Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-02-12 / 7. szám

VADÁSZ ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A Magyar Lovaregylet, Az Urlovasok szövetkezete. A vidéki versenyegyletek. A Budapesti Polo Club, Az Országos agarász szövetség s az összes lótenyószbizottmányok Cuííitt» sc MuVqamuit hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 30 korona; fél évre i3 korona S- (a versenysaison alatt 20 korona); negyedévre iO korona (a versenysaison alatt 52 korona). Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Versenylap» kiadóhivatalához (IX., Ferencz­körut 6.) czimezendök. 7. szám. Telefon-szám 657. Budapest, 1909. péntek, február 12. Távirati czlm : Versenylap, Budapest. 53. évfolyam. Megjelenik a budapesti, alagi, prágai, kottingbrunni és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előtti délelőtt, egyébkor hetenkint egyszer. HIVATALOS­Hirdetmény. Az 1909. évre a budapesti és alagi pályákra a következő bookmakereknek adatott meg a könyv­fogadási engedély: Dobrin J. és társa Edelstein Károly Horner Artúr Krausz I. H. és társa Lackenbacher Ernő Popper Ede A «Salon» helyiségei VII., Kazinezy-utcza 5. szám. A «Salon» vezetésével 1909. évre Pálmai Henrik ur bízatott meg. Budapest, 1909. február 8. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Meghívó. Az Erdélyrészi Falka Vadász Társulat rendes évi közgyűlését f. évi február hő 21-én délután 4 órakor tartja meg a kolozsvári Casinú helyiségében, melyre a társulat tagjait tisztelettel meghívja Kolozsvár, 1909. február 1-én Az igazgatóság. Tárgy: 1. A tisztikar leköszönése. 2. A tisztikar megválasztása. 3. Elnök megnyitója. 4. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldésé. 5 Falkanagy évi jelentése. 6. Pénztárnok évi jelentése. 7. Az évi költségvetés megállapítása és a megelőző évi zár­számadásra vonatkozó számvizsgáló jelentós meg­hallgatása, elfogadása és a felmentvény megadása, esetleg megtagadása. 8. Választmány kiegészítése. 9. Számvizsgálók megválasztása. 10. Versenyfeltételeket egybe állító hetes bizottság kiküldése. 11. Választ­mány és egyesek indítványa. URLOVASOK SZÖVETKEZETE. Teherközlés. Alagi versenyek 1909. Első tavaszi meeting. Első nap. Vasárnap, márczius 28. III. Rákosi dij. Gátverseny. Handicap. 10,000 K. 2800 m. 5é Perchance óé Formidable II. óé Mintán óé Sárgacsikó 6é Blair id. Péda id. Hands Down óé Jorio U Lolo 4é Peugot óé Capt. Jack 5é Pallos id. Nikita óé Apatin 4é Stromboli TEL1YÉREK ÉS VERSENYEK. 77 4é Saint Jules 64 74 J 4é Armand 64 734 4é Belle Reine 64 73 4ó Bon Garcon 624 72J 4é Rodostó 624 704 4é Java 624 684 5é Paula 624 67 4é Pisano 614 664 5é Edömér 614 664 4é Joseph 61 66 4é Ezres 60 66 4é Teli Vilmos 60 65 4é Wie heisst's 60 65 4é Pityóka 60 64 5é Szikra 60 Tenyésztési kérdések. Irta : Haiti,mersberf/ László. Tisztelt Szerkesztő Ur! Megtisztelő fölhívásának eleget teendő, én is közlöm szerény nézeteimet, telivértenyésztésiin­ket illetőleg. Az én kiindulási s alapvető szempontom az országos, a használati lótenyésztés. Ez a ezél. A telivér az eszköz, habár nélkülözhetetlen esz­köz, s ezen eszköznek ismét eszköze, bár szin­tén nélkülözhetetlen eszköze a nyilvános verseny. Talán nem szükséges éppen nekem hang­súlyoznom, hogy a telivérnek alig van nagyobb hive nálamnál. Azt tartom közvetlenül és köz­vetve az egyedüli megfelelő alapnak, a melyre helyezni kell egész köztenyésztésünket. Éppen ezért kell a telivért teljes mértékében azzá tenni, a minek lennie keli, s a mi nélkül lét­joga sincs, t. i. a quintessentia quintessentiájá­nak egészség, izomerő, akarat, képesség tekin­tetében. Mikor és a hol a telivér nem felel meg általában és nagy többségében ennek, akkor bizonyos természetszeriiséggel meriil fel a köz­hitben egy sajátszerű fogalomképződés, hogy ne mondjam fogalomzavar, a melyik részint pozitiv irányban, holmi külön gazdasági ló tenyész­irányában, részint negativ irányban, czélt meg­jelölni nem tudó, mindent kifogásoló, semmivel meg nem elégedő, mindennek ellenzékeskedő irányban. Telivértenyésztésüuk hanyatlása, vagy — ami ezzel teljesen egyértelmű — szomszédaink által való tulszárnyaltatása immár nem tagadható. Ha kellett még valami döntő bizonyíték, ott van Nugommorv csúfos szereplése Nizzábau. A veszedelemmel szemben a negatio állás­pontjára helyezkednünk nem szabad. Sokan közölték nézeteiket az orvoslás módját illetőleg, sok