Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-10-26 / 96.szám

1900. szeptember 28. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 587 nehéz őket tüzetcsen körvonalazni. Van köz­lük olyan mint a mi nehéz, de formásabb bácskai-lovunk, de viszont olyan is, mint a könnyű hámos-lovunk. Egészben véve, nagyon jó ügetöképességgel birnak, de nem oly szi­lárdak és kitartók, mint a mi félvérlovaink, melyek még a szabadon nevelödnek fel A Postier magyarul póstaló, egy oly nehe­zebb félvérló, mely a hideg vérű' lóból — ke­resztezés által — vette eredetét' Nagyságuk 156 és 166 clmr. között váltakozik, — szí­nük különféle, de sok köztök a szürke. Ezen Postierek löleg csak kocsiban hasznaitatnak, elég jól ügetnek és terhes szolgálalukat na­ponta több órán át kitartással végzik — lát­hatók Párisban a társaskocsik és postakocsik előtt, valamint a gyors fuvarosoknál. Észlel­tem tehetségüket Párisban, a hol 2, illetve 3 ilyen ló üget több órán át egy oly társas­kocsi előtt, a melyen 24 — 30 ember ül. Szin­te bámultam őket a gyors fuvar előtt is, — 6 ily ló egy nagyobb társaskocsiba befogva, 42 embert vitt délelölt Versaillesbe és délután vissza Párisba, elég gyors ügetésben. Az angolországi-félvér «Hakney» egy na­gyon tetszetős és elég nemes, 150 és 165 eimr. botmérlék között váltakozó, nagyobb­részt pej ló, melynek egyes bemutatott pél­dányai rendkivül mutatós aktióval ügettek. Miután ez a Hakney főleg mint hátasló sze­repel, ugy ezen fajnál azt tapasztaltam, hogy az angolok máskép bírálják a félvér hátas­lónak felső vonalát, mint máshol. A mar na­gyobb részt alacsony és húsos, a hát pedig — a kellő zártság mellett — ha nem is hosszú, de kissé előre mélyedt. Ugy látszik, hogy ők a kényelemre is fektetnek súlyt a mennyiben az ilyen hát nem oly kemény. Egyöntetűség nam volt köztük, de mindegyik jól ügetett, nyak és fejállás pedig a lovasra nézve, elő­nyösen volt alkotva. A «Clevland» angól félvérlótól nem vol­tam elragadtatva, miután a látott példányok hosszú, kevés mélységű és dongáju, puha benyo.násu, nagy kocsilovak voltak, melyek elég jól ügettek. Önként emlékeztettek a nagyobb és puhább bánáti sváblóra, mely az istálllóban nevelődik. Lehet, hogy az angolok elbizakodva a inár eddig elért sikereik által, a küldött és bemutatott példányokat, nem eléggé válogatták meg. Egyáltalában észre lehetett venni, hogy Angolország nem nagy súlyt fektetett a párisi-nemzetközi-lókiállitás­ra, — mit bizonyít azon körülmény is, hógy a bejelentett lovaknak csak egy részét küldték el. A németországi «Porosz keleti» félvérló egy nagyon tetszetős, nemes, ól me alkotott, de végtagjaiban szinte már kissé finom, szép és haladó ügetö-mozgásu, 160—168 clmr. botmérték nagyságú, szinre nézve nagyobb­részt sötétárnvalatu, hátasló. A Porosz-keleti ló, az ezen tartományban fekvő és közel 150 éve fennálló, Trakehni porosz-állami-mé­nesnek köszönheti mai magas színvonalát. Ők szolgáltatják, s/ 4 részben \a németor­szági lovasságnak hátaslovait, mely évenként közel 6000 darabot tesz ki. Az eddig látott poroszkeleti lovak tömegessebb es csontos­sabbak voltak. Lehet, hogy a kiállításra csakis a legnemesebb példányokat váltogatták ki. Őket — nézetem szerint — tovább nemesí­teni, már nem igen volna szabad, mivel a bemutatott példányok között, ugy is sok volt már a könnyülábu ló. A «Holsteini» egy nagyon tetszetős, 166 és 172 clmr. botmérték nagyságú, kitűnően ügető, pej és sötétpej szinü, erös , csontozatu félvérló, — főleg carrosiereket, de azért ne­hezebb teher alá való. hátaslovakat is szol­gáltat. Ezen faj a mai kívánalmaknak nagyon is megfelel, amennyiben nagy, tetszetős, cson­tos és szép aktioval tud menni. Az «Oldenburgi» ha talán nem is olyan igen nagy, mint az elöbbeni félvérfaj, de külömben a felsorolt előnyöket még fokozot­tabb mértékben birja. A bemutatott példányok után Ítélve, több szabályosság és egyöntetű­séggel, valamint szilárdabb szervezettel is birnak. Szinre nézve szinte pejek és sötétpe­jek. Ezen fajt különben elegáns hintós lónak is hívják. A tenyésztők nagyon is jól érté­kesítik őket. A kiállításon volt egy pár remek mén példányuk. A magyarországi félvérfajokról nincs mit mondanom, inert a bemutatott tennyészlovak, állami méneseink válogatott példányai voltak. Általános tetszést is kelteltek, főleg mikor a méneskar-katonai áltál csikósruhában elő­lovagolt attak. Feltűnést csak az keltett ben­nem, hogy mért nem lehetett a mi megálla­podott félvér-fajainkat — ép ugy mint Orosz­országnak és más államoknak — külön bemutatni és megbiráltatni. Igy csak a 3 arabs-televér véletett ki, a többi pedig nagy­sága és nem fajtája szerint, biráltatott meg. Amerikai-félvérlovak (160 ctmr. alul és felül) nem lettek a kiállításra hozva, miért i is azok felett nézeteimet nem közölhetem. Azon 5 fkancza, mely [Oroszország által mint Doni sivatagbeli fé ver lett bemutatva, mintaképe volt a kitünö katona hátaslónak Valamenyi zömök és mély volt, jó felsővo­nallal, rövid, száraz és erőteljes végtagok, jó menöképpességgel. Nagyságuk 155 ctmr. botmérték körül és szinük sárga volt. Szár­mazásuk nagyobbrészt Doni sivatagbeli kan­cza és Orloff- Rostopchini íajmén. Nem hi­szem. hogy sok ily jól megtermett ló volna a Don vidéken. Orosz fél vérképen csak egy mén jelentetett tie de nem hozatott a kiállításra. A különféle (más-más országbeli,) félvérfa­jokal 160 ctmr. botmértéken alul és felül, tulajdonképen egy kalap alá vehetem, miután azokat 9/ l 0 részben Németallöld szolgáltatta. A német'ilfö'di ló áltilólag az oldenburgi­lófajnak köszönheti mai jó minőségét mint nagy hintósló. A bemutatott 40 drb. szinre pej, nagysága 162—168 ctmr. botmérték kö­rül volt, titünö ügetöképességgel birt és alakjára hasonlított az Oldenburgikhoz, csak­hogy hosszabb s igy tisztán kocsiba való ló. Tudakozásomra értesültem, hogy a tenyésztők, 4 éves, kocsiba betanitott lovaikat, páronként 4000frankkal értékesitik.Mily meszsze vagyunk mi ezen ártól, — pedig ha a mi tenyésztő­ink a volt Bánátban és a Bácskában a jó tenyészanyagol mindig megtartanák és a csi­kókat okszerűen nevelnék fel, ők is produ­kálhatnának hasonló lovakat. Az igaz, hogy ez csak kocsilófaj, de arra is van szükség. Az V-ik főcsoportba tartoztak a Pónyk (kislovas). A.) Franczia-fajok 135 clmr. bormérték alól és 135—142 ctmr. között. B. Idegen-fajok 135 ctmr. alul és 135— 142 ctmr. között. Az elsőkből volt 2 és az utóbbiakból 7 bejelentés, de daczára annak, hogy valamen­nyi istállót — több napon át — ismételten bejáriam, nem lattam ezen apró lovakat. A VI ik föcsop rthoz tartoztak a hidegvérű nehéz vagy nyugoti fajlovak és pedig : A. Iranczia nehéz fajok : 1. Percheron és rokonfajok. 2. Boulonnaisi és rokonfajok. 3. Brctonni és rokonfajok. 4. Ardenni és rokonfajok. 5. Mulassier nehézfaj. ß. biegen neh z fajok : 1. Belga és rokonfajok. 2. Angol nehézfaj «Shire horse» (Scheuer). 3. Angol nehézfaj «Clydesdal» 4. Angol nehézfaj «Suffolk». 5. Német nehézfajok «Schlesvigi» és «Rajna vidéki». 6. Különféle országbeli nehézfajlovak. A. Franczia nehéz lof"jók : 1. Percheron és rokonfaj bejelentetett : 39. kétéves méncsikó, 6 kétéves kanczacsikó, 31 hároméves méncsikó. 70 hároméves kanczacsikó, 23 mén és 16 kancza 2. Boulonnaisi és rokon/aj bejelentetett: 91 kétéves méncsikó, 9 kétév s kanczacsikó, 19 hároméves máncsikó, 19 hároméves kanczacsikó, 33 mén és 30 kancza. 3. Bretonni és r<. konfaj bejelente'ett: 12 kétéves méncsikó. 3 kétéves kanczacsikó, 16 hároméves méncsikó, 4 hároméves kanczacsikó, 5 mén és 16 kancza. 4. Ardenni és rokonfaj bejelentve: 10 kétéves méncsikó, 7 kétéves kanczacsikó, 8 hároméves méncsikó, 7 hároméves kanczacsikó, 23 mén és 13 kancza. 5. Mulassier néhézfaj bejelentő. : 6 mén és 8 kancza, II. Idegni nehéz fajlovak : 1. Belga és rokanfaj bejelentetett : 20 kétéves méncsikó, 11 kétéves kanczacsikó, 14 hároméves méncsikó. 8 hároméves kanczaczikó, 30 mén és 25 kancza 2. Angol n'hézfaj uShi: e hot'S» bejelentetett: 2 kétéves méncsikó, 2. kétéves kanczassikó, 4 hároméves kanczacsikó, 3 mén és 8 kancza 3. Angol nehtzfaj « Gtydes lain bejelentetett : 1 mén 4. Ang d nehézfaj « Suffolk» bejelentetett : 2 kétéves méncsikó, 2 kétéves kanczacsikó, 2 hároméves méncsikó, 2 hároméves kanczacsikó, 1 mén és 1 kancza. 5. Német nehézfajok» Schlesvigi» és «Rajnavidéki» bej lentetett: 8 mén és 10 kancza. 6. Kü önféle nehézfajok bejelentve : 33 kétéves méncsikó, 5 kétéves kanczacsikó, 5 háromévds méncsisó, 4 hároméves kanczacsikó, 10 mén és 10 kancza. A Percheron a legnagyobb hidegvérű lő Francziaországban. magassága 160—173 ctmr. botmérték között váltakozik, nagyobbrészt szürke, de van fekete árnyulatu is; Föelönye mint minden nyugoti-fajla nehézlónak, hogy korán fejlődik és igy már 2 éves korában használható kocsiban könnyű teher hordásra. A kifejlődött Percheronok jó uton rendkívüli terheket továbbítanak. Ügetöképességük is elég jó és aránylag a nagy testhez könnyű. ABoulonnaisi-taj valamivel rövidebbéskisebb 158 és 170 ctmr. botmérték között de vi­szont több testtömeggel bir, mint az előbbi. Csaknem valamennyi bemutatott példány fehér és szürke volt. Szinte ugyanazon előn­nyel bir, mint a Percheron. A Bretonni-faj a legkissebb nyugoti nehéz ló Francziaországban, — nagyságuk 152 — 164 ctmr. botmérték között váltakozik, szi­nük ámbár különféle, de azért még is domi­nál a szürke. Ezen lófaj között találni mái­könnyebb példányokat melyek ügetésben is tesznek szolgálatot. A Bretonni-ló hasonlít a mi muraközi lovunkhoz. Az Ardenni nagyobbrészt begyvidék-ló. különféle színben. Magassága 155 és 166 ctmr. botmérték között van. Ezen hidegvérű ló szárazabb és szilárdabb mint a Percheron és Boulonnaisi. Ugyanezt a fajt Belgiumban is tenyésztik. A Mulassier franczia nehéz lófaj, mely nagy­ságra nézve a Percheronnal versenyez és testalkatra [Boulonnaisihoz hasonlít, tisztán csak a szamárral való keresztezésre használ­tatik. Ezek után nevelik azon nagy öszvére­ki t, melyeknek Francziaországban rendkivül nagy áruk van. Egyes nagyobb és formásabb példányok elkelnek 3, 4 és még több ezer frankért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom