Péter: Fokról fokra - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

rasztház" helyére (amely a Zsigmond-kori kaputorony helyén, részben annak romjaiból épült) később „magyar háznak” is nevezett favázas („fachwerk") „parasztházat" építtetett, ahol kerti sétái közben kívánt megpihenni (korai, tragikus halála miatt erre mindössze egyszer nyílt alkalma!).

Az 1890-es évek végétől Hauszmann folytathatta annak a díszlépcsőnek a megépítését is, amely a télikerttől a parasztházig, majd onnan a legalsó kertszintre vezetett. A lépcsősor két helyen is kétágúvá vált. A felső kiöblösödés egy romantikus „grottát" (műbarlangot) fogott közre, vaddisznófejből csordogáló forrással, az alsó egy kis sziklacsoporttal övezett halastavat. Ezen a hangulatos területen rendezték az első budai kerti ünnepséget I. Ferenc József 1852-es (első) budai látogatása alkalmából. A korabeli híradások szerint itt, a „vadkan-kút" közelében álló „parasztházban’' volt a büfé. Ezután ez a társadalmi esemény volt a nyár előtti utolsó fogadás Budán, amelyen a felsőházi tagokon, politikusokon, egyházi személyiségeken kívül a kor vezető színészei, írói és zeneszerzői is részt vettek. Később, amikor a résztvevők száma már a négy-ötezer főt is elérte, a rendezvények helyszíne a Savoyai- szobor és a Habsburg lépcső közötti különleges panorámájú tér lett.

Eredetileg a XIX. század végére megújuló királyi palota díszes főlépcsőjének készült az Ybl Miklós tervezte Várkertbazár, amely a várkertet kötötte

Várbazár- főbejárati pompa

12