helyes nézet hangzott el. Legtöbbje a fokozott aöyagi áldozatot, a legjobb tenyész­anyag importálását tartja a czélhoz vezető útnak. Némelyek elsőrendű mének, mások elsőrendű kanczák importjára helyezik a fősúlyt. Ismét má­sok az ilyen importok nehézségeire utalnak. Ebbe az eszmecserébe én nem avatkozom, azon­ban csakis helyeslem ezt az eszközt is mind­azzal, a mi segítségére van, üdvözlöm tehát Wenckbeim Dénes gróf indítványát éppen ugy, mint Szemere Miklós urét is. Csupán azt ten­ném még hozzá azok javaslatai kiegészitéseül, a kik a tenyésztésre, tehát a tenyészanyagra fek­tetik a fősúlyt, hogy a generatiókon át itt te­nyésztett, acclimatizált, azonban egyébként is reálisan jónak bizonyult kanezaanyagot háttérbe szorítani nem volna czélszerü. Hisz éppen e lapok legutóbbi közleményei utaltak arra a tényre, hegy a németek a tőlünk exportált kanczák des­cendentiájával hogy vernek most bennünket. A tenyésztés, a tenyészanyag fokozott, qualita­tiv, folytonos frissítése azonban csak egyik esz­köz s azok nézete is talán némi sulylyal eshe­tik a mérlegbe, a kik más téren is keresik az orvoslást. S itt első sorban Esterházy Miklós Móricz gróf röviden odavetett eszméjét üdvöz­löm az e téren felszínre kerültek között a leg­nagyobb örömmel. Keressük és pedig legelső sorban az orvos­lást versenypropositióink terén. Lehndorff gróf kijelentését tartom absolut ér­vényű igazságnak, mikor ezt mondja: «A ver­senypropositiók szövegezése az egyedüli ész­szerű kormányrúd, a melynek segélyével a teli­vértenyésztés a hasznos mederben tartandó . . . egyebekben pedig bízzuk az anyatermészetre és eunek változhatlan törvényeire, hogy külső formá­ban és belső tartalomban fokozatosan azt képezze ki, a mi a propozitiókban irt feladatoknak a leg­jobban felel meg.» Vagyis a versenypropositiók automatice irá­nyítják a telivér qualitását. Jó propositiók jó lovat, rosszak rosszat produkálnak. Egészséget, sebességet, kitartást, edzettséyet, tartósságot kívá­nunk méltán a telivértől, mint a köztenyésztés semiiiariumától, sőt massát is, ha nem akarunk tápot adni azon homályos fogalmaknak, a me­lyek legújabban kisértenek az u. n. gazdasági ló tenyésztésének firmája alatt. A propositiókat tehát a megjelölt czélra irá­nyítva kell megcsinálni. Mi legyen az utja, miképp történjék, erre vonatkozólag a részletes taglalást a specialis­tákra megnyugvással lehet bizni. De — ne vegje IOSSZ néven senki az objektiv nézetet — a kétévesek idő előtti versenyzését, a kétévesek számára kitűzött dijak propositióit, a rövid ver­senyek és handieapok túlságos számát, de meg legnagyobb dijaink propositióit sem vélem czélra vezetőknek. A kétévesek korai versenyeit illetőleg két erős indokot találok. Egy tudományosat és egy gyakorlatit. Az első Lehndorff grófé, a ki élet­és fejlődéstani indokokra hivatkozva mondja, hogy a kétévesek mérsékelt versenyzését nyár közepétől körülbelül augusztus 1-től kezdve tartja hasznosnak. A másik a francziák élő példája. Ezek nem engednek tavaszszal kétéveseket futni, s az eredmény az, hogy klimatikus hátrányuk daczára, ide s tova elérték az angol tenyésztés színvonalát, de sőt, nekem ugy látszik, hogy a mi a telivérnek, mint az országos fél vérté nyesz­tés pepinieriájának feladatát, tehát a tulajdon­képpeni czélt és rendeltetést illeti, határozottan felülmúlták az angolokat. Legalább nem tudom elképzelni, hogy hadjárat esetén a francziák az utolsó pillanatokban szaladgáljanak katona lóért külföldre, mint az angolok, a kik a búr liábo­rucska okából is Ausztrálián és Argentinián keresztül a mi lóanyagunk legselejtesebbjéig is eljutottak. A franczia nevelésű telivér massája az, a mely átlagban nagyobb az angolénál, s a mi a köztenyésztés czéljaira oly becsessé teszi. De csak maradjunk az itthoni és szomszéd­beli tapasztalatoknál. Hasonlítsuk össze a Károlyi Memorial mezőnyeinek utólag észlelt minőségét a Helenenthali dij mezőnyeinek utólag észlelt qualitásával. A Károlyi emlékverseny győztesei, talán az egy Lelkem kivételével, mind eltűntek az éji homályban, a Heleuenthaligyőztesek közül ellen­ben nem egy bizonyult később is első rendűnek. A nagybrittániai ésirlandi példákra való hivat­kozás nem foglahat helyt. Tessék az odavaló klí­mát is importálni, tessék lehetővé tenni, hogy Legközelebbi számunk pénteken jelenik meg. — A mai szám ára 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom