Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-12-22 / 107.szám

1900. deezember 22. 673 Champion lovak a párisi nemzetközi kiállításról (Összehasonlítva a mi «championjaink»-kal) Lapunk ez idei 96-ik számában közöltük már egy szakavatott térfi tollából a párisi nemzetközi lókiállitás egész sorrendjét és a kitüntetett tenvész állatok ismertetését és összehasonlítását országok és fajták szerint. — Ez alkalommal pedig néhány kiválóbb tenyész állatot képekben is bemutatunk, hogy szemmel láthatólag is kimuttattassék, mint néznek ki a franczia és orosz ló enyészt s legkiválóbb törzseinek egyedei a — mieink mellett, mely utóbbiak közül — mint tudjuk — a bábolnai arabs fajták képezték a legnagyobb feltűnést. Az 1900-iki lókiállitás a franczia lótenyésztés diadala. A teli vérek és keleti fajták kiállitásában az ö telivéreik, anglo-arabjaik és berberjeik igen jól vették fel a küzdelmet azon lovakkal, a melyek e'önvösebb éghajlati és földrajzi viszonyokkal biró országokból jöttek a kiállításra. A franczia ügetökkel, a mi a külalakot illeti, nem mérkőzhettek sem az amerikaiak, sem az oroszok és a keleti és középfranczia megyékből jövö félvérekkel csak a magyar állami ménesek félvértenyésztése vo t képes a pálmáért küzdeni. Csak az ő félvér arabsjaik, noha szemre csinos egyé

1 nek voltak közöttük láthatók, húzták a rövidebbet a mi bábolnai lovainkkal és a kecses orosz stréletz lovakkal szemben, mig az angol és belga nehéz fajtájú valóságos matadorokkal szemben a franczia percheronok és boulonnais-k nem kevesebb kedvelökkel dicsekedhettek. Igen kellemetlenül hiányzott azonban egy franczia katalógus A külföldi látogatók igen szívesen olvastak volna vaiamit Francziaország tenyésztési viszonyairól, a franczia tájtenvésztésröl stb. de hiába 1 Sehol egy felvilágosító sor se volt található, s a kinek nem volt véletlenül olyan szerencséje, hogy szakember kalauzolta végig a kiállításon, az ugyan látott sok és jó lovat, de a tenyésztési viszonyokról a kiállítás megszemlélése után se tudott többet, mint annak előtte. A külföldi nemzetek osztályában mindenütt volt nyomtatott ösmertetés s ha például a magyar tele is volt sajtóhibákkal, ez nem zavart annyira, hogy az ember pár perez alatt ne tudott volna némi áttekintést szerezni az illető ország tenyésztési viszonyai ösmeretéröl, igy volt az egyes állatok megszemlélésével is. A külföldi lovak mind. naponta körül lettek vezetve s a látogató a lépéstől a vágtáig minden mozgásban láthatta őket. Ezzel ellentétben a franczia lovak egész I nan az istállóban álltak s az ember a hátul1 jukat láthatta csak. A kiállított lovak mennyiségére vonatkozólag a hivatalos katalógus szerint 1718 tenyészállat volt bejelentve, tudniillik 1191 Francziaországból és 527 a külföldről. Ez utóbbi az egyes országok között igy oszlik meg: Belgium 154, majdnem kizárólag igáslóval, Németország 96, Oroszország 89, Anglia 62, Magyarország 44, Németalföld 40, Ausztria 20, Törökország 18, Olaszország 3 és Dánia 1 lóval. Látható, hogy Amerika teljesen hiányzott, talán a fárasztó tengeri utazástól féltette lovai kondiczióját. Ezen számok, közbejött akadályok stb. folytán némi módosítást szenvedtek, de azt mégis állithatjuk, hogy 1550—1600 állat volt kiállítva. Ez a rengeteg mennyiségű ló hét kategó-riába, hét osztályba volt osztva, t. i. 1.) tiszta vérű fajták, telivérek, még pedig angol, arab, és anglo-arab telivérek; 2.) megállapodott fajták, a melyek leginkább közelednek a telivérekhez, ezek a berberek és az ös-orosz lófajták: a fekete Orloff-rostopsin és a fehér Streletz lovak; 3.) az ügetök, melyek három alosztályra voltak osztva t. i. a franczia. az amerikai és az orosz származású ügetökre; 3 Kozma, a kisbéri fedező mén. Kozma szokásos mulatozása. Le Hardy a. tv. mének cbampion dijának nyertese.