Vadász- és Versenylap 44. évfolyam, 1900

1900-10-26 / 96.szám

- - ­581 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19U0. október 26. Valamennyi franczia hidegvérü-ló, jó fej és nyakállással, zömök széles testtel és erő­teljes végtagokkal bir. A Belga hidegvérű ló a legjobb valamen­nyi nyugoli nehéz-faj lovak között, miután a legszabályosabb, elég szilárd és legjobb me­nöképességgel bir. Sokszor csodálkoztam, hogy tud egy ily nagy, hatalmas és nehéz állat, oly könnyedén ügetni. Szinük külön­féle sötét árnyalatú de főleg pej. Magasságuk 160 és 170 ctmr. botmérték között változik. A belga ló származási helye szerint — Bra­bant és Wallon név alatt is szerepel. Van­nak Condros név alatt is. Állítólag ezek után nevelnek a kisbéri állami — gazdaság­ban nehéz lovakat. Az itt nevelt mének a pallini m. k. állami. — méntelep-osztályhoz osztatnak be ués Magyarország délnyugoti részét látják el apalovakkal. Az angol «Suire-hors» vagy közönséges nevük szerint «Scheuer», a legnagyobb és legerössebb nyugoti-fajta ló. Nagyságuk 165 és 176 clmr. botmérték között hullámzik, — szinük ámbár különféle, de túlnyomó még is a pej. Rendkívül izornteljes a far és a lapoczka. Hajzatuk nagyon dus, melynek ápo­lására különösen gondot fordítanak. A láb­szárak és bokák hajzatát nagyra növesztik, ugy hogy a csüdhajlás egészen fedve van. Ezen óriási állatok hihetetlen terheket von­tatnak London utczáin. Clydesdal és Suffolk bejelentetett ugyan egypár példány, de én egyetlen egyet sem láttam a kiállításon. Azt hiszem nem is ho­zattak el. A schleswigi és rajnavidéki némelországi nyu­goti-fajta nehéz lovak egy osztályba vétet­tek, daczára annak, hogy a slesvigi sokkal könnyebb és nemesebb, — lehet mondani vérrel telitett, egészen jó ügetöképességgel bir és e miatt a német hadseregbea mint hámosló alkalmaztatik, holott a rajnavidéki a legnehezebb hidegvérű lovak közé so­rolható. A különféle országbeli nehéz lovak között, leginkább fölemlitendök a «Nóriak» melye­ket osztrák szomszédaink — 20 kétéves méncsikóval — mutattak be. Ezek mind vá­logatott jó példányok voltak, melyek boni divat szerint pántlikával és virágokkal fel­czifrázva, Tyrol, Salzburg, Steierország és Austria tartományok. jobb tenyésztői által küldettek a párisi kiállításra. Összehasonlítva őket a többi nyugoti-faj 2 éves méncsikaival, be kell ismerni, hogy sokkal szárazabb és szilárdabb végtagokkal birtak, mit valószínű­leg az alpesi legelöknek köszönhetnek, de viszont — ugv tetszett, •—- hogy nyakuk rövidebb és lábuk hosszabb volt, valamint hogy ügetöképességük nincs annyira fejlesztve. Jók, de kisebbek voltak az Oroszországba plántált és a khrenovai állami ménesben nevelt, Ardenni-nyugoti faj lovak. * * * Francziaorseág állami-lótenyész-intézetei egy külön istállóban, a következő fajú és számú tenyészlovakat mutatták be : 1. Arabs-televért: 1 mént és 1 kanczát. 2. Angol-televért: 6 mént. 3. Angló-arabs-televért: 5 mént és 3 kanczát. 4-. Angló-arabs-félvért: 2 mént. 5. Angló-normandit; 11 mént. 6. Norfolk-Bretont : 4 mént. 7. Vendei és charantaisi-félvért: 4 mént. 8. Percheront: 3 mént. és 9. Boulonnaisit: 2 mént. Ezen istállóban nem csak kitünö tenyész­példányok, hanam egyúttal azon fajok is let­tek bemutatva, melyek állami-támogatásban ré­szesülnek. Szem előtt tartva a haderő szükségletét, egyúttal támogatja a luxusló és nehézfajta előállítását is,, hogy ezáltal a mindenirányu szükségletről gondoskodva legyen és ily mó­don a tenvésztö is megtalálhassa számadását. Habár a 42 darab bemutatott tenyészpél­dány mind jónak volt mondható, még is a mi Viszonyainkat és szükségletünket szem előtt tartva, leginkább tetszett egypár jól megalkotott Anglónormandi-mén. Az anjol­televérek között' is volt egynehány nagyon jó példány. * * * Ha már most figyelembe veszem a párisi nemzetközi lókiálitáson látott, hallott és tapasz­taltakat, ugy a következőket kell felsorolnom. 1. A cuúurállamokban a lovak ára átlag véve 2-szer, de söt 3-szor oly magas, mint minálunk és igy a lótenyésztés mindazoknak, kik vele okszerűen foglalkoznak, egy tisztessé­ges hasznot hajt. 2. A külföldön nagyon is figyelembe ve­szik a világpiacz kívánalmait és ebből kifo­lyólag, vagy tenyészlovak előállításával, vagy pedig oly lovak tenyésztésével foglalkoznak, melyek előnyösen értekesilhetök. 3. A külföldi félvérló nagy és formás, tö­meges és csontos, szinre nézve sötét árnya­latú. nagyobbrészt pej és kitűnően tud üget­ni. A mellett jámbor és szelid, mert a te­nyésztő kiskorától togva jól bánik veié. 4. A Démetországi-lótenyésztök vidékenként társulatokká csoportosulnak, szövetkeznek, hogy lovaikat egyöntetűvé tegyék és tökéle­tesbitsék; azon czélból törzskönyvebk a homogén-fajtájú, jobb kanczákat és 'csak a legjobb hasonlófaju méneknek adnak engedélyt fedezésre. Szinte gondoskodnak arról is, hogy eladó fiatal lovuk, szakértők által, vagy kocsiba vagy nyereg alá betanitlassék. Ezen czélból behajtó és belovagoló iskolákat (Tatter­sallt) tartanak, a hol mindig található 100 darab betanitott ló, melyeket ezen intézet egyúttal előnyösen értékesii. Az eladott lovak mind fiatalok által pótoltatnak. 5. A kisgazda, kinek gazdaságához csak egy lóra van szüksége, ép oly jó kan­czával rendelkezik, mint a nagyobb gazda vagy földes ur. Ö abból indul ki, hogy a jó csak annyit eszik mini a rosz, a jó kancza pedig egy olyan töke, mely dúsan kamatoz Ezen kis gazda azonban sohasem neveli ma­ga fel csikaiát, mert ép ugy mint nálunk, nincs meg a módja arra nézve, hogy jó lo­vat tudna leinevelni. A kisgazda eladja tehát csikaját választott korában, egy olyan na­gyobb gazdának vagy földesúrnak, — kinek e czélra berendezett csikókertje — kifutója és elég levegője van. Ilyen csikókat 100-tól 200 forintig terjedő árban vesznek meg. Sokszor megesik, hogy a kisgazda már előre eladja a csikót. Ez ugy történik, hogy a ve­vő határozza meg. melyik ménnel fedeztessék a kancza. A földesúr tehát jó tanácscsal is szolgál a kis tenyésztőnek. 6. Olyan kanczát, melynek örökölhető hi­bája van, nem törzskönyvelnek. Ezáltal ki­zárják az illető vidék tenyészanyagjából. Egyszóval a szövetkezetek gondoskodnak ar­ról, hogy hibás anyag után ne tenyésszenek és ne ronthassák a tenyész-kerületnek jó hírnevét. 7. Az egyes tenyészkerületek nagy pontos­sággal és a kellő szigorral vezetik a törzs­könyvet, melyre egy megesküdött és a szak szolgálatban jártas törzskönyvvezetőt tarta­nak. Szinte van a társulatnak — ugv mint nálunk a megyéknek, szakemberekből alakult lótenyész-bizottmánya és elnöke, kik a te­nyésztést mindig éber figyelemmel kisérik és a törzskönyvet ellenőrzik. Nagyobbrészt a lótenyész-bizottmányi tagok párositják a kan­czákat a ménekkel. Keleti-Porosz ország­ban, a hol főleg állami mének fedeznek, minden fedeztetési állomáson van egy úgy­nevezett «Stationshalter». Ez vagy a község földes ura, vagy egy nagyobb gazda, a ki­nél az államimének el vannak helyezve. Ily fedeztetési-állomásra csak lóápolót küldenek az állami-ménekkel, a szakszolgálatot és az irományok vezetését pedig a Staiionshalter vállaljafinagára.Minden tenyészkerületnek meg van a fajbélyeqe, melyet a bal czombon al­kalmaznak. Igy az oidenburgi-lófaj-szövetke­zetnek egy O és felette egy herczegi korona, a holsteini-tájfajtának egy lo-»as kivont kard­dal stb. 8. A csikók ezen tenyészkerületeken na­gyon jól lesznek tartva, hogy kellőkép fej­lődjenek. Átlag 4 klgr. zabot és 8 kgr. szé­na-értéket etetnek naponta. Zabot nem csak télen, hanem nyáron a legeltetési-idöszak­ban is kapnak és pedig ugyanannnyit mint télen. Ennek kell tulajdonítani, hogy a németországi félvérek már 3V 2 éves korban csaknem kész lovak, nagyok és csontosak. 9. Az egyes tenyészkerületek ben csakis hasonfajtáju félvér méneket használnak és pedig nagyobbára olyanokat, melyek a ke­rületben tenyésztettek. Angol-telivér-méneket­elvétve csak ott alkalmaznak, a hol a had­sereg részére hátaslovakat tenyésztenek, mint p. o. Kelat-Porosz tartományban. Azonban sem itt, sem Francziaország azon vidékein, a hol félvérló tenyésztéssel foglalkoznak, csak ritkán és nem szivesen veszik igénybe, mi­után tapasztalatból tudják, hogy még a leg­erősebb csontú televérek is, túlságosan fino­mítják a végtagokat. 10. Habár a 9-ik pont alatt már érintet­tem. mind a mellett ismételten kell hang­súlyoznom, hogy a, külföldi félvérlovaknál, az ügetőmenés nagyon ki van fejlesztve. Ugy lát­szik, miként erre már régebb rdö óta nagy súlyt tektetnek, mert ügetö-menésük a mel­lett, hogy magas és tetszetős, egyúttal tértnye­rö is. Csaknem valamennyi külföldi-félvérló 3 perczen alul képes egy kilómétert ügetni. 11.) A fél vérlovak kipróbálása szempontjá­ból az egyes szövetkezetek több helyen ren­deznek évente sik és ügető versenyeket. Ilyfor­mán tehát a fiatal tenyészanyag munkára vétetik, idomiiva lesz és kipróbáltatik. Szinte vannak lótenyészlési-jutaloin-dijosztások, a hol a 3 éves kanczacsikók és a tenyészkan­czák lesznek megbirálva, és dijazva. Igy le­hat utmutatást nyernek a tenyésztők, hogy melyik a jó tenyészkancza. 12. Egészben véve a külföldi-félvérló nem oly edzett szilárd és kitartó, mint a mi ál­lami és nagyobb magánméneseinkben neveltek, de mert a külföldön a csikók a szabadban nevelödnek, több tápszert kapnak és ügetö­képességük nagyon is fejiesztetik : igy a kor kívánalmainak annál inkább is megíelelnek, mivel a culturállamokban nagyobb távolsá­got ma már alig kell befutniok. Hazafi. KÜLFÖLDI CYEPEK. Melyik Anglia «legjobb» kétévese, erre némi ké­pet vet az angol handicaper munkája, egy szabad handicap, mely a newmarketi «Houghton hét» programmjába van felvéve és ma lesz lefutva. E handicap eleje igy néz ki: Princess Melton 57 Water Lily 54$ Toddington 57 Polly Ecetes m, 54$ Orchid 56 Lord Melton 54 Volodyovski 56 Hercules 54 Star Shoot 55$ Good Moring 53$ Ftoriform 54$ Chicane 53$ Vetes 54$ Endociak 53$ Doricles 54$ Az élén tehát két Melton ivadék áll, s minthogy a 300.000 koronáért vásárolt Princess Melton — kancza, a nemi különbözetet (3 fontot) tekintve, ezt tartja a handicaper Anglia legjobb kétévesének. Viszont azonban itt sincs kimagasló egyed, mert hiszen a handicapernek elegendő volt hét fontot felvenni, hogy a fenn emiitetteket egymással össze hozza. Newmarket okt. 24. The Cambridgeshire. 500 font. Táv 1100 m. Mr. I. C. Suliivan 4é p m Berill Rouge Dra­gon—Creve Coeur 47$ kg. Thompson 1 Möns. Ephrussi 3é p m Codoman 55 kg. T. Sloan 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom