Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
- 77 -LEHOCZKY GERGELY : Balassa Bálint Holdfényben tölgyek közt ügető vitéz, te bus lovag,az asszonyok fehér combjáról harmatos fűben aki álmodoztál hörpintve múlt-izü,téglászin óborokat, messze bolyongva ugyan mire vitted ? A végek könyörtelen törvényét követve, török koponyát,keményet ha törtél, vájjon a reccsenő csontban lelted-e kelved, vagy inkább a szépen csengő szavakat szeretted,amig ezernyi versben és csatában keresvén,végül kebledre ölelted egyetlen hü barátod,a megváltó halált ? Mikes Kelemen Sorsod mélyére kuporodva , miként az élve eltemetett sirja sötétjébe , mondd sirsz-e néha,arcodat tenyered éjjelébe hajtva ,melynek boltján ,akár az égi csillag , róvás jósolja ,utad hazádba többé nem vezet , mert királynőd és mestered kegyelmet nem ád ? Maros vizét soha , marokkal könnyeid merited , mig a Márvány-tenger lapját lihegő szellőkkel erezvén a kadar est komoran karmazsinba fordul , és te a parton hűvös alkonyatra s talán a halálra vár351 >
