Vadász- és Versenylap 51. évfolyam, 1907

1907-04-05 / 18. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 163 Nevezések. Prágai versenyek 1907. Májusi meeting. Első nap. Csütörtök, május 9-ón. [II. Egyleti akadályverseny. Urlovasok. 10000 K. 4000 m. óé Cszygan 5é Carstone 4é Gitta óé Corea id Reluisant 4é Double tip 4é Faun 4é Feneion id Hulda 4é Taleteller 66 Nikita 4é Fairhair 5é Taps 5é Vilellius 4é Postás 4é Irregang 4é Dió 4é Timbal 4á Espérance id Hallatlan 5é Hársas 4é Tivoli 5é Claymore 4é San Siro 6é Royal Bow II. 4é Daczos 5é Hochmeister 4é Hogyne id Slieve Bloom 4í Bergére Második nap. Vasárnap, május 12. IV. Prágai tavaszi akadályverseny. Handicap. 10000 K. 4500 m. id Porkai 5é Visegrád öé Cszvgan öé George Herbert 4é Off 4é Taleteller öé Orlog 4é Fairhair 4é Bali öé Vitellius öé Tigra id Nolis 4é Rodaun id Acté 4é Faun 6é Beglerbeg 6é Moloch 4é Irregang 6é Nikita öé Blason óé Taps öé Grignano 4é Postás 6é Angolna 4é Kuroki id Hallatlan 4é Espérance 6é Sommerfrische 6é Etzel 4é Virago 6é Royal Bow 11. 4é Tivoli öé Hochmeister 4é Bar-le-Duc 5é Fulár 4é San Siro id Slieve Bloom 4é Gallant 5é Carstone óé Ignorant id Socius 4é Daczos 6é Orcus 4é Hogyne 5é Corea öé Heldin 46 Double tip 4é Bergére 4é Irrlicht 4é Éjfél öé Curry Éjfél Harmadik nap. Hétfő, május 13, 11). Hradschini gátverseny. 700Ö K. 2400 m. 4é Off 4é Irrlicht 4é Amateur öé Foglaló 4é Probatum non est 4é Blair ié Rodaun 4é Fenolon 6é Nikila öé Grignano 5é Calabrias 4á Muskotály 4é Taréj 5é Senki többet 4é Espérance 6é Angolna 4é Lamartine 4é Pokolba 4é Handy 4é Virago 5é Tessla 4é 1 ivoli 4é Paddy 6é Negomglen 4é Tacitus 4é Ignorant 5é Carstone 4é Daczos 6é Orcus 4é Bergére 4é Double tip Negyedik nap. Csütörtök, május 16. IV. Prágai májusi akadályverseny. 13000 K.5000 méter. id Cordon 5é Corea 5ó Cszygan 4é Double tip 4é Off 4é Irrlicht id Reluisant 5é Visegrád 5é Orlog 5é George Herbert 5é Tigra 4é Taleteller 4é Probatum non est 4é Timur 4é Rodaun 5é Vitellius 6ó Moloch id Acté 6é Nikila 6é Beglerbeg öé Calabrias 4é Jägerndorf óé Taps 5é Blason 4é Postás 5é Grignano 4é Dió 6é Angolna 4é Kuroki id Hallatlan 6é Elzel 6é Sommerfrische 5é Hársas 4é Virago 6é Royal Bow 11. 4é Tivoli öé Hochmeister 6é Nugommorv 5é Futár 4é San Siro id Slieve Bloom 4é Gallant 5é Carstone 5é Fairfax id Socius 4é Bergére ORSZ'.GOS LÓTENYÉSZTÉS. A lesvári ménesben anyakanczák, csikók, lovak egész éven át tartásra és ápolásra elfogadtatnak. Tartás és ellátás kisbéri árszabály szerint. Bejelentéseket elfogad és bővebb értesítést Jaross Sándor ad, Puszta-Lesvár, posta- és távírda állomás: Téth, Győr mellett. Lótenyésztési kérdések. I. Lapunk juuuár 19-iki számúban azt az eszmét pendítettük meg — s illetékes köreink figyelmét is fölhívtuk rá, — hogy : vegyük figyelembe a természetes kipróbálás eszközeinek csökkenését és gondoskodjunk idejében róla, hogy félvéreink képességének ez a nélkülözhetetlen értékmérője megfelelő módon pótoltassák illetve fónutartassék. Örömmel regisztráljuk a téayt, hogy az eszmét tenyésztőink tetszéssel fogadták, sót az az illetékes katonai oldalról is méltánylással találkozol c. Épen azért nem tartjuk meddóuek, ha a kérdést újra fölvetjük s részleteire, valamint a vele összefüggő lótenjésztési kérdésekre is kitérünk. A kipróbá'ás aló képességének legegyszerűbb megállapítása. E fölfogásunk egyik leikes hive volt nálunk Justinus, a kinek könyve ma is oly friss, mint ezelőtt hetvenhét esztendővel (Justinus 1824-ben halt meg s jelzett müve 1830-ban látott napvilágot), nemkülönben gr. Széchényi István. Justinus világos elméje egyrészt az arabs, másrészt az angol tenyésztés sikeréből azt a konzekvencziát vontaié, hogy: a tenyésztés fönntartásának, fejlesztésének a kipróbálás azért a legalkalmasabb tényezője, mert uem a legszebb, hanem a legjobb lovat helyezi előtérbe, a mihez hozzájárul, hogy itt a ló a saját s egyúttal legobjektivebb birája. Ez a tézis, a melyet azóta hasztalan kíséreltek meg preczizebben meghatározni, örökérvényű, s az angol vér diadalaiban nap nap után ujabb és ujabb bizonyitékot nyer. Egy másik figyelemreméltó kiindulási pontja Justinusnak az, hogy : a jóság és használhatóság ép ugy öröklödik, mint a fejek, a nyakak, a fülek. Vagyis : a ló nemcsak külsejét, csontrendszerét örökíti tovább, hanem életerejét, vérmérsékletét, úgynevezett szivét is, oly fiziológiai nézet, a mely a mult század elején meglehetősen egyedül állott, de azóta ugy Brehmben mint különösen dr. Zellbeu erős támogatókra talált. E két tétel kifejtése adja meg Justinus müvének örök becsét. Nemkülöuben mai napig megállják helyüket gróf Széchényi Istváa fejtegetései is, ezé a kiváló hippologusé, a ki müvei egyik legszebbikében (Lovakrul) ezt meri irni: «Van egy igazságérzés, egy kötelesség, a mely benuüuket az állatokhoz épugy köt, mint az emberhez.» — Ugy Justinus, mint Széchenyi emelkedett álláspontról nézik a lovat, annak lelkét keresik, vizsgálják s igy nem nehéz megtalálniok annak karakterisztikus tulajdonságait, a melyek azt jelzik, hogy a ló az embernek gyors, megbízható és szolgálatkész segítőtársa. A ló egyforma bajtárs a rendes élet mesgyéin, mint a háborús időkben, ép ugy fényűzési czikk, mint a hogy az iparnak, kereskedelemnek pótolhatatlan munkatársa. A mai idők sokat elvettek, a ló régi területéből, ugy a fényűzés, mint az ipar országaiban a ló erős ellenfelekre tataiált, azonban harczászati jelentőségéből ez a házi állat mit se veszített. Háborubau mindég szükség lesz jó lovakra s ahány .jeles hadvezére volt a világnak, az mind belátta e tétel megdönthetetlen igazságát. Napoleon, Tilly, Wallenstein tettekkel irták alá ezt, nálunk Nagy Lajos, II. József tettek sokat a lótenyésztésért, Hauniba), Caesar, Nagy Sándor, Nagy Péter, Nagy Károly rendkívüli súlyt helyeztek reá, s a korszakos" uralkodók közül talán csak Nagy Frigyes nem méltányolta eléggé a ló harczászati szerepét. Ha már most a ló földrajzi történetét nézzük, érdekes eredményre jutunk. Es pedig arra, hogy : a mely nemzet nagy, erős volt, ott a lótenyésztés is magas színvonalon állott, mig az utóbbi gazdasági ág hanyatlása többnyire matematikai pontossággal függ össze a nemzet életerejének csökkenésével. Xerxes hires lovassága eltűnésével nemzetük hirnevére is lassan fátyol borult; Caesar jeles lovai a birodalommal együtt vesznek el; az egykor viruló görög lótenyésztésnek ez idő szerint alig vau nyoma és ki tud ma Kartágó s a mórok hippologikus sikereiről ? Viszont: Angolország fejlődésével együtt nö a telivér, Amerika, a mely állítólag fölfedezéséig uem ismerte a lovat (a mit nem lehet föltétlenül aláírni) ma nemcsak kereskedelmileg, iparilag, de hippologice is magas szinvonnlon áll. Ezek a tenyek uem lehetnek csupán a véletlen müvei, hauem arra utalnak, hogy : a ló a magasabb kultura, a nép magasabb életerejének egyik kiegészítő része, a lóban (uem habozom ezt ieirni) a korszellem épugy meguyilutkozik, mint az emberekben s intézményekben. Nem ozélom e helyeu az ember és a ló közötti reláczió fejlődésének megrajzolása. Így csak röviden utalok néháuy tényre, a mely mutatja, mily visszhangszerücn működik a különböző idók szava a lótenyésztésben. Nézzük például a roccoco-lovat, a mely negédességével, színével, sót roccoco-szerü vonalaival megtestesítője egy puha, a szórakozást, az olcsó ritmust keresó kornak ; ime, a Mohamed kanczái, a melyek a szívósságot, a keménységei, az akaratot s az életeró maximumát rögzítik meg ; ime az angol telivér, a mely a modern idók lüktető, gyors és nkezióra hajló lelkét testesitik meg. A franczia forradalom vad paripái ép ugy ledöntötték a czifra formák, a lókasztok válaszfalait, mint a hogy e kor a társadalomban zordan nivelláló Itatással járt: a lovagkor nehézkessége, feudális maradisága, pánczél alá rejtett, hájas puhasága analóg az akkori idók dán paripáinak esetlen formáival. Ha egy lépéssel még tovább megyünk, azt látjuk, hogy: a ló igazi inegói tói sohase a formalizmus, hanem mindig a kipróbálás barátai voltuk, (ismeretes Mohamed hogy választotta ki paripáinak javát, nem kell utalnom Napoleonra, a ki nem szin, törzs, származás, hanem kizárólag képesség alapján választotta ki a hadvezetés e fontos tényezőit, nem kell az angol telivér fejlődésére a figyelmet fölhívnom. *.z a nép, a mely kemény próbának vetette alá paripáit, hámosait, bizonyára sok lovat elvesztett e kísérletnél, de a mi megmaradt, az életerős, kömény, megbízható anyag volt. Hogy pedig harczászati szempontból mennyire a sebesség volt a döntö motívum, mutatja, hogy az összes fegyveres erőknél csak a könnyű, vagyis a gyors lovasság érte ineg az uj időket, valamint hogy a nemes paripa a hidegvér fölött, a változott gazdálkodási viszonyok daczára is, megőrizte hegemóniáját. Hova lettek a balladák megrajzolta dán paripák, hová tűnt a kósol'rU olasz, mily szük körre vau szorítva a courbettirozó audaluziai, hová lettek Button csodálatos keresztezései : mig a harezok ós háborúk edzett vére mindmáig meg van, ha mindjárt eredeti származása helyét részben el is hagyta. A történelem arra tunit, hogy az a nép, a melynek legtöbb véres küzdelme volt, a legjobb lovat adja. A középkorban s az újkorban Magyarország az, a mely legtöbbet járt a csaták mezőjén s érthetó, lia a kontinensen az övé e téren az elsőség. Már maga a népvándorlás szilárd alapot, természetes kipróbálást adott lovainknak s ezt a bázist támogatta a temérdek háború, a hosszú alföldi, a nehéz hegyi utak, úgyszintén a nép élénk vérmérséklete, a mely a lassúságot mindenben, igy a lóban is eredendóleg gyűlölte. Ez a húrom tényező teremtette jó lovainkat s nem a rög. de a viszonyok adta természetes és mesterséges kipróbálás az, a mi a magyar paripát magasra emelte Éppen ezért nem érthetek egyet azzal a nézettel, a mely a lótenyésztés fejlődését a klimatikus \iszonyokkal kapcsolatba hozza. Ellene mondanak föntebbi bizonyítékaim, ellene mondanak, hogy: oly országok, a melyek cliinatice kitiinóen fekszenek s egykor kiváló lovakat is adtak, ma nem képesek e téren eredményt fölmutatni, mig p. o. Anglia, mint azt már Justinis helyesen állapítja meg évszázadokig hiába próbált jó lovat nevelni, mig aztán a versenyek révén a gazdaság ez ágát is magas színvonalra emelte. Azt hiszem: jeles lovat mindenütt lehet nevelni, ha a legjobbat tartjuk meg s azt szüntelenül selejtezve adjuk tovább az utókornak. Hogy pedig mi a megtartandó, az életerős, az ellentálló képes, egyedül helyesen csak a kipróbálás tudja meghatározni, a minthogy tényleg sem őseink sem az arabsok, sem a modern angolok sohasem voltak formalisták. A régi magyarok nem a tetszetős paripákra fektették a súlyt, sem a nagy termetüekre, sein a hippologice korrektekre, hanem: a par excellence munkabírókra s hogy e tekintetben p. o. szarvasnyak, rossz állás, ferdén rajzolt far nem folyásolta be óket, a mai népies tenyésztésben található nyomok is igazolják. Ha az olvasót ne talán meg tudtam győzui a