Valóság, 1955 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1955-07-01 / 1-2. szám

ezeknek az országoknak a felszabadítására.Hogy hogyan,mely eszkö ~

, zökkel és főként mikor,arról soha sem hallottunk szabatos nyilat - kozatokát,csak efféle határozatlan kijelentések hangzottak el,min^ » soha sem feledkezünk meg róluk " ; " a Mindszenty ügy még nincs lezárva " $ vagy " nem lehet a világ egyik fele szabad,a másik i szolga ".Ezek evatos nyilatkozatok voltak,de a hazájukat vesztett S emigránsok és az otthon moszkovita járom alatt sínylődő népek sok- 1 kai.többet olvastak ki belőlük,mint ami bennük volt.

• Aztán vége lett ezeknek a nyilatkozatoknak is .Ma a nyugati ma

\ gatartást e térén az a deklaráció fejezi ki,melyet Eisenhower el - nők és Churchill miniszterelnök adtak ki Washingtonban 1954 juni - usban tartott megbeszélésük után.Ez igy szolt:

"Ami azokat a korábban szuverén államokat illeti,melyek ma rabságban vannak,soha se megyünk'bele olyan megállapodásba, vagy szerződésbe,mely ezek kényszerű alávetettségét megerősítené vagy' meghosszabbítaná,"

Aközött,hogy valakit felszabadítok vagy hogy nem járulok hozzá olyan újabb szerződéshez,mely rabságukat megerősíti,egy egész világ a különbség.Az egyik az aktiv megsegítés,a másik a reménytelen sorsára hagyást jelenti.Ahhoz ugyan is,hogy a rabnépek rabok maradjanak,már nincs szükség újabb szerződésekre.Elég volt ehhez Teherán,Jalta,Potsdam.az 1954 júniusi nyilatkozat - ha valóra váltották volna is - akkor is a középeuropai népek nai szolgaságának reménytelenné vallását jelentette volna.De e nyilatkozat elhangzása óta kötötték meg az indokinai fegyverszünetet.Már pedig ez o - lyan szerződés volt,mely egy újabb nép kommunista rabságát ered - ményezte.Igaz,hogy Indokina északi része korábban nem volt szuve - rén állam,tehát a nyilatkozat betüszerinti szövegén nem esett csór ba.De csorba esett annak szellemén,mert egy korábban nem kommunista uralom alatt élő nép ( vagy a nép egy része ) került a fegyverszüneti tárgyalás és szerződés által kommunista rabságba.Nem vonom kétségbe ; ezt a fegyverszünetet a kényszerhelyzet hozta létre f nem lehetett mást tenni,mint elfogadni.De a kommunista hódítás lépéseit épen az jellemzi,hogy a fölényesen előrehaladó bolsevizmus kényszerhelyzetekbe hozza ellenfeleit és olyan megállapodásokat fo gadtat el velük,amiket önként bizonyára nem tennének magukévá.

A nyugati politikában beállott ez a nyílt fordulat.Ez a "Crusade for_JPreedom "(kereszteshadjárat a szabadságért) jelszót egy - szeriben " Self-liberation " (önfelszabaditás) jelszavává értékelte át a rabnépekkel foglalkozó amerikai szervezetek szótárában is. Szabadítsák fel magukat a rabnépek a maguk erejéből,úgy ahogy tudják - lett az uj keletközépeuropai politika gerince.

AZ UJ AMERIKAI POLITIKA PILOZOEIÁJA.

Az uj politika lélektani analízisét David Lawrence egy cikkében olvashatjuk a Readers Digest 1954 októberi számában.Ebben a ta _) nulmányban a szerző - leszámolva a ténnyel,hogy fegyveres felsza - baditásrol nem lehet szó - a fizikai kényszerítés helyett " az erkölcsi erő " használatát ajánlja a rabnépek érdekében.Ezt mondja erről a fordulatról :"Erkölcsi erő annyit jelent,hogy ahelyett í hogy meg akarnád fordítani a Kremlben ülő 9 rossz embert,arra tö - rekszel,hogy megfordíts 200 millió jo embert,akiknek módjában áll j olyan békeszerstö kormányt felállítani,melyben a világ megbízhat." Hogy ez elérhető és még a Vörös Hadsereg is befolyásolható ilyen u ton,azt azzal s példával iparkodik bizonyítani,hogy a vasfegyelem alatt állott cári hadsereget is rá lehetett vezetni arra,hogy a- 24 -