Vadász- és Versenylap 43. évfolyam, 1899

1899-12-02 / 95.szám

1339. deczember 2. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 605 ják kihozni azt a nagy sebességet. Hanem aztán mikor ilyen Amerikai ló magyar emberkezébe került,ez kieresztette azokat és gyönyörködött, mulatott velők ; talán elment a szomszédba, sógorhoz, komához hogy megmutassa hogyan halad az amerikai ló ; — talán sár is volt az uton, talán kis homok is volt, de talán az a sógor vagy koma 25-30 kilométerre is lakott ; és aztán bizony mulatságosabb sebesen menni mint lassan ; miért ne menjen az ember sebesen — s egyszerre aztán az amerikai ló beadta a kulcsot. Mit mondott aztán erre a magyar ember ? Dög volt — barátom, dög az az amerikai ló. — Hogy ez igy történt-e vagy sem? nem állítom, de valószinü, hogy igy történhetett ezelőtt. De már megváltoztak a vélemények, mert az utóbbi időben bárhol került össze (3 kilométertől 40-ig) amerikai ló magyar lóval, meg is verte a magyar lovat mindég ; tehát ma már megvan czáfolva az, hogy az amerikai ló nem kitartó, söt mondható kitartóbb ! Azt is állítják az amerikai lóról, hogy nem tud galoppirozni. Hiszen minek is galoppirozzon egy kocsi-ló? De ha mégis azt is akarnók hogy az amerikai galoppirozzon, ugorjon. stb. akkor tegyünk vele próbát. Egyes ménes tulajdonosok, kik már rendelkeznek 4—5 éves ilyen csikóval, adjanak a Budapesti róka-falkához «whipp lónak» két három darabot ; kérjünk föl néhány huszár tiszt urat., hogy lovagoljon be ilyen lovat és ugrassák be : csak igy győződhetünk meg erről az oldalról is. Meg vagyok győződve, itt is meg fogja állni a helyét ; de minél tovább késünk ezzel a próbával, annál később gyözödtetünk meg másokat. Ноту tényleg az amerikai lónak vannak alkati hibái, az kétséget sem szenved ; hosszú derék, legtöbb esetben rosz kötéssel, kevés bordázat, kissé goromba fei, melyek jellemzik az amerikai lovakat. Igen, de ezen a keresztezéssel lehet sokat segiteni, és már eddig is lehet szép eredményeket látni az eddigi keresztezéseknél, hát a telivér tenyésztésnél nem igy javítanak az esetleges hiányokon ? Aztán válogassuk meg az anyagot, melyből tenyésztünk. Nem szükséges, hogy tenyésztésre akár milyen amerikai lovat használjunk ; hanem meg kell válogatni azt az anyagot, mely megfelel egy magyar lótenyésztő szemének is. É tekintetbe épen a galoppló tenyésztésnél most oly módot kezdenek használni : mely nézetem szerint többet ront a jó magyar ló anyagon, mint esetleg rontana az amerikai anyag. Többször olvastam a sport lapokban ilyen kérdést: «az én lcnczám ilyen és ilyen vérből származik; szeretném tudni melyik ménhez küldjem fedeztetés végett?» No hát kérem tisztelt tenyésztők, helyes dolog ez ? Az a ki talán a helyes vért ajánlja, az én kanczámat soha sem látta, azt sem tudja: könnyű é vagy csontos, milyen dereka van stb. stb. és felel az újságban és ajánl egy mént. mely tényleg meg felel mint vér, de különben ugyan azon gyengeségei vannak mint az én kanczámnak.*) Igy tenyésztettek az Amerikaiak, Gr Gyulay Adolf könyve szerint, aki Amerikában a tanulmány utat tette : hogy az amerikaiak csak tisztán record után tenyésztettek, mitsem törődtek a rut alkattal, és ha most a telivér-tenyésztésnél fogadták el ezt az irányt — bizony ezt helyeselni nem léhet. Azért mondom : az amerekai lónál is meg kell az egyedeket választani. Mert Gf Gyulay meg mondja azt, hogy van Amerikában szép ló is, mely éppen olyan korrekt mint a mi tenyésztésünkben a legszebb, de meg kell ám ezt a szépet ott is nagyon fizetni, és azért jön onnan" szép ló igen ritkán be, mert a szépet *) Bocsánat, de magától értetik, hogy ily tanácsoknál csak a vér-ágak összeillése vagy nem illéséről van szó, (s az többször fel is emlittetett e lapokban) a küllem megítélése a tenyésztőre hagyatik. A'főszerk. ott sem adják könnyen ki. Különb en már itt Magyarországon is láthattunk ilyen szép lovat. Emlékezzünk csak vissza, hogy az idei tavaszi ügetö-versenyek közötti napon egy improvisált amerikai iókiállitást rendezett az Urkocsisok szövetkezete, melyre meghívta ugy a Földmivelési minister ur ö nagyméltóságát, valamint a lótenyésztési osztályt is, és ott több szép hazai tenyésztés lett elövezetve, de elö hajtotta ott Hg. Odescalchi Géza ur is két szép importált amerikai kanczáját, melyek közül az egyik (nevét már elfeledtem), oly szép állat, oly korrekt, hogy Mezőhegyesen alig van pár félvér ló, mely tökéletesebb lenne mint ez. Tehát ott is van, azok között is van jó; tehát válaszszuk meg jól, akkor lesznek szép és tökéletes kocsi-lovaink, melyek aztán meg fognak felelni annak is. ha valaki tőlük hátas-lovat kiván nevelni. * * * De hát most itt vagyok a nevelésnél ; — bár én is passionátus nevelő vagyok, de óva intem mindazokat, kik tenyésztenek, megfontolva tegyenek mindent, különösen válaszszák meg az anyagot, már azért is, mert mostanában a szép ló-szükséglet nagyon megapadt ; lónak nincs keletje, azért, mert a ló mégis luxus-állat ; a mai világban igen kevés embernek van pénze, azért nem nagy luxust űzhet ; továbbá legtöbb ember a divatnak hódol, azért ló helyett biciklin jár. most már automobil kocsikon is ; hiszen már nemsokára egész utczák lesznek, abban tele a boltok bicikli és automobil ''kocsikkal; majd ugy lesz mint Bpesten a Párisi-utcza, hogy tele van suszterrel. Azért tehát igyekezzünk korrekt anyagot tenyészteni. * * A magyar lótenyésztési osztály azt mondja: hogy a kormánynak nem czélja az amerikai lótenyésztést segélyezni, arra szüksége az országnak nincs. — Ez más szóval annyit tesz : ha sebesen akarsz kocsikázni és saját erődből nem tudsz tenyészteni, importálj magadnak, hogy sebesen járhass. Én, szerény nézetem szerint, ezt sem helyeslem : mert mai világban már mindenütt azt látja az ember felirva : «az idö pénz !» — miért járnak gyorsvonatok — hisz az drágább mint a személy vonat ; hisz drágább is, de az «idö pénz.» A kereskedelem meg kívánja a gyors lebonyolítást. Ha^ tehát ez áll egynél, állni kell másnál is. Ha én bármily rövid distancziára lakjam a vasúttól, és ha azt rövid idö alatt meg tehetem, miért ne tenném meg, annál több időm marad más hasznos dolgok végzésére. Szóval már ez_a modern szükséglet kiegészítésére elkerülhetetlen, hogy sebes kocsi lovak is legyenek. De hogyan fér ez össze ama iránynyal. mejyeket a gazdasági lapok széliébe hosszába hirdetnek, hogy t. i. igyekezzünk magunk előállítani mind azt a szükségletet, amit eddig külföldről importálnak nekünk : és le van irva, meg vannak nevezve mind azok a terménvczikkek, miket importálunk évente, és ki van mutatva : hány millió forintok mennek ezért a külföldre. Kérdezem teliát:"nincs-e tényleg szükségünk5amerikai sebes kocsi lóra is, ugy mint ezt már más államok be látták? Vagy nem szabad nekünk sebesen kocsikázni ? vagy ha épen sürgős a dolgunk : csak telivér angol hátas lóra szabad nekünk felpattanni. Nézetem szerint a magas kormánynak nem szabad ez elöl kitérni ; mindent össze lehet egyeztetni, lehetne a hazai tenyésztést pártolni mert tényleg erre szükség is van. és meg vagyok győződve a tenyésztők átlátják magok is: bogv ha az amerikai ló tenyésztése jövedelmezés szempontjából történik csak akkor fogják czéljokat elérni ha ugy tenyésztenek mint fentebb irva van ; mely esetben az országnak is csak haszna lesz. mert az a sok pénz ami most Amerikába vándorol, az országban fog maradni. Nemrégiben beszélgettem egy galopp versenyző úrral, kinek nagy istállója van és passionatus galopp versenyző; ez azt mondotta, hogy: «amióta egyszer mentem amerikai kocsi-lovakkal, azóta én más kocsi lovat magam szükségletére be nem fogok.» Tehát itt látni olyan egyént, ki nem elfogult, de őszintén megmondja ami igaz ; ennél fogva tenyészt telivért is, de tenyészt amerikait is. Igy állna tehát ez ügy. Sokan mint mondom, egyoldalúak, csak a telivért istenitik ; mások talán kocsin soh'sem járnak, azért azok is azt mondják, amerikai lóra nincs szükség ; végül vannak olyanok is, kik gyöngék ellenállni annak a harcznak, a mit a telivér tenyésztők folytatnak az amerikai lovak ellen, és ezek is bele nyugszanak, hogy nincs szükség amerikai lóra. Hanem hiszem, hogy a legrövidebb idö alatt el fog jönni ennek is az ideje, s hogy a magas kormány be fogja látni ennek is a szükségét, mert sokan az amerikai tenyésztésben nem az ország lótenyésztésének sülyedését látják, de tisztán a galopp-versenyzés hátrányát ; már pedig ha az országos lótenyésztésnek nem szolgál hátrányára : azt hiszem az országos érdek előbbre való. Gr. Keglevich Gyula. Ló-árverés Gróf Kinsky Zdenko chlumetzi (Cseh-országi) ménesében deczember 10-én árverésre kerül száz ló még pedig angol telivér : 18 mén, 5 herélt és 30 kancza, félvér : 13 mén, 9 herélt és 25 kancza. Az árverés a mondott napon délelőtt 10 órakor kezdődik Chlumetzben, és esetleg 11-én folytatódik. Ló eladási listákat kívánatra küld a grófi igazgatóság Chlumetzböl. в Sehäffer János lérli-szabó. BUDAPEST, IV. ker., Kecskeméti-utcza 1. Készít saját műhelyében angol szabású utczai- és salon-öltönyöket, mindennemű sportcostume és breechcseket, magyar gála. magyar és angol liberia-öltönyöket. tk # át sjt * * * #1 4M I* cs. és éljszeriész. ßudapest, Váczi-utcza 25. szám. Ajánlja saját kesd.menyét aranyban, ezüstben éa drágakövekben. Különlegességek : phantasietárgyak. verseny- és vadász-dijak saját mintázatonkint.