Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-04-05 / 18. szám

164 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 1907. márczius 26. kópeBség megmérésének fontosságáról, nem fogok ellentmondásra találni, ha annak két ágát u természetes ós mesterséges kipróbálásban állapítom meg. Az előbbihez osztom a háborút, u közlekedést, az utóbbihoz a vadászatot, a lóversenyt, megjegyezve, hogy csak a fontosabb tényezőkre tértem ki. Természetes, hogy a ló képességének ellenőrzésére más alkalmak s módok is kínálkoznak, a minthogy nem szabad ridegen elzárkózni a lódijazások elől sem, mert nem állithatják azt, hogy a szép és a korrekt ló egyúttal iie lehetne kiváló csataparipa vagy hunter. A melyik ló a külső és belsó tulajdonságokat egyesíti, mindenesetre a legteljesebb dicséretre érdemes, de hogy mért ne lehetne, mint a fontosabb bizonyítékot olsóbb a képességet s aztán a küllemi föltételeket megkívánni, nem tudom belátni. A mi a természetes kipróbálást illeti, nálunk háború közel fél évszázad óta nem volt. De ba lenne is, az nem hasonlítható össze a régi idók harczai<al, miután ma a katonaság lovai általában alig kerülnek vissza a tenyésztőkhöz, s háború esetén ez az állapot csak lényegtelenül változik. A ló mint közlekedési eszkóz is egyre szűkebb körre szorul, hasonlóképp mint fényűzési czikk napról napra vészit jelentőségében. Ennek a helyzetnek a fonákságát nemsokára meg kell éreznünk. A pihenő, mint minden fejlődésnél, itt se árt ugyan s évszázadok harczai után lovaink rászolgáltak pár nyugalmas évre, de bizonyos időponton tul a stagnáczió már határozott visszaesés, különösen a lótenyésztésnél, a hol erro vonatkozó bizonyítékok meglehetős nagy számmal fekszenek előttünk. A multak tapasztalataiból szűrve le következtetéseinket, hangsúlyoznunk kell a kipróbálás intenzivitásán kiviil annak folytonosságát is, s e momentum fontosságát nem tudjuk eléggé aláhúzni. A legkisebb tenyésztőnél is lényeges előfeltétel, hogy mielőtt elsó kanczáját befedezteti, a leendő lónevelés czéljával tisztában legyen. Ugyanez áll, makrokozmicze, egy nemzet lótenyésztésóról. Magyarország elsősorban katonalovat akar nevelni (a mi analóg a jó hátassal, a jó hunterrel és a jó jukkerrel), tehát: figyelembe kell vennie az ilyen ló nevelésének praemÍ8sait. Ha pedig még arról sem tudtuk az olvasót meggyőzni, bogy a katonaló nevelésének conditio sine qua non-ja a folytonos kipróbálás, ugy kár egy betűt tovább leirnunk. A természetes kipróbálás eszközeinek csökkenésével át kell térnünk a mesterséges tényezőkre : a versenyre, a vadászatra. Versenyüzemünk fejlettségéről nem kell szólnunk, nyolezvan óv alatt az bámulatosan magasra emelkedett, viszont azonban meg kell állapítani, hogy a félvéreknek e téren az érvényesülésre kevés, sót alig valami alkalmuk nyilik. Csupán egy-két vidéki pálya nyújt ily jellegű futásokat, abban a föltevésben, hogy a sportnak ez az ága nem életképes. Oly nézet ez, a melyet nem irunk alá. Hogy lehetue félvór-versenyüzem, ha az e téren iniiködó anyagnak évente csak öt vagy hat dij kínálkozik ? Képzelhető, hogy hasonló szűk keretekben a telivórtenyésztés virulna ? Bizonyára nem. Minden intézmény előfeltétele, hogy terjeszkedésére, tökóletesebbedésére bázisa legyen; a virágcserépbe ültetett magból tölgy sohase lesz, legfeljebb üvegházi növény. Meg vagyok róla győződve, hogy a félvérversenyek, épen ugy, mint Francziaországban, kellő támogatással, széles terület rendelkezésre bocsájtásával virulókká tehetők, s abban a perczben, mikor költségeik csak részben is megtérülnek, tenyésztőink szívesen fordulnának a kipróbálásnak ehhez a legokszeriibb módjához. Dijakkal sarkaltatva, nz ambiczió által mozgatva, a lóneveló kitartana a sebesség, mint döntó tényező mellett s ha lovai talán nem volnának mindig ép izmuak, jó csánkuak, de életerejök és szivük annál több lenne. (Befejező közlemény következik.) A lóügynökök. A következő levelet kaptuk, a melyet megjegyzés nélkül teszünk közzé: Igen tisztelt Szerkesztőség! Becses lapjának ez év márczius 9-ikéről keltezett 11. sz. kiadásában olvastam a «luxuslóvásárok»-ról szóló közleményt. Sajnálom, hogy nem tudom ki irta, de ösmeretlenül is meggratulálom, talán nem fogja rossz néven venni. Ugy látom érdekli a dolog, — engemet is, hiszen a «szegény tenyésztő s birtokos» osztály érdeke forog szóban. Hát bizony tisztelt czikkiró ur, önnek teljes igaza van abban a mit irt, szórói-szóra, csakhogy igen nagyon tévedni méltóztatik akkor, a mikor még reményeket táplál arra nézve, hogy a dolgon szerszámmal, kocsival, előhajtással, szóval nagyobb igyekezettel segíteni lehetne, — erről ma már kár álmodozni s kizártnak tartom a kereskedőkkel szemben. «Szegénynek» tituláltam fentebb a tenyésztőt s birtokost, mert tényleg az, nem lévén képes érvényesülni még oly intézménynél sem, a mely tulajdonképpen az ő érdekében lett creálva. Látva a ma fennálló állapotokat, természetesen elmegy a kedve az illetékes elemnek igyekezetet fejteni ki, alig-alig akad kereskedő, ki nagy részben el ne adná lovait és éppen ennek ellenkezője áll a nem kereskedőknél. Ma már félve viszi fel az ember lovait, hisz ugy sem veszik meg. És miért? Mert már a hatalom a kereskedők kezében van, A legutóbb tartott vásár alkalmával is talán két harmad részben professionátus tulajdonosoké voltak a lovak és bizony a dijakból, oklevelekből is erősen részesültek. De lehet-e reájuk haragudni ? Hiszen ők nem vették a jogot a vásáron részt venni, se nem rabolták, de kapták, s igy bolondok lennének azt nem használni előnyükre. Hogy állunk ezen urakkal ? A kereskedő személyesen s ágensei által összeszedi s szedegetteti széles Magyarországon a legjobb kiállítású, nem használt, magas méretű lovakat, mindenek előtt megtanitja őket ostor előtt remekül ügetni, (ebben egész mesterségük van,) azután éppen annyira veszi őket használatba, hogy czifrán producálhassa, a ló nincs használatban, ép marad s miután füzér számra hozzák, feltűnést is kelt az istállóban a szép collekczió. «Félvér» mind, még ha 100 drbja is lenne egy-egy tulajdonosnak. Már most, tessék csak a vásárok kezdete előtt is betekinteni az istállókba s a Tattersall udvarára, hány fizetett s fizetésre váró ügynök van ott ? Hogy folyik a bemutatás, rábeszélés, lebeszélés s hogy tart ez a vásár alatt is ? Ilyen dolgok nem újságok és felette romboló hatássaj van a nem kereskedők érdekét illetőleg, de há( az az ágens is élni akar, funkciójához pedig a jogot ugyancsak megadták. Velem megtörtént, hogy egy ágens saját érdekéből szét akarta vásáromat rontani, besúgván a vevőnek egy nem is létező hibáját a lónak, — az ilyen kenyerét kereső egyén mindjárt talál valamit a «szegény ember» lován, rossz szemet s Isten tudja mi minden hibát még. Az is megtörtént velem, hogy egy ágens bevitt két ló vételébe, mert páratlan Svengali tehetségükkel legtöbb részt hatást érnek el, a sáp pedig ömlik két oldalról. A lovakat igen drágán vettem s mikor haza vittem, egy nem látható nagy hibájára akadtam a lónak, persze hallgattam szégyenemben, akár a hal. No én biztosítok mindenkit, hogy a kereskedő s ágens, az egymás érdekeit szolgálja s ez a kereskedőnek óriási előnye. Szóval én azt tartom, hogy már ma is le van szorítva a birtokos osztály, a tenyésztő a kereskedők által. Kár, hogy nem maradt meg az intézmény ugy mint kezdődött, miért volt muszáj a luxuslóvásárt közönséges vásárrá tenni ? Szerintem a reparálásra nézve absolute mód nincs, s ne legyek jó jövendő mondó, ha egy-két év alatt nem csupán lókereskedők fognak a Tattersall telepen grassálni. Mert hogy tőlük a részvételi jogosultságukat elvegyék, azt kizártnak tartón. Hanem azt megtenném legalább, hogy lókereskedők lovait semmi körülmények között nem díjaznám, ugyan minek nekik az a kedves billikum ? Egy magunk fajta ember pedig örül, ha legalább egy kis emléket hazavihet a sok kiadás kárpótlásául. Ha az igen tisztelt szerkesztőség nem helyteleníti levelem tartalmát, érdemesnek találja, méltóztassék közzé tenni. Engemet nem geniroz, ha tudják is kiirta, legfeljebb annyiban, hogy nagyon valószínűnek tartom, hogy az áprilisi vásárra bejelentett két jukkerem ugyancsak le lesz rántva majd, ha esetleg vevője akad. Pócspelri 1907. évi 111/27. Irinyi Csaba. A katonai ló árának emelése. A Békésmegyei gazdasági Egy> sülét fölterjesztést intézett a földmiv.-iigyi miniszterhez, melyben kéri, hogy a honvédelmi és közös hadügyminisztereknél hasson oda, hogy a katonai lovakért a tenyésztőknek fizetett árat emeljék föl legaláb

