Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-02 / 95.szám

c04 Vadász- és Verseny-Lap. ; "• >?mïi.'..>er 2. Körültekintés. A pettendi ménesé az idén a vezérszerep monar­chiánkban, mort az innét kikerült lovak sokkal töb­bet nyertek az idén pályáinkon, mint bármely más ménes szülöttjei : összesen 18 Pettenden elletett ló jutott ugyanis nyereséghez és pedig nyert: 3é Pardon 203.350 koronát 4é Zászlós 89.750 « 3é Bonvivant 76.500 « 5é Statesman 31.510 « 3é Beauharnais 26.820 « 3é Mordánv - 26.293} « 3é Loindelíe 22.950 « 5é Destillateur 12.120 « 4é Komámasszony 11.700 « 3é Junius 10.850 « 4é President 8.033«/ е « 3é Mesébe való 5.710 « 4é Fóth Park 5.4П0 « 2é Pharisäer 1.970 « 3é Boston 1.970 « 2é Fragile 1.890 « 3é The Winnings 800 « 3é Szellő 175 « összesen 537.792 koronát a mi oly record, melyet tudtunkkal magánménes hazánkban eddigelé el nem ért. Idei egyéveseink közül már csak 41-et neveztek tulajdonosaik a két év múlva (1901-ben lefutandó) német derbyre, miglen az azelőtti években, visza­menöleg 47, 51, 56 és 62 egyévest neveztek a német derbyre : a visszaesés tehát évente nagyobb lesz, a mi azonban természetesen csakis annak a bizonyí­téka, hogy rióanyagunkat immár az itthoni sok ver­seny és nagy dij teljesen igénybe veszi, ugy, hogy németországi expeditiókra ma már csak kevesen gon­dolnak. A 41 benevezett ló kővetkező urak tulajdo­nát képezi : Szemere Miklós : 8 Gr. Festetics T. 2 Báró Springer 6 Gr. Henckel 2 Dreher Antal 4 Gr. Esterházy В. 1 Péchy Andor 4 Herzog M. L. 1 Br. Königswarter 3 Lov. Lederer 1 Mautner V. 3 Szászbereki ménes 1 Br. Üchtritz 3 Milne H. 1 Lov. Wiener­Welten 1 E lovak származására még visszatérünk. Gridenj,Gaga fia, mely tavaly az orosz derbyt nyerte meg, az idén, négyéves korában, is megőrizte még versenyképességét és számos győzelmet aratván, 43.000 rubelt nyert össze dijakban gazdájának Ribeau­pierre grófnak, ki ezek szerint szerencsés lépést tett annak idején, mikor Gridenj anyját Mandolinet Kis­bérre Gagához küldte fedeztetés végett. Talpra Magyar kezd Németországban igen nagy tekintélynek örvendeni, mióta Xamete, Liebelei és Hutabbal bebizonyította, hogy tud jó klasszisu lova­kat is pordukálni, bár ezek csak hároméves koruk­ban mutatják egész verseny-képességüket. Talpra Magyar jövö évben a szászországi zschornai ménes­ben fedez és pedig — 1000 márkáért, vagyis oly ösz­szegért, melyet mi még egy Bonavista igénybevéte­léért sem kérünk a hazai tenyésztőktől. A Saint-Simon-vér Francziaországban is, hol pedig elegendő magas klaszisu apaló található, folyvást hódit. Ujabban a Gramondi (?) hg vette meg Ang­liában a 6 éves St.-Bris-t, Saint Simon fiát, az 1896. évi Cesarewitch győztesét, apalónak ménese számára. St. Bris immár a harmadik fia a nagy Saint Simon­nak, mely franczia földre került, mert utódai közül Damien és Simonian máris itt élnek hivatásuknak. E vétel alkalmából a német lapok fájdalommal kon­statálják, hogy Németországban még mindig nem található egyetlen ménutóda sem a hatalmas Saint­Simonnak, holott Magyarországon is mily méltóan van ez képviselve a fényesen bevált Dunure által. Veteránok versenye és Öreg urak versenye, két a maga nemében egyedül álló verseny, futtatott nem­rég Berlin-Karlshorstban. A veteránok versenye egy vadász-verseny volt 3000 méterre, melynek feltételei közt a következő érdekes passus is található volt: «Lovagolandó vörös kabátban oly urak által, kik már 20 év előtt (1879. okt. 28-án) nyilvános vagy egyleti versenyekben lovagoltak. 1897. okt. 28. óta azonban nem nyertek legalább 1000 márka értékű nyilvános sik vagy akadályversenyt. Oly lovasoknak, kik 1898. okt. 28. óta nyilvános versenyekben lova­goltak, 3 kg. több.» Az Óreg urak versenye egy 800 méteres sikverseny volt, melyben csak oly urak lova­golhattak, kik 1894. okt. 28-óta nyilvános sik- vagy aka­dály-versenyt nem nyertek. Mig tehát a vadászver­senyben a régi idők hőseinek bizonyos elönyök biz­tosíttattak, addig a sikversenyben egyenesen kizárat­tak az oly lovasok, kik az utóbbi öt évben győzel­met tudtak aratni, E két versenyhez csatlakozott a Wiedersehen-Jagd-Rennen 3000 ' méterre, melyben szintén csak a régi idők lovasai szállhattak nyeregbe és igy ezeknek három verseny állott rendelkezé­sükre, melyekben még egyszer bemutathatták lovag­lási művészetüket.' És fel is használták az alkalmat. A sulyok 80 90 kg.'közt váltakozván, a három ver­senyben számosan ültek nyeregbe, közöttük : Gr. Schlippenbach tábornok Sydow őrnagy Tresckow ezredes Bernstorff őrnagy Kramsta alezredes Boddien őrnagy Schmidt-Pauli alezredes Köller őrnagy továbbá több kapitány és civilista. Az első vadász­versenyben egy őrnagy, a másodikban egy alezredes, a harmadikban egy kapitány maradt győztes, a mit csak mellesleg emiitünk fel, mert főkép azt akarjuk kiemelni, hogy ime Németországban, ebben a szigorú katonai államban, mily magasrangu katonák szálla­nak nyilvános versenyekben is nyeregbe. Lehet-e ezek után csodálkozni azon, hogy náluk z urlovas­sport oly magas fokon áll ? Fedezési hirdetés. Az 1900 évi fedezési idényben a perváti ménesben (Kisbér mellett) a következő telivér mének vannak lelállitva : Xaintrailles ell 1892. ap. Flageolet a. Déliane, ap. The Flying Dutchman a. Impérieuse, Orlandotól. (•^Xaintrailles a newmarketi Prendorgast Stakes és a párisi Grande Poule des Produits nyertese : 2-ik lett Melton után a Middle Park Plateben és 4-ik Melton, Paradox és Royal Hampton után az angol Derbyben. Ivadékai, köztük Polygone (Prix Hocquart), Le Blizon, Melchior (baden-badeni Zukunftspreisj, Cadix, Chandernagor, Feuillage, Lapis, Le Volga. Prist, Arrosage, America, Feuille. Publique, Triangle, Salambo, Brooklyn II., stb. stb. nyertek eddig Francziaországban, Angliában és Németországban több mint 2,000.000 frankot. Fedezési dij : 500 frt. Oly kanczák után, melyek 1899-ben Xaintrailles után meddők maradtak, 1900-ra csak fél fedezési dij számittatis Abonnent ell. 1884 ap. Przedswit a. Aschenbrödel, ap. Lecturer, a. Lady Elisabeth, Trumpetertöl. Abonnent a bécsi Critérium, a budapesti Államdij (10000 frank), a Budapesti dij, stb. stb. nyertese és Rio Tinto, Blondine, Sándor, Eglamour, A tempo, Ravachol, Nur Neune, Jutka, Jura. Eremit, Georgette, Arany, Pepita, CarmelitJHelenor, Alegretta, Mammon, Meridian, Aranyos, Actium, Angyalka, Sujet mixte, Actionär, Louisd'or, Eris, Absalon, Supplent, Annin­ger, Coppelia, Isaura, Alégresse. Algebra, Alice, stb. stb. apja. Fedezési dij : 200 : frt. Oly kanczák után, melyek 1899-ben Abonnent után meddők maradtak 1900-ra csak fél fedezési dij számíttatik. Mindig ell. 1895. ap. Gaga any. Mutiny, ap. Scottish Chief any. Mutina, Victorioustól. Mindig a bécsi Critérium (30000 korona), az Alagi dij (30000 korona), a Király dij (103.350 kor.) stb. nyertese. Fedezési dij: 200 frt. Csak huszonöt kancza fogadtatik el. Kegy-ur ell. 1883. ap. Kisbéröcscse any. Kedves, ap. Cambuscan any. Louisa, Ephesustol. Kegy-ur apja: Vivó, Jablanica, Jeu de barre, Bam­bula, Kynast, Kárpát, Aequator, Akka. The Creole, Futár, Haragos, Intrigant, Jablunka, Joker. Kegy, Kegyasszony, Mauritius, Modor, Mujkos, Namuna, Nigaud, Palota, Pas de chance, Steuermann, Vigéc, Zimankó, Zofe stb.-nek. Fedezési dij : 200 frt Acrobat ell. 1889. ap. Trapéze (Tristán testvére) any. Nadine ap. Albert Victor any. Velindra, J. Melbournetól. Acrobat 1891—1896-ig Angliában 69-szer futott s 18 izben nyert. Fedezési dija : 100 frt. Donatello ell. 1888 Amerikában, ap. Ten Brock (Derby nyerő) any. Slipaway, ap. Longfellow mr. Slipper, Planettől. Fedezési dija telivér kanczánál 100 frt, félvér kanczánál 25 frt. Bejelentések a Jockey-Club für Österreich verseny­titkársághoz Bécs, I., Augustiner-Strasse 8., vagy a ménesintézöséghez Pervát, posta-, vasút- és távírda állomás Kisbér, intézendök. 1—2 War Horn (Szeszély, Forgószél és Nyiri Bicskás apja) ap- Beau­minet any. Warfare, Pero Gomeztöl, fedez az 1900-ik évi fedezési idényben Mándokon 100 koronáért, istállópénz 4 korona : telivér verseny nyerteseket és ilyenek anyáit ingyen. Bővebb felvilágosítást ad és bejelentéseket elfogad 1899. decz. 15-ig Hutsclien­reiter Frigyes urad. állatorvos Mándokon (Szabolcs­megye)­JE£ulcJLocjrcf két tigris szörü him-buldogg 16 hónaposak 'ritka szép példányok eladók. Cim a kiadó hivatalban. Miért fejlődik az országban az ügető sport oly lassan? (Néhány szó az amerikai lovak utáni tenyésztés érdekében.) Alig pár hete, hogy Budapesten az ügetö­versenyek lezajlottak, s azt hiszem, minden ember be fogja látni, hogy ha lassan is, de ez a sport is szépen fejlődik és halad elöre.Akik e fejlődést nem látják, azok nem akarják ezt látni, vagy elfogultak, mert hiába : a galopp­és ügetö-versenyek örökre ellenségek lesznek egymással. (??Föszerk.) Ha voltak is hiányok a vezetésben, ezt még mindig a kezdet nehéz­ségének kell betudni, és bátran mondhatjuk azt, hogy máshol sem kezdődött ez másképen ; de megvan az Igazgatóságban a buzgóság, s mindazok a hiányok magoktól meg fognak szűnni. Nagyban hátráltatja az ügetö-sport fejlődé­sét a rivalismm a galopp-versenyzők részérői. (?? Föszerk.) Ezt az egyoldalúságot nem lehet helyeselni, de szolgáljon vigaszul az, hogy az ügetö­sportot ezzel sem lehet csirájában megfojtani, mert ez mintegy ösztönszerűleg fog fejlődni, és . hogy hány év alatt fogja letőpontját elérni ? — ez csak a vezető elemek helyes irány meg­választásától fog függni, különösen a p: opost­tiók kiírásától, melyeknek magukba kell ölelniök a «ma» meglevő anyagot, és irányt adni a helyes tenyésztésnek. Erre majd visszatérek, de folytatom, hogy az egyoldalúság nagy hátránya e sportrak. hanem a galopp-versenyzők részéről való ellen­mozgalmat meg kell hogy döntse annak a nagy férfiúnak a szava, kinek Mezőhegyesen szobrot emeltek (ki nem más mint Kozma Ferencz ö méltósága), ki azt mondta : « Magyar országnak nem csak hátas lóra, de jó kocsi ló anyagra is van szüksége» — és most ennek szük­ségességét kétségbe akarják vonni? E czélból lettek Gidránok, Noniusok, Lipizzai stb. stb. lovak tenyésztve és most is tenyész­tetnek, de ez ellen nem szól senki, de igen is szólnak az amerikai lovak ellen, és mint Transvalt le akarja győzni a büszke Anglia, ugy akarják az amerikai ló-tenyésztést meg­semmisíteni a galopp-versenyzők. De hát miért? Talán azért, mert azt állít­ják, hogy nem kitartó ? Azt hiszem, hogy mindazok, akik megfigyellek és tanulmányoz­ták az amerikai ló kitartását, az eddigi pró­bák már meggyőzhették az ellenkezőjéről. Ha végéről kezdem a dolgot, a Berlin—Tatai táv­hajtáson kezdem, hol a győztes amerikai ló volt. ugy a TI. fogatban is az egyik ló ameri­kai volt. Bár magam részérő' e versenynek semmi praktikus czélt nem tulajdonítok (őszintén mondva abszurdumnak tartom.) mert ha nagyot akarunk, nagyobb tett volna kivinni : Berlin— Tata és azonnal vissza. Talán ezt is meg tették volna, de ez nem a lónak érdeme, hanem a kocsisnak, aki helyesebben tudja beosztani a kocsizást a pihenéssel, azért ezt sport-szem­pontból megítélni nem lehet, de mégis a lát­szat az amerikai lóra vall. Sokkal jobban vall az amerikai ló kitartására a most két évvel előbb Bécsben a Trabrenn-pályán br. Sennyey István ur és a Koritschani ménes lovai (Berta félvér amerikai és Lola Montez telivér ame­rikai lovak) közötti 15 kilométeres match, melynek eredményét tudjuk, hogy a telivér amerikai a félvér amerikait ugy megverte ahogy akarta, és hozzá még a telivér amerikai a 15-ik kilométert 1 perez 36 mp. alatt sza­ladta meg. No azt hiszem hogy ez már elegendő mikép bármely hitetlent meggyőzzön. A magyar ló kitartó 3 perczes tempó­ban, és ha azt az amerikai lovat is csak 3 perczes tempóban fogom hajtani, ez is épen ugy ki fog tartani mint a magyar ló. De talán azt az amerikai lovat mely hozzánk került, hosszabb distanezíára soha sem gyakorolták, hanem maximum 3500 méterre, és igy tud-

Next

/
Oldalképek
Tartalom