Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-12-22 / 107.szám

674 VADÁSZ- SS VSRSENY-LAP. 1£00. de-zember 22. 4.) a felvérek osztálya, három alosztálylyal u. m. a franczia fajták, a külföldi fajták (min­denik alosztály több csoportból állt külön­böző nagyságú és különfajtáju lovakkal) és olyan fajták részére, melyek a fentemiitelt osztályok, illetve alosztályokba nem voltak sorozhatok; 5.) ponny-k; 6.) a tulajdonké­peni tehervonó. hidegvérü-Iovak három, fran­cziák, külföldiek és különbözőkből álló al­osztálylyal és 7.) szamarak és öszvérek. Min­d n alosztály részére számos érem és pénz­díj volt megállapítva, az egyes alosztályok nyertesei pedig egymásközött mérkőztek az illető osztály bajnoki dijáért. A 4-ik és 6-ik osztályban ezen bajnoki dijakon kivül még nagy-bajnoki dijak is voltak kiirva. Ezen bajnoksági dijak odaitélése azonban a jury­nek legnehezebb feladata volt. Hiszen ha csak az 1-sö osztályt nézzük, itt aranyérmet kapott egy-egy arab, angol és anglo-atab vérű mén és kancza és ezek között kellett kiosz­tani a telivér méneknek és kanczáknak baj­nokságát. E három fajta csak abban egyezik hogy telivérü, de micsoda alapon állt a jury, mikor e három fajta közül egyet a bajnok­sagra érdemesített ? Azt a lovat választotta-e, a melyik egyáltalán bippologikus szempont­ból a legtökéletesebb? avagy azt-e a melyik e három közül a saját fajtájának jellegét a legnagyobb fokban, a legélesebben fejezte ki ? Avagy az volt-e a szándék, hogy demonst­rálják, hogy minden összehasonlítás nélkül e három fajta közül a jelenkorban melyiket illeti az elsőség? Alighanem ez utóbbi ala­pon állt a jury, mert máskép alig tudnók megmagyarázni, hogy hogyan jutottak a baj­noksághoz : Le Hardy mén és Ténébreuse kan­cza, mind a kettő angol telivér. A már koros kanczánál hajdani versenyformája játszott fontos szerepet, de a mén, ha bes/élni tudna, maga is csodálkozna kitüntetésén. S mint a telivéreknél, ugy a 4-ik és 6-ik osztálynál is érthetetlen volt a bajnokság és nagy baj­nokság kiosztásának alapeszméje, mindkét osztályban a legkülönbözőbb fajtájú és alakú állatok álltak egymással szemben. De vegyük sorjába a díjazásokat. Az arab telivérek közül a mének arany­érmét és 2000 frank pénzdijat a Muzaffer tábornok nevében kiállított, de tényleg a szultán birtokában levő «Dehman» mén nverte. A magyar kormány által kiállított bábolnai 408-0' Bajan-6* igen sok tekintetben felette állt Dehmannák, de a magyar kormány lovai mind versenyen kivül lévén kiállítva, mindig csak a megfelelő érmet, mint külön dijat nyerték, pénzdij nélkül s igy ezen 0 Bajan mén is az első dijnak megfelelő aranyérmet kapta. A telivér arab kanczák első diját, aranyérmet és 1500 frk pénzdijat Szanguszko Román herczegnek Melpomenáfa kapta, mig a bábolnai 4-0 Bajan kancza a második dij­nak megfelelő ezüstéremhez jutott. Az angol telivérek 1-sö diját (arany érem és 6000 frk) Blanc Camille urnák Le. Hardy-fa kapta (ap Saint Louis any Albania), mig az orosz kormánynak, a mely szintén hors con­cours állított ki, Triton nevü ménje az első dijnak megfelelő aranyérmet kapta. Az angol telivér kanczák első diját Möns. Aumont Téné­breuse-fa nyerte. Az anglo-arab mének első diját Möns, de Juge Nelson-fa, a kanczákét pedig Möns. Dacos Belle de jour-fa nyerte. Az itt felsorolt mének és kanczák pályáztak a teli vérek baj­noki dijára is s a mének közül Le Hardy, a kanczák közül Ténébreuse kapta a bajnoki csokrot. A jury ezen ítélkezése meglepő volt. Az angol telivérek, különösen a mének, igen mérsékelt klasszist képviseltek. Le Hardynál határozottan érdemesebb lett volna az első dijra Palmiste, báró Schickler Derby-nyerö szürkéje; mert Le Hardy, noha szép ló, de nem sokkal tökéletesebb, mint a szürke, s ámbár már 8 év óta működik a ménesben, ivadékai által sem tudta magát kitüntetni. Ha pedig Le Hardy-nál pusztán az alkatot vet­ték mértékül, miért tértek el ettől a kanczák osztályozásánál s miért nem dijazták inkább a kifogástalan alakú Melpomeriát? Az egyik nemnél a szépség döntött, a másiknál a ver­senyképesség : a mult. Nem kell hinni, hogy Le Hardy a megtestesült szép-ég és tökély. Ilyet nálunk is találni s a kisbéri Kozma minden tekintetben felvehette volna vele a mérkőzést:; sovínismus nélkül el nem vitte volna előle a dijat Le Hardy! * * * A második osztályban a telivérhez leg­közelebb álló megállapodott fajták voltak kiállitva: berber és orosz lovak. A berberek, a franczia fennhatóság alatt levő arabok lovai, orientalikus kantárzatukkal, arab lovasaik alatt érdekes látványt nyújtottak. Az orosz orloff-rostopsin lovak mind feke­ték, a legszebbeket Dimitri nagyherczeg állí­totta ki. Feltűnést keltettek az ezen csoportba tartozó s az orosz kormány által kiállított streletz-lovak. Ezek fehér szinü, rendkivül nemes anglő-arab félvérek, melyek megálla­podott táj faj la jelleggel bírnak, száraz formák­kal, kitünö háttal bírnak, s lábaik mintha márványból volnának faragva ! (Lásd képein­ket! «Priatell» és «Jenitschoujnaya III.») Bajnoki dijat ezen osztályban nem osztottak ki. * * * A harmadik osztályban az vgetök voltak láthatók. Az amerikai származású ügetök kiállítása silány volt. A bécsi vagy badeni ügetöpályán bármelyik versenynapon szebb és jobb [amerikai ügetöket lehet látni, mint itt a kiállításon.*) Kancza egyáltalán ne n volt. Az_amerikai ügető tudvalevőleg a megtes­tesült gyors-ügetés, s igen sokan a lótenyész­tők közül a jövö lovának tartják. Minálunk is. Tagadhatatlan, hogy annak a czélnak, a mit az amerikai tenyésztők maguk elé tűztek, t. i. a legnagyobb gyorsaság kifejtése, meg is felel. De már az oroszoknak egészen más ideáljuk van az ügetöröl, s az orosz orloff­ügetö minden más hibája mellett ugy ter­mete, mint mozgása folytán a legszebb ügető. Hátha még olyan válogatott szép példányok­ban látható, mint volt a kiállításon. Az oro­szok teljes erőkifejtéssel jelentek meg, s bebizonyították, hogy az orosz ügetőt még korántsem lehet olyan könnyen túlhaladott álláspontnak tekinteni, mint azt, például nálunk, szeretnék. Dimitri nagyherczeg dou­browkai ménese, Beliakoff kisasszony, azután Eliseeff és Yourloff urak ménesei remek pél­dányokat állítottak ki, nem is említve az orosz állami ménest Chrenowoyban, melynek Veter-Bouing nevü ménje ugyan versenyen kivül volt kiállitva, de a bajnoki éremmel egyenrangú aranyérmet kapott. Ha az amerikai az ö sulkyja részére g>,ors lovat, az orosz az ö szánja részére szép lovat tenyészt, ugy a franczia se az egyik, se a másik irányt nem követi kizárólag, hanem tenyészt olyan ügetőt, a mely gyors is. ki­tartó is, nyereg alá is való, de meg kocsi­ban is használható, szóval a franczia a hasz­nos ügetőt tenyészti. Kitünö ösanyagként a normandiai ló szolgált, a mely angol telivér­rel adta a ma hires angló-normand ügetőt, a francziák büszkeségét. Itt-ott ugyan még látható a régebben használt norfolki faj káros hatása de czéltudatos fejlesztés mind jobban kiküszöböli e hibakat. É hibák a méneknél élesebben tűnnek elö, mint a kanczáknál, a melyeknél az angol-normand typus állandóbb. Az angló-normand nemes formájú, de emel­lett hatalmas és csontos állat, igen jó háttal; hivatása, hogy hátas ló legyen ; jól galopozik, *) Természetesetesen, mert a legjavát odaküldik a hol nagy pénzt kereshet; aztán a versenypályán egész évben láthatni; tehát felesleges külön kiál­lítása. de legtöbbje kitűnő ügető is, mely a kilometert 1:40 alatt könnyen ügeti, s hogy ininö be­cses és értékes, erre bizonyságok azok az árak, a melyeket értök adnak. A franczia kor­mány évente sok ilyen fajtájú ügetőt vásá­rol, versenyképességük szerint 5000—30,000 frankot is adva darabjáért. A franczia vértes lovassag remondái is innen kerülnek ki, 1100—1500 franc áron. Amelyik nem mutat versenyképességet vagy nem használható remondának, abból még mindig so : és drága karossziér lesz, s ha ennek se alkalmas, ugy kitünö, erős használati lóvá lesz, használati czélból. Tálán legjobban a mi Noniusaink­kal hasonlíthatnék össze, hisz ezek öse is angló­normandtól származik; de a francziáknál generácziókon keresztül fejlesztették az üge­tési képességet! A legkeresettebb három törzsmén jelenleg Cherbourg, Phaeton és Fus­chia, az elöbbeni kettő tiszta angol-normand az utóbbi apai ágon egy ér amerikai ügeíö vérrel is bir. A franczia ügetök első diját is Fuschia ivadék kapta: Presbourg. A jelenleg 7 éves, sárga mén 1 met. 66 cm. magas, apja Fuschia, anyja Jessie, félvér, ennek apja Vichnon, angol telivér. Erös, csontos állat, tagjai szárazak, inai kitűnők, remek hát, jó vállak jellegzik. A vér-ló benyomását kelli; egy remek hátas ló. Mozdulatai magasak, szabályosak, kár, hogy a kiállításon egyik elülső lábára sántított, egy kőnyomás foly­tán. Versenyformája nagyon jó volt, 1:34 alatt ügetett. Tulajdonosa, Möns. Thibault büszke lehet lovára. A kiállított 19 franczia ügető kancza kö­zül az első dijat Redowa nyerte, egy 1 m. 60 cm. magas, ötéves sárga kancza. apja szintén Fuschia, anyja Escapade, ennek apja Phaelon. Ugy Redowa-t, mint Presbourgot már a jury ítélete előtt még a laikus közön­ség is a legjobbaknak Ítélte, s igy nem csoda ha nemcsak az első dijakat, de a nemzet­közi bajnoksági dijat is e két ló kapta és teljesen meg is érdemelte. Sokkal komplikáltabb volt a 4-ik osztály bajnoksági és nagy bajnoksági dijainak ki­osztása. Ez az osztály a legkülönbözőbb fa­jok keverékéből állt. Fajok és nem fajok mondhatnók, mert például különfajként postalovak is szerepeltek. Ismét egy példája a franczia felületességnek! Kiállítás a fajok szerint és a különböző fajokba beszoritva egy használati ág 1 És micsoda fajok pályáz­tak itt egymással és egymás ellen! A fran­czia anglo-arabok, ugyanazok az anglo-nor­mandok a melyek az ügető knél is szerepel­tek, Angliából, a hackneyk és a Clevelandok Németországból a trakheneniek, a holsteiniak, mecklenburgiak, oldenburgiak és friesek, tő­lünk a kisbériek, bábolnaiak, a mezöhegyesi angol félvérek és noniusok és a fogarasiak, továbbá az orosz javitott pusztalovak, török, belga és hollandi félvérek 1 Ez az osztály mutatta legjobban, hogy minő ingadozó ala­pon osztották ki a bajnoksági dijakat ! Ezen nemcsak fajra, hanem alkatra is annyira külömbözö állatoknak két fajta baj­noki dij volt alapitva, 1—1 a franczia mének és kanczáknak és 1 — 1 a külföldieknek s az illető győztesek egymás között mérkőztek a nagy bajnoksági dijakért! Hogyan lehet össze­mérni czélszerüen annyi állatot, a melynek létjogosultsága olyan külömbözö ? Hogyan válasszunk a kisbéri és bábolnai hátaslovak, az oldenburgi karossziér, a hackney és a franczia normandi között ? Mindenesetre czél­szerübb lett volna egy-egy bajnoki dij hátas­lovak, koesilovak és mindkét czélra használ­hatók részére. A nagy bajnokságért igy ke­rült össze Hedon Squire ha kney, Tristan anglo-normand és Koheilan bábolnai félvér arab. A dijat Hedon Squire kapta, Koheilan részére külön nagy bajnoksági érem jutott. Hedon Squire,'Sir Walter Gilbeynek ménje egy kis termetű (lm. 58 cm. magasságú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom