Vadász- és Versenylap 50. évfolyam, 1906
1906-01-01 / 1. szám
1900. január 1. mocsáron át iparkodva a kopók után s közbe csaknem elmerült a veszedelmes posványban. Mellette jobb kézre hg. Pálffy Miklós, gróf Csekonics Gyula, gr. Széchenyi István és dr. Kosztka Emil láthatók. Végül még egy sikerült felvételre hívjuk föl a figyelmet. Az úgynevezett Taxis-covertnél vagyunk, a vadászverseny napján s hat tisztet látunk, a mint az állami mének versenyén az utolsó, kb. 4Va méteres vizes árkot ugratják, hogy aztán finishbe bocsiíjtkozzanak. Itt is láttuk, hogy a budapesti falkának nem egyszer alapos ugrásokkal van dolga s az ár kok nagysága, mint azt pontos mérések kiderítették, 6 m. 30 cm.-ig emelkednek. Bizonyára nem könnyii föladat, de az senkit se riaszt ei s öröm nézni, a mint a kürt folytonos zengése, a kopók zenéje között a díszes társaság tömött sorban repül át az akadályokon s a meglehetős gyakori bukások sem veszik el senkinek a szivét. ság erre a palotai kerek nádashoz lovagolt, honnan csakhamar kihajtatván, a róka kezdetben Sikátor felé, majd a fóthi park irányában haladt, de rákezdvén áz eső, a scent megszűnt. November 7. Sikátor. Szarvas-falka. A szarvas a sikátori major mellett kibocsáttatván, egyenesen a Hasko erdőnek tartott, melyen keresztül vissza a palotai erdőbe, majd innen a megyeri szőlőkbe, hol 40 perczes vadászat után volt a halali. November 8. Adony-Szabolcs; róka-falka. A pesti társaság külön vonattal indult ki a kedvezőtlen idő daczára. Szabolcsra megérkezve, gróf Zichy István és Kázmér, valamint a Fehérváron állomásozó 10-ik huszárezred 24 tagja csatlakozot a társasághoz. Elsőbb a czikolai nádas lett átkeresve, s a csakhamar kivadászott róka után megindult a társaság, a szimat a szakadó eső miatt rossz volt s igy Velejtei kopászat. A «Vadász- c 5s Verseny-Lap» I. évfolyamából. Szerkesztő ur, — Olvasván lapjaiban a vadásztársulatok egymást követő jelentéseit, sietünk mi is életjelt adni, működéseink bővebb leírását későbbre hagyván. Több év előtt Angliából 8 pár harriert hozattunk s ez képezi derék kopófalkánk alapját, melly utóhozatalok és nevelés által 24 párra szaporodott s most két csapatban működik. Velejte vidéke harrier-vadászatra nagyon alkalmas, de egyszersmind nehézségteljes is, főleg a kutyákra nézve, mert alig van pár száz öl tér árok nélkül s ez bármily csekély legyen is, de menedéket nyújt a nyúlnak, melly a sebesség mellé egyedüli fegyverül ravaszságot nyervén a természettől, ezen árkokat felhasználja s cselt vet üldözőinek. E csel annál sikeresebb, mert főkép a hajtás elején nagy térelőnyt (Vorsprung) nyer a nyul s ha az árokban megbuknia sikerült, akkor a kopóBudapesti falkavadászat. A «Vadász- és Verseny-Lap» 1893-iki évfolyamából. Gróf Nádasdy Ferencztől. A budapesti rókafalka-társaság e heti vadászatairól a következőkben adok számot: November 4. Találkozó Keresztúton. Rókafalka. A keresztúri kis nádasból felvett róka Csaba felé vette útját, majd fordulva 35 perczes run után a keresztúri szőlőkben elveszett, habár még párszor rájöttek a kopók a máiteljesen vert róka nyomára. A nádashoz visszalovagolva, egy második róka is kihajtatott, de a kopók a nyomot nem vették fel. November 6. Paskál-malom; róka-falka. A paskál-malmi nagy nádasból a róka a város felé tartott, de a gyepen szimat nem lévén, nem lehetett rá vadászni. A kis nádasból kihajtott róka a paskáli erdőbe ment, hol kétszer fel és alá hajtva, megkilleltetetí. A társaFöuri hölgyek a fa I ka vadá szato n. lassú vadászatot adott a róka, mely két kis kört csinálva ismét a nádasba vonult, hol a nádas nagysága miatt megkillelni nem lehetett. November 9. Megyer. Róka-falka. A haskóerdő, kis nyolezas, palotai kőhidi nádas üresek voltak. Végre a palotai kerek nádasból kihajtott róka 21 perczes sebes run után a fóthi parknál elveszett. Újra visszamenve, egy friss rókát hajtottak ki a kopók, mely egyenes irányban haladva, igen sebes 40 perczes run után a Csömör és Mogyoród közti nádasban keresett menedéket, honnan három friss róka ugorván ki, meggátolták a killt. November 10. Czinkota. Szarvas-falka. A szarvas a czinkotai erdőn keresztül 25 perez után Kis-Tarcsáig vitt, hol újra kis idő engedtetvén neki, még 17 perczes runt adott, a czinkotai szőlőkig, a hol a halali volt. talka (mely a csákói sebeshez hasonlítva lassú) a vadnak csak hűlt bűze (scent) után hajt. A lovas a falkát nyilt téren könnyen beérvén, sebesebb kutyákat óhajtana; de hamar felhagy e legénykedéssel, midőn a nyul — mint rendesen történik - az e vidéket diszitő 3 — 1000 öl hosszú, keskeny s többnyire legelőnek használt erdőt veszi menhelyül. A vadbűz ezen erdőkben rendesen jó, a kopók tehát sebesebben hajtanak itt, mint a nyilt mezőn, melly arány a fák közötti forgolódás miatt mindinkább érezhető. De nyer a vadászat érdeke is. Az ősz ködébe burkolt s egymástól 5 — 6 ölnyi távolságra álló terebélyes tölgyek alatt vigan hajt a falka; teli hangú csaholását százs zorozva veri vissza a viszhangos erdő, mig a harmatos gyepen tompán hal el a paripák dobogása, mellyeken 10—15 egyenruhás sportsman közel követi a vad után gyorsan vonuló harrier-fajt, — mindez, a perez érdekes izgalmával összevéve olly élénk olly szép jelenet, hogy azt leirni nem s csak élvezni lehet.
