Valóság, 1954 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1954-05-01 / 2-3. szám

nu’gypr munkásság és parasztság felszabeditása volt. 1918-ben végül Is arról volt szó,

"-akinek nem jut kepenyél;

kiknek bejszán nem billeg morzsa, ki setét gondok közt henyél...-42-űrről,

".ki a gyár körül ögyeleg;

helyén e kepszlit nö kepdosse 9 elfakult fejű kisgyerek; s e pelánkon hiába néz át, hiába cipel kosarat, szatyrot -ha elalszik,fölrázzák s lebukik,hogyha fosztogat?"

Sinko Brvin alakjai ezek felé fordulnak,azok felá,ekik hittek ebben,hogy a szegénységhez elnyomatás,a háború,nem isteni rendelte - tés,hanem emberi kezekto'l irányított cselekedetek sorozete,amin le - hét és kell változtatni * Sinko regényfigurái ilyvn értelemben "opti misták".Optimisták,mert hisznek abban,hogy az ember emberi sorsot ér domel.

A magyar irodalom kimagaslóan nagy eseménye ez a regény,melynek második kötetét türelmetlenül várjuk.

GILICZE JANOS .

RÉSZLETEK

00000000000000000

Sinko' Brvin OPTIMISTÁK c.regényéből.

"Ez a történet voltaképen ezerkilencezáztizennyolc október ho - napjának utolsó éjszakájável s az egykori Magyarországnak abban a. százezernél több lakost számláló alföldi városában kezdődik,mely őri ás poros falu,csík ép hogy volt egy aszfaltozott,bankokkal,boltokkal á-a' kávéházakkal hivalkodó,egyébként szintén szemetes^Kossuth-uccája, meg egy messzire ellátszo,cifra,magyaros stilussal büszkélkedő,uj emeletes,sőt tornyos városházaja,tornyának tetején - Szent István Ma gyárországának dicsőségét hirdetendő -kereszttel.

Ezt a várost akkor Szabadkának hivták és a mi történetünk annak a társaságnak a széthullásával indul el,mely ezerkilencszáztizennyolc október utolso m pjának éjszakáján ebben a városban Seiden doktor te kintélyes,nyolcablakos sarokházában verődött megint egyszer s utoljá ra össze.A régi Magyvarország békéje,a régi Magyarország háborúja és a régi Magyarországot szétzúzó fórradalom,vagyis az elveszett háború kelletit hozzá,hogy ez a társaság kialakul jón,szétszéled jen... "

"...Tudja,Józsikám,mért szeretem magát olyan nagyon?- Dehát - derült föl Báti- az előbb azt mondte,hogy csak afféle szaccharin vagyok cukor hijján a kávéjában...

Pluck csak megállt és percig bámult,mintha elfelejtette volna mit akar mondani.- Igen - kiáltott fel aztán - azért mert maga mindig hisz valamiben.Bs tehetség,nagy vagy kis tehetség,nem is az a kérdés,semmi esetre sem ez.ez igazi kérdés...Lehetnék én különb hegedűs és pedagógus Fiaschnél,lehetne a tehetségem Paganinié és én,én mégis csak Fluck maradnékjha Fluck vagyok...Ez mind zöldség.Az embernek hinni

■ ‘ ! ■_ » , , ' I i