Valóság, 1953 (1. évfolyam, 1. szám)

1953-10-01 / 1. szám

- 28 -Charles Bohlen és a demokratikus igazgatási eljárás gondolata mellett erősen támogatva az ellenzéki Demokrata párttol,végre is megtörte McCarthy és társai eIlonáilását.Az uj adminiszt - ráció győztesen került ki az első nagy politikai küzdelemből, de gondtorhes jövőre mutat az a tény,hogy Eisenhovver elnöknek Dulles államtitkárnak,a republikánus vezérnek Taftnak és a de mokratáknak közösen kellett latbavet.ni erejük,hogy megvédjék az amerikai demokratikus közigazgatást 4 db. névtelen rágalmozo plusz McCarthy támadása ellen.

KIÉ LEGYEK A NIAGARA ?

Idestova fél évszázada annak,hogy a Niagara River amerikai ré szőnek vizlerömüként való hasznosítása törvényjavaslati formában tárgyalásra került.Még Theodore Roosevelt exponálta azt az ideát, hogy New York állam létesítsen egy községi közüzemet,N.Y.állami ke zelésben.Ez a gondolat később Charles Evans Hughesnél,majd Herbert Hoovernál talált erős támogat okra.Törvény azonban a mai napig sem lett belőle.

A kapitalista gazdaságpolitika érdekének mcgfolelöon az uj re publikánus adminisztráció elejtette a községi erőmű gondolatát és egy uj törvényjavaslat látott napvi lágaoir.A "Mi llor-Capahart bili" öt magánvállalatnak kivánja adni a Niagara River energia kihasználási és eladási jogát.A képviselöházban már keresztül is ment ez a javaslat és jelenleg a szenátus közmunka bizottsága előtt van.

Amerika azonban más mint Europa és azért nem kell csodálkozni azon,hogy a hivatalos republikánus törvényjavaslat ellen a Rcpub - likánus párt volt elnök je löltcje Dewey kormányzó hirdette meg czalkalommal a leghevesebb küzdeImet.Dewcy ki jelenti,hogy a Niagara po wer-nak magánvállalatok által való kihasználása New York állam lakóinak 3l,ooo.ooo dollárjába kerülne és hozzáteszií"Hlért fizcssüdc ml bért New York állam lakosai saját pénzforrásunkért,ami New York állam polgárainak tulajdona?"

A fenti állásfoglalással a republikánus és kapitalista gondolat egyik legnevesebb exponense jut kardinális pontban ellentétbe saját eÍvelvel.Azonkivül,ha köztulajdon a vizienergia,miként Dewey kormányzó legújabban dilit ja,akkor miért nem köztulajdon a szén vagy olajenergia?

Egy további érdekességé Dewey nevezetes állásfoglalásának,hogy ugyanakkor,amikor a Niagara power közüzemi hasznosítását követeli, súlyosan kritizálja az egykori Roosevelt-Lohman féle közüzemi törvényjavaslatot ,amely a hasznosítás jogát a Federal Governmentnek ki vánta adni.Dewey egyldöben használja a kapitalizmus érve it,amikor a Roosevelt-Lchman féle javaslatot a "szocializmus tetőfokának,hypo kràeiànak és hamisságnak"bélyegzi és a szocializmus eszmetárát,ami kor a New York állami közüzemi gondolat mellett száll sikra.

A tárgyilagos szemlélőnek az a benyomása támad,hogy egyes neves amerikai politikusok egyforma lelkesedéssel hirdetik a magánkapitalizmus fölényét,a községesités megtakarításait és a Federal Governmenti államosítást attól függően,hogy pillanatnyilag vállalati elnökigazgatoi,kormányzói vagy elnöki tisztséget töltenek be.

Deweynok mindenesetre nehéz helyzete lesz,mert az amerikai :<•'£ közvéleményben a községusités gondolata még nincs eItcrjedve.Az át lagamerikai ugyanis csak két szempontot vesz figye lembe ; nevezetesen