Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

NYÁRI-ESTI NŐI ARCKÉP Szivárog az este.A sötét lassan szinig megtölt gö Iröt éd árkot,vé­gül kibuggyan belőlük és mindent elönt,A tárgyak leres és geszte - nye roncsai úsznak.Megfeketednek a vörösök : a V3randán ülő lány ajka olyan,mintha szedret evett volna.Szeme sötétté válik,mint az álló vizek tükre.Szürkébe hajlik mályva-szin ruhája s megfakulnak a ráncok vetette árnyak.Teste a homályba simul,akár a lankás dóm - bókkal szelid vidék a háta mögött,tincsei közt a langyos levegőt náddal édesitö szellő babrál.Hallgatása a gyümölc5ös-kertek és lu­gasok csendjébe olvad.Sápadt villanás : csupasz kirját kontyához e meli.Megcsörren csuklóján és megcsillan az arany-kösöntyű.Sercenö gyufám hirtelen fényt vet a halovány arcra,mely aztán újból a sem­mibe borul.Már azt sem látni,mosolyog-e. A KOLLÉGA Pelkapaszkodik az emelvényre : görnyedt háta parabolát alkot hosz­­szu hajlott orrával.Körmondatokkal ékes bevezetőben méltatja ma , gát,aztán versei lendületes előadásába kezd.niár egy éve tervezget­te ezt a költői estet.Egész megtakarított pénze ráment ; helységet kellett bérelni,fényképes hirdetményeket nyomatni.Kétszáz-ötven meghivot küldött szét,többek között a közoktatás-ügyi miniszternek és számos irodalmi kiválóságnak.A megjelent hallgatóság létszáma huszon-hét.Főleg rokonok,barátok,de eljött a fűszerese családostol, sőt két kritikus is.Az utóbbiak feltételezhetöleg a hecc kedvéért, vagy rosszindulatból :'minél több érzéssel szaval,annál jobban rö­högnek.A végén,mikor mindenki kényszeredetten gratulál,előveszi és izgatott büszkeséggel mutogatja a négy-soros levelet,melyben egy hiraeves költő udvariasan lemondja a meghívást,de akárki megnézhe­ti," kollégiális üdvözlettel ". TÁRSASÁG Megérkezik a szépasszony.Bundáját a házi-ur eltartott kisujjal se­gíti le,mintha csészét emelne szájához.Bevezeti a fogadóba,ahol az urak megigazítják nyakkendőjüket és áhitatosan a keze fölé hajol - nak.Egy figyelmes vendég,bár még sok karos-szék áll üresen,a magá­ét ajánlja fel neki„A szépasszony keresztbe veti g/önyörü lábát r térdére ékszeres csuklóját teszi és félre-hajtott fejjel hallgat . Tudja,ö a központ.A férfiak combjukra könyökölve állukat tapogat - ják,vagy karjukat a szék támláján zsibbasztva hány igul terpeszked­nek. Megkopogtatják cigarettájukat arany-tárcájukon,a füstöt homlok -ráncolva fújják,Előre dőlve,vállukkal nevetnek.Képzeld el,kérlek alássan,mit érez az az úriember,aki,miután elmesélte háborús hős­tetteit és elmagyarázta az infláció és defláció közötti különbsé - get,észre veszi,hogy nyitva felejtette a nadrág-nyilását. VÉNKISASSZONY SZOBaJA A linoleum-szönyeg tapétára futó virágai csak a kikoptatott folto­kon hervadoznak,de ott is tiszták.A tükör barna keretébe csúsztat­va három fénykép : húga menyasszonyi ruhában,egy nizzai levelező - lap és ö maga feketébe öltözve,amint átkarolja elsö-áldozo unoka - öccsét .-Ugyan-ennek az unoka-öccsnek egy karácsonyfa felett szágul­- 73 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom