Vadász- és Versenylap 53. évfolyam, 1909

1909-02-12 / 7. szám

74 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1909. márczius 12. BUDAPEST VIII., Rákóczi-ut 19 sz. (Szentkirályi u. sarkán). TELEFON: 83—02. WIEN I , Goldscbmidgasse 6. Stefansplatz. TELEFON : 21266. Budapest, 1909. február 12. Kákosi-dij. Vasárnap, márczius 28. — 2600 ro. 4 Armand 4é 61 6 Mintán 5é Megegyezés szerint a többi. Alagi nagy akadályverseny. Vasárnap, április 5. — 4300 m. 4 Gara *é 65'/, 4 Formidable II. 5é Megegyezés szerint a többi. Przedswit handicap. Bécs, husvttvasárnap, április 11. — 1200 m. 8 Rentier 4é 61 12 Pagony éé 12 Tábornok 5é 58 lé Mony 4d 12 Trombitás 4é 62 14 Beau mérite 6é Megegyezés szerint a többi. Háromévesek nagy handicapja. Bécs, húsvéthétfő, április 12. — 1600 m. 16:1 a mezőnyre. Magyar kanczadij. Budapest, május 9. — 2000 m. 4 Töff 12 Kunilinde 5 Slecinka 12 Heimlich 5 Lappalie 14 Selma 6 Regina 14 Autumn Berry 7 Dáma 14 Aveiine 10 Halt 16 Rolande 12 Dicső 16 Academie 12 Raspberry Király dij. Budapest, vasárnap, májas 14. — 1800 m. 731/, 75 51'/, 60 58»/, 6 Fervor 7 Hadnagy 10 Hasznos 12 Mortimer 12 Herr Göd 12 Dorian Gray 12 Gutfreund 12 Stossvogel 16 Vampyr 16 Arnfried Bécs, vasárnap, junius 6. — 2400 m. 16 Barcsay 33 Aightlight 20 Inarnor 33 Grand Seigneur 20 Töff 83 Dictator 20 Kahlenberg 33 Feszes 20 Stixenstein 33 Szomszéd 20 Dáma 33 Mutabur 25 Bruhus 50 Merveifle 25 Bácsi 50 Einsiedler 26 Chenapan 50 Fellah 25 Regina 66 Francesco Megegyezés szerint a többi. Double- és Treeble-Eventek. Halmozott fogadások. Vidéki megbízásoknak készséggel teszek eleget. O os. és kir. Fensége József fhg kam. szállítója LŐW SÁNDOR ékszerész és órás Budapest, VIII., Józseí-körut 81. TELEFON 6a—68. Dns raktár remek kivitelű ékszerekben, ezÜBt versenydijak, serlegek, evőeszközök és alkalmi aiándé okban, úgyszintén mindennemű chronograf, chronometer, stoper-, ütő-, — zseb-, utazó-, álló- és fali órákban. — Special stopwatches ANGOl CZIKKEK mindenféle spopthoz Vlönleges uri fehérnemUek és divatáruk HOLLÓS J. tiri divattárában >st

y lf.

y Dorottya-u. 10. Y 1867-ben alapult, nincsen fióküzlete. • 6 Hadnagy 3é 51 16 Lappalie 3é 46'/, 8 Herr Göd 3é 48 18 Kahlenberg 3é 48 10 Kotlíngbrunn 4é 59'/, 20 Fantomé 4e 63 10 Dorian Gray 3é 48 20 Peregrin 4é 64'/, 10 Kármentő 4é 63 20 Maxim 4é 63 12 Mátka 4a 59'/, 20 Kunilinde 3é 46'/, 12 Dáma 3é 46 •/, 20 Vampyr 3é 48'/, 12 Hasznos 3é 51 20 Golf 3e 48'/, 14 Rouquin 4é 57 25 Intrygant 4é 64'/, 14 Stixenstein 3é 51 25 Boniini 4e 61 Osztrák derby a youDgsterek egész télen kellő fokozatossággal és munkával fejlesztethessenek, mint ott, hkkor ugyanazon köveikezteté.-ekre juthatunk. De novemberben befagyni, áprilisig csak a szalmaágyon sétálni,májusban már a gyepen verekedni, már a Károlyi Memóriáira pályázni, olyan erőszak, a melyet a természet nem tür s amelynek következménye a fejlődésben való megakadás és sok olyan egyednek elpusztítása, vagy — ami még rosszabb — szervezete elsatnyulása, a melyik különben igen hasznos ló és ami fő, igen hasznos tenyészanyag lehetett volna félvérben, de sót talán még a telivérben is. Szinte hallom az ellenvetést, hogy hát ez a versenyüzem exteusivitásának ártana; — módot keil adni, hogy az istállók a költségek legalább egy részét kereshessék ki már jó eleve, hogy fenntarthassák magukat. Erre igen egyszerű a válasz. Ne mennyiségre, hanem minőségre dolgozzunk első sóiban. Ha a telivér nem a lehető legjobb, legfejlettebb, legtartósabb, akkor százszor lehet registrálni a méneskönj vekben, mégsem telivér a szó ugy tudományos, mint azon értelmében, hogy reális pepiniriiája legyen a félvérnek. Azok pedig, a kik rá vaunak szorulva, hogy már tavasszal nyerjenek egy-egy kétévessel 2—3000 koronát, hagyianak föl a versenyzéssel; ez ugy sem nekik való. Általában ezt az elvet állítanám föl: minél uagyobb dij, annál nagyobb távolság és vice-versa, — a legnagyobb dijakért pedig késő nyáron és ősszel küzdjenek a paripák. Melyik reálisabb és jobb ló, az-e a melyiket tavaszra kikészítenek egy speciális nagy dijra, nem gondolva vele, akár le is törik utánna, vagy nyom nélkül vész el, avagy pedig az, a melyik addig is tisztességgel, esetleg eredménynyel fut, de aztán állja a munkát őszig és állja a jövő években is? Annyira megcsontosodott szokás, hogy a Derby dija nagyobb, mint a St. Legeré, hogy előre is biztos lehet az auathemáról, aki ki meri mondani, hogy bizony igazságtalan ez a berendezés. A Legernek kellene és pedig jóval nagyobbnak lenni a Derbynél. A 4 éves és idősebb lovak versenyeit kellene erősebben dotálni, mint a 3 évesekét, még a classicus versenyeket sem véve ki. A melyik ló 3 éves korban, s különösen tavasszal mutat nagy formát, az első sorban szülei tenyészértékének kritériumát képezi. A melyik 4 éves és idősebb korban mutat rendkívüli képességet, az már nagyobb valószínűséggel léphet föl a saját maga individualitásában rejlő tenyészérték praetentiójával, mert az öröklött tökét már saját maga szerezményeivel (munkával) is megnövelte, tehát többet is adhat örökségül. Azt sem tarthatom czélszerünek, hogy nagy dijakéit 3 éves és idősebb lovak, tavasszal, együtt futhassanak. A májusi teherskála mellett oljau hároméves győzhet olyan idősebbek ellen, a melyeknek a patája porait letörülni sem méltó. Fentebb adtam kifejezést azon véleményemnek, hozy a legnagyobb dijakért csak nagy distunciákra és későbbi évszakban küzdjenek a lovak. Hogy állunk azonban most? Csak példaképpen konstatálom, hogy a budapesti májusi meetingen a 10000 K-ás államdijért a négyéves és idősebb lovak 2400 méterre verekednek. (Ez az Államdij hároméveseknek is nyitva áll és 2500 méteres. A szerk.). Ez tehát egy reális verseny, a melyikben érvényesül a klasszis, a sebesség, a kitartás; ugyanazon a májusi meetingen pedig a Király dij 100.000 koronájáért 1800 méterre, korteher alatt pályáznak a hároméves és idősebb lovak. — Ha a verseny erő és tenyészpróba akar lenni s praemiumokkal akarjuk a tenyésztést irányítani, a nálunk legnagyobb praemiumnak ilyetén alkalmazását absolute képtelen vagyok megérteni. Nézetem szerint a Király-dij 100.000 koronájáért csakis elsőrendű klasszisnak volna szabad versenyezni (nem ugyan jogilag, de tényleg) és pedig őszszel, 3200"méterre s csakis négyéves es idősebb méneknek és kanczáknak korteher alatt, ám legyen I poenalitásokkal. A melyik ló erre a távolságra, kiállva legalább 4 éves kora őszéig a traininget, megnyeri ezt a versenyt s ezzel jövendő tenyészértékét is valószínűvé teszi, s illetve a melyik tulajdonos ilyen lovat nevel, avagy conservál a jövó számára, a nemzetvagyon öregbítésére, az azután méltó, hogy 100.000 koronával dijaztassék — de csakis az ilyen méltó. A rövid távolságú versenyek is fölösleges számmal vannak nálunk. Ezek kevésbbé tartoznak az erőpróbák, a tenyészpróbák sorába, mint inkább a szó betűszerinti értelmében vett sportéba. Az a sok meglepetés, a mely ezekben előfordul, izgathatja a játékszenvedélyt, ez uton növelheti a bevételt, de bizony sok — megengedem alaptalan — mende-monda is keletkezik belőlük, az ügynek nagy hátrányára s mind csak azért, mert az ilyen verseny 9/

l

0 részben nem is lehet más, mint irreális. Előnyös startszám, jól elugrani tudó lovas, és a verseny sorsa eldőlt egy sokkal rosszabb ló javára, mint konkurrensei. Hát ez nem egyezik a tenyészkiválasztás elvével. A handicapok, különösen a rövid távuak számának túltengése is nagy baj. A mi ellenséges érzület csak hozzátapad a versenyüzemhez és ennek inelléktényezöihez, az majd mind a handicapek túlságos számának tulajdonitható. Az a tömérdek handicapokra való management, a minek logikai következménye a sok elrontott idegzet minden következményével, bizony reá szolgálna már egyszer a gyökeres reformra. A melyik ló nem elég jó arra, hogy relative neki való társaságban korteherversenyekben keresse meg zabját, menjen vadászistállóba vagy használati lónak, de ne discreditálja a telivér fogalmát. Ha az intéző körök ugy hiszik, hogy egy radikális, vagy csak nagyobb szabású reform a versenypályák látogatottságát s ezzel az anyagi eszközöket apasztanák, ezen könnyen lehetne segiteni. Adják a dijak egy részét, akár még kisebbekre is osztva, félvérversenyekre. Eltekintve is attól, hogy ez is nagyon hasznos, sót immár valóban szükséges és követve ismét a telivértenyésztésre is kedvezően visszaható intézkedés volna, — annak a pubiieumnak, amelyik talán leginkább a játék kedveért megy ki a versenytérre, igazán mindegy lesz, vájjon zöld, ügyetlen kétévesek versenyeiben, vagy irreális rövid távú versenyekben, avagy még irreálisabb kis handicapokban játszik-e vagy félvérek versenyeibeo. A bajt mi'idnyájan látjuk, sőt, a kinek szeme első sorban az országos lótenyésztést tekinti, az még nagyobb aggodalommal látja a bajt, mint a professionátus telivértenyésztö és versenyző, s ezért minden tényezőt meg kell ragadni az orvoslásra. Hogy a szoros értelemben vett tenyésztéssel a versenypropozitiók reformja legalább is egyenlő rangú tényező, azt hiszem, nehezen vonható kétségbe. MS** 1900. párisi világkiállítás 6RAND PRIX. 12 arany-, 20 ezüstérem, 30 tisztelet- ós elismerő oklevél. — Alapíttatott 1853-ban. I f mosóviz lovak szániára. Egy üveg ára 2 korona 80 fillér. Negyven év óta van használatban az udvari, valamint versenyistállókban is lovak izmainak erősítésére, fárasztó menetek előtt ÓB után, flczamodásoknál és az izmok merevedésénél, stb. Lovat a trainingben bámulatos eredmények felmutatására képesiti. védjegye, czinikéje és csomagolása szabadalmazva s csak akkor valódi, ha ezen védjegygyei van ellátva. Főraktár: Török Józseí gyógyszertára. Bndapest, Klrály-ntcza 12. Andriasy-nt 26. 94c-