b 850 koron

ára. ÜCET

Ö-VERSENYEK,ÜGETÖ-TENYÉSZTÉS A Budapesti Ügetöverseny Egyesület hét napra terjedőtavaszi meetingjének versenyfeltételei most jelentek meg. Az összversenydijak 132,000 koronát tesznek ki és 51 versenyben kerülnek kiosztásra. Vasárnap, április lt-én kerül eldöntésre a Kettesfogatu urkocsisverseny (4000 K. díjazással), csütörtök, április 18-án a Derby-kisérleli verseny, vasárnap, április, 21-én a meeting legnagyobb versenyszáma a grót Dessewffy Miklós-dij, melyben a 10000 K. díjazáson kivül a győztes tenyésztőjének aranyérem jut. A versenyben indulási jogosultsággal bírnak még: Charivari, Egmont, Erigone, Erbprinz, Excelsior, Imperator, Keserves, Lenke, Lion Turner, Lohengrin, Lottg, Miss Allen, Alizon (előbb Lenke), Pearl Simmons, Pepus, Robbinne, Rózsa berezegné, Sabina, Sirius, Siess R. és Szittya. Kedd, április 23-án a totalisateur-handicap ; csütörtök, április 25-én a sporl-dij ; vasárnap, április 28-án. a Szt. Gellért-dij és szerda, május 1-én a négyesfogatu urkocsisverseny a legértékesebb számok. Nevezések április hó 9-én d. u. 5 óráig az egyesület czimére : V. Váczi körút 32 sz. II. em. 6. küldendők, de a Wienner Trabrenn-Verein vezértitkárságához : Wien I. Nibelungengasse 3. is intézhetők. A Bécsből érkező lovak részére lószállitó különvonat indul Bécsből Budapestre (Rákosrendezö) szerdán április hó 10-én, Budapestről Bécsbe csütörtök, május hó 2-án. A bécsi tavaszi meeting csütörtöki hetedik napjának eredménye a következő : I. Preis von der Donau. 1. Beauty 2550 m. (1*34), 2. Nitouche, 3 Hans Lancelot. N. h.: Wiener, Csillag M„ Kitty, Bajazzo, Péterke, Gyimes. Tot. : 10:28. Helyre: 25:38 I., 25:138 IL, 25:104 III. IL Harry G. Preis. 1. Daisy 2225 m. (1-35), 2. Erbprinz, 3. Pepus. N. h.

: Derby, Togo. Tot : 10:14. Helyre ; 25:29 I., 25:38 II. III. Trost-handicap. 1. Goldperle 2500 m. (1'38

6), 2. Draga II., 3. Hermann B. N. h. Bariton, Constaniin, Kitty, Zella, Eduard. Tot.

: 10:41. Helyre: 25:43. I., 25:37 IL, 25:52 III. IV. Comiteepreis. 1. Aventurier 2720 m. (t 28

4), 2. Achilles H., 3. Pexi. N. h. : Hallstatl, Vértes, Patriot, Levente. Tot.: 10:41. Helyre: 25:4t I., 25:81 IL. 25: 64 III. V. Tonquin-Rennen. 1. Grete N. 2250 m. (1-36), 2. Zufall, 3. Willy Alten. N. h. Wunderbau, Rózsaher czegnő, Eva, Due, Musa. Tot.: 10:17. Helyre : 25:30, L, 25:33 II., 25:56 III. V|. Preis von Haidhof. 1. Botha 2675 m. (2'29

6), 2. Prince Charlie, 3. Sashalom. N. h. : Tutti-Frutti, Marco, Fred Warwick, Drah'n ma urn, Soci. Tot.: 10:42. Helyre : 25:48 I., 25:47 II., 25:79 111. Budapesti közúti vaspálva társaság. Hirdetmény. A Bndapesfi közúti vaspálya társaság XLII. rendes közgyűlése folyó évi április hó 20-án délntán 3} órakor a társaság igazgatósági épületében, Budapesten, V. ker., Lipót-körut 22. szám alatt fog megtartatni. NAPIREND: Előterjesztése az igazgatóság évi jelentésének és ezzel kapcsolatosan előterjesztés a strike ügyben. Határozathozatal a fentiek tárgyában. Előterjesztés az 1906. évi zárszámadásnak, mérlegnek és a felügyelő-bizottság jelentésének és ezekre vonatkozó határozat; az osztalék megállapítása és határozat a felmenlvény megadása tárgyában. 9E" Szavazati jogot adnak a társaság közgyűlésein (alapszabályok 15., 20. §§.) egyaránt a társaság részvényei és illetőleg élvezeti jegyei, ha legalább négy nappal a közgyűlés előtt az igazgatóságnál letéterrényeztetnek; 20 darab részvény vagy élvezeti jegy után egy szavazat gyakorolható, oly megszorítással azonban, hogy 50 szavazatnál többet egy részvényes sem gyakorolhat sem saját nevében, sem pedig megbízásból. Felhivatnak tehát a t. cz. részvényes urak, kik a jelen közgyűlésen résztvenni óhajtanak, miszerint czimleteiket, a szelvényekkel együtt, beleértve a folyó év május hó elsején lejárót is, szám- és névjegyzék kíséretében bezárólag folyó évi április hó 16 ig az igazgatóságnál (V., Lipót-körut 22.) délelőtt 9—12 óra között, hétköznapon, vasár- és ünnepnapon egyaránt téritvény mellett letenni méltóztassanak, hol a szavazási igazolványokkal egyidejűleg az előterjesztendő zárszámla és mérleg, valamint a felügyelő bizottság jelentése is átvehető lesz. A letéthez szükséges nyomtatványok a társaság pénzügyi szakosztályában díjmentesen kaphatók. Budapest, 1907. márczius 28-án. Az igazgatóság.