Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1955-07-01 / 1-2. szám
SZAB AD-TÉR SZABAD - TÉR B A L i 0 N-D IPLOMACIA Irta : Dr. SULYOK DEZSŐ BALLONAKCIÓ MAGYARORSZÁG PELÉ. 1954 szeptembere óta ballonakcio indult Magyarország felé . mely egy csak névleg létező Nemzeti Ellenállási Mozgalom nevében röplapokat szállit oda és juttat ekként a magyar nép kezébe. Ezek a röplapok - az örökké emlékezetes 1848 március 15.-i 12 mintájá - ra - szintén 12 pontban foglalják össze a " mozgalom " követeléseit.Ezek a kővetkezők : 1. Tényleges önkormányzatot a helyi taná - csóknak. 2. Gyülekezési és szólásszabadságot. 3. Párturalom helyái jogrendet. 4. A föld azé,aki megműveli. 5. Szabad szakszervezetet szabad munkásságért. 6. Vessenek véget az üzemi rabszolgaságnak . 7. A magyar ipar legyen a magyar népé. 8. Emeljék az életszínvonalat. 9. A nép kezébe a kereskedelmet és a kisipart, lo. Kaszárnyák helyett családi otthonokat. 11. Egyenlő jogot a művelődéshez,sza - bad szellemi életet. 12. Lelkiismereti és vallásszabadságot. Az egyes követeléseket 3-8 soros indoklások fejtik ki böveb - ben a röplapon,melynek hátlapja a " mozgalom " céljáról ad felvi - lágositást,amit a "szabad és demokratikus társadalom " megteremtésében jelöl meg.Feltűnő,hogy a tizenkét pont között van kettő,me - lyékegy-egy tipikusan kommunista jelszó változatlan átvételéből ál lanak ;"A föld azé,aki megműveli" és"Emeljék az életszinvonalat1 " Ezek minden kommunista uralom alatt álló ország lakói előtt is - mert jelszavak,mert saját kormányaik szócsöveitől épen elégszer hallják őket,A röplap első pontja viszont olyan követelést tartalmaz,mely megvalósulása esetén rendkivüli mértékben alátámasztaná a kommunista tanácsrendszert,mely öseredeti tanitásai szerint épen a helyi tanácsok intézményén épül fel.Ez a pont tehát valami olyant kiván,ami nem gyengiti,hanem megvalósulása esetén erösiti a bolsevista tanácsrendszert Magyarországon.Nehéz lenne megállapítani , hogy ez a három elvétés valóban elvétés-e vagy talán az a furcsa szög bújik ki bennük a zsákból,hogy a röplap szerzője -minden eset re bizonyos rezerváciokkal -maga sem bánná,ha egy elviselhetőnek tartott kommunista rendszer foglalná el a mai rideg moszkovitizmus helyét Magyarországon.Nem tudjuk,ki a röpirat szerzője és ehhez a három ponthoz csak a szerző személyének ismerete adhatná meg a lélektani kulcsot. A többi 9 pont azonban valóban ellenállásra tüzeli a magyar népet a jelenlegi bolsevista kormánnyal szemben.Feladatomnak nem azt tekintem,hogy a mindenesetre jellegzetes elvétés bővebb kiérté kelésével foglalkozzam,hanem hogy a röpiratot lényege szerint ve - gyem bonckés alá,mint a magyar emigrácios politika egyik kétségtenül figyelemreméltó fordulatának termékét. A NYUGATI POLITIKA FEJLŐDÉSE. Ha az 1947.és 1948.éveket fogadjuk el a történelmi fordulat időpontjaként,amikor a középeuropai államok félreismerketetlenül bolsevista zsarnokság alá kerültek,akkor az azóta megnyilatkozott nyugati politikában két élesen elkülönülő fázist kell megkülönböztetnünk. Az első az az időszak volt,amikor a két nyugati vezető hatalom még hagyta,hogy azt higyjék róluk,mintha el volnának szánva
