Vadász- és Versenylap 42. évfolyam, 1898

1898-05-06 / 28. szám

1898. május 9 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 216 egymáshoz való viszonya, melyek melleit még nagy szerepet játszik a ló lemperamentuma. P. o. egy meredek csüdii, egyenes csánku erös dereka, magas hátulju (Überbaut) lovat mélyen tűzött nyakkal, ha még e mellett a ló lusta is, igen ügyes és erös lovasnak kell lenni, hogy a kivántállásba hozza, s ha még azt ráerőszakolja is. az csak ideiglenes s addig tart inig egy gyengébb lovas ül reá. Ha most egy ilyen lovat hosszú ioön át kényszeritünk arra hogy súlyát hátuljára vegye, illetőleg a suly elosztást megközelitöleg egyenlővé tegye az eleje és hátulja között, magasan, megszegve hordja nyakát, akkor ezen lovat legrövidebb idö alatt tönkre tesszük, anélkül, hogy egy pillanatig is kellemesen éreztük volna magunkat rajta, mig ha neki megfr lelő állásban hagyjuk menni, évekig elhasználhatjuk, söt esetleg még igen kellemesen fog nyújtóit nyakkal nyergében hordozni. • Kifogástalan állásban, kifogástalan járást lótól csak akkor köveleibetünk. ha ugv alkata, mint temperamentumára meglelel a kifogástalan háti-ló czéljainak. De minthogy a túlnyomó rész nem ilyen, számolni kell a körülményekkel, és elnézéssel lenni némely csekélységekkel szemben. Különösen hibáztatom azt, ha valaki a ló fejállásán kezdi meg az Ítéletet a felett, bogv az jól van-e lovagolva ; mert ha a ló jól lett. hátulról előre dolgozva, egyensúlyban van. érzékeny a czombokra, hajlékony bordáiban, igyekezet van benne előre menni, egyenletesen és könnyen keresi a támaszt a zabián, akkor ez a ló meg fogja szegni nyakát annyira, a mennyire testalkata engedi, s ez magának és lovasának kellemesen megy, s több fejállitást mint a mit fel vett, tőle követelni helytelen volna. Van egy kifejezés, melyét ugv lovasok, mint kocsizok haszi álnak s mely lulajdonképen nem helyes s ez az, bogv a ló kemény, puha vagy félszáju. Szerintem e helyett helyesebb volna azon kifejezésekkel élni, hogy a ló erősen, puhán vagy egyenlőtlenül megy szárba, vagy jobb-bal szárat nem veszi fel. Hogy az előbb emiitett kifejezések használatban vannak. annak oka az, mert a lovasnak közvetlen érzése, mintha csakugyan a lónak szája lenne erös, kemény, vagy puha, pedig arra. hogy a ló jobban vagy kevésbbé fekszik szárba, az oka máshol keresendő. Oly ló, melvnek sok temperamentuma van ; rendesen kezdettől fogva neki fog feküdni a szárnak; mig egy lusta lovat a lovasnak kell arra hajtani. — Olyan ló, mely alkalánál fogva már többékevésbbé egyensúlyban van : könnyebben lesz száron, mint egy nehéz elején járó lo, mert ez szükségét érzi, bogy a szárakban támaszt keressen. Az u. n. félszájuság oka rendesen a csánkok. vagy hátulsó csüdök egyikének hibájában vagy gyengeségében találja megfejtését. A ló. bogv könnyítsen hibás vagy gyengébb hátuljának fájdalmán vagy kellemetlen érzésén, azon oldalon erösebben lekszik szárba. A lovasnak feladata, hogy lovát egyenletesen és kellemesen hozza szárra s ez mindenestre könnyebb munka lesz annak, a ki tudva, hogy mi okból ellenkezik lova a helyes támaszt felvenni a zabián, dolgozza azt. — mint olyannak, ki annak tudata nélkül igyekszik czélját elérni. Egy jó lovas lovait kézbe igazitja, hogy azok neki kellemesen mennek, de azok közt sok lesz, mely a mint rosszabb lovas ül reá, ismét felveszi az alkatának vagv temperamenturnának megfelelő támaszt. Különösen nehéz a ló temperamentumával megküzdeni, az alkat hibák nehézségei sokkal könnyebben gyözhetök le. De ha e két hiba egymással egyesül, még a legjobb lovasnak is erös küzdelmet ke'l vivni, hogy csak ideiglenesen is kellemesen lovagolhassa lovát. A lónak szájában az ellenkezés a szárak hatása ellen csakis akkor található fel, ha a Karsbadtól északnyugatra, közvetlenül az Eger balpartján, Mayerhofen község határában fekszik az uj pálya, kocsin 20 pereznyire. gyalog az országúton 45 pereznvire. némi kerülővel, de kitűnően ápolt uton, a gyönyörű fenyvesekkel borilott «Aberg»-en át 1 órai távolságra a hires fürdőhelytől. Karlsbad felől jövet átkelve az Eger hídján közvetlenül a versenytér előtt állunk, melyei egyfelől Mayerhofen községnek gyárakkal borított doinbja.mögötte az Érczhegvség ormai, másfelöl az Eger s ennek túlsó partján a kies Aberg környékez, kedves tájképet nyújtva a szemnek. A bidtól a versenytérhez vezető ut baloldalán fekszik a pálya zöme. a s kpálya az épületek és nézőtérrel, mig az akadálypálya az ut jobb oldalán is átnyúl, egy az Égerbe szakadó kis pataktól kisérve. Belépve a pályára, a sportsmant elsö sorban a talaj kell hogy érdekelje. Nos, egyrésze annak kitűnő fekete föld. a folyam felé eső rész azonban agyagos homok, mely körülmény elárulja, bogv a megdagadt folyam valamikor medréből kiszorulva a terület e részét elöntötte. A (500 méler bosszú egyenes befutó zabla helytelenül van megválasztva s az neki fájdalmat, vagy kellemetlen érzést okoz, melytől szabadulni igyekszik. Vagy ha egy rossz lovas nyugtalan vezetésének kellemetlen érzését akarja ellensúlyozni. Egy lovas. A Karlsbadi lóversenypálya (Epy térképpel.) Lapunk egy barátjától veszszük az alábbi sorokat s közöljük azokat azon biszemben, hogy az épülőben lévő karlsbadi pálya viszonyai lapunk olvasóit szélesebb körben fogjás érdekelni. Mintegy 2—3 éve annak, hogy a Karlsbadi pálya létesítése határozottabb alakot öltött, Á kezdeményezés elsö stádiumában — bár jobbára csak elvi szempontból — foglalkozott már a sportsajto a karlsbadi pályával, hol örömmel fogadva, hol pedig ellenezve az uj versenyhelyet, mely hivatva volna a jobblétre szenderült prágai pályát pótolni. Bövid és sporadikusan felmerülő hírektől eltekintve, a krónika meglehetősen hallgat azóta az uj pályáról, mely immár a megvalósulás stádiumába lépelt s 1899. évben megfogja nyitni sorompoit telivéreinknek. Több héten át Karlsbadban tartózkodva, szemügyre vettem az épülő pályát s észleleteim talán érdekelni fogják a Vadász- és Versenylap olvasóit. egyrésze a természettől be van gyepesítve, másrésze pedig (a nézőtér fellöltése kedvééri) különben is mozgósítás alá kerülő Maverhöfeni dombokról vfflt gyepkoczkákkal lesz borítva. A pálvának többi része szántás és vetés utján lesz begyepesitve, a miben a pára-telt és nedves éghajlat bizonyára nem megvetendő segítség lesz. A sikpálya kerülete 2000 méter, szélessége 25 méter, a pálva terület átmérője pedig 220 méter. A felépítmények alapozását megkezdették, és pedig épül az I-sü helyen izzasztó, mázsaház, tribün páholyokkal, alul étkező és szükséges mellékhelyiségekkel, zenepavillon. birói páholy ; az I-sö és ll-dik hely határvonalán totalisateur épület 24 pénztárral, tetején néző állvánnyal; a II-dik helyen egy vendéglőépület van tervezve, amely helyett — tekintettel az úgyszólván kivétel nélkül fürdövendégekböl kikerülő versenvlátogalókra — czélszerübb lenne egy tribünt emelni, a melynek alsó része vendéglő helyiségül a legelőnyösebben kihasználható. A pályának öntözésre való berendezése egvelöre nem terveztetik, s azt hiszem erre egyáltalán szükség nem lesz, söt nézetem szerint nagyobb gondot fog okozni abnormis nedves időjárás esetén a pályának használható jó karban való fentartása. Figyelembe véve a terepviszonyokat, a pálya kitűzése kétségkívül kifogástalan s méltán