Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 1897

1897-02-20 / 8. szám

1897. márczius 20. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 69 ügető-mén, ha vele a kanczaanyag egyszer átkereszteztetik. nem veszi-e el az anyagnak azon tulajdonságait, melyek folytán a tnénesbeli produktumok egy része legbiztosabb vevőnknél, a hadseregnél, értékesíthető volt. Addig pedig, még ez eldöntve nincs, veszedelmes volna azon ménesekre, inelyek ugyan jukkerlovakat tenyésztenek, de egyúttal a hadsereg részére remondákat is — pedig ezt teszi félvérméneseink legnagyobb része. - amerikai ménnel keresztezni; egy szóval; az amerikai lovat fenntartás nélkül az országos fél vértenyésztésbe bevinni, mire G-yulay gróf fentemiitett soraiban czélozni látszik. — veszedelmes éppen azon nagy átörökitö képességnél fogva, melylyel Dessewffy gróf szerint az amerikai ügető bir, ugy hogy valószínűen harmadik és negyedik generáczióban is mutatkoznék még az amerikai vér egyszeri alkalmazása, és azt. ha az eredmény a ménes tenvészczéljának nem megfelelő, más vérű méneknek 2—3 generáczión át való használata által sem jehetne kiküszöbölni. De ha az eredmény kielégítő, ha azon csikó, mely amerikaival keresztezett anyától és telivér vagy félvér (angol félvér) apától származik : egészen hasznos katonai hátasnak — nem mondom elsőrendű vadászlónak — általában beválik, nem látok semmi akadályt abban, liogv azon ménesek, melyek nem tisztán sebes kocsilovakat, hanem egyúttal a hadsereg részére is tenyészteni akarnak, lovaiknak piaczképesekké tétele kedvéért amerikai tisztavérü vagy félvér ménnel keresztezzenek bizonyos elővigyázat betartása mellett; de inkább hajlandó vagyok azt hinni, hogy ilyen ménesekben az amerikai több kárt tenne mint hasznot, mert a mennyivel értékesebbek lesznek az ott nevelt jobb kocsilovak, annál nehezebben lesz értékesíthető. annyival vészit konformitásban és szilárdságban a katonaságnak eladatni szokott rész; és ezen ménesek valószínűen jobban teszik, ha lovaik ügetöképességének emelése czéljából e téren kipróbált félvérmént alkalmaznak ; hangsúlyoztam, azonban, hogy ezt theoretice eldönteni nem lebet, de bevárandók az e téren teendő tapasztalatok. Ez volt első czikkemnek rövid tartalma. Ezzel szemben fgróf Dessewffy Alajos fentemlitett «Válaszában» azt irja, hogy ménesében az amerikai ügető-mén után már első generáczióban megnyerte a speedet, jó vérmérsékletet, a magyar jukker szívósságának megtartásával, és ezt 12 évi gazdag tapasztalataiból merített érdekes példákkal bizonyítja. — De ezt nem is tagadtam, sőt ama rzikkemben az amerikaival keresztezett jukkernek a tiszta magyar jukker fölötti feltétlen fölényét különösen a külföldi piaczra való tekintettel készséggel el is ismertem. De arra, amit kérdés gyanánt felvetettem : «vájjon azok, kik nem tisztán sebes kocsilovakat, hanem mellesleg hátaslovakat is akarnak nevelni, — mint félvérméneseink legnagyobb része használhatnak-e időközönkint tenyésztésük ezen irányának veszélyeztetése nélkül amerikai mént» nem adott és nem adhatott Dessewffy gróf határozott választ, mert tenyészczélja lévén csak versenvügetöket és sebes kocsilovakat nevelni, amerikaival keresztezett kanczáira (a mint válaszából is kitűnik,) természetesen újra mindig csak tiszta amerikai ügetőt vagy amerikai félvérmént használt. *) *) És nem kisérlette meg közönséges félvér ménnel: vájjon esne-e utána ismét jó hátas-ló? Ez volna a kérdés lényege-, mert Gr Dessewffy jan. 30-ki czikkének végső fejezeteiben igaz hogy azt mondja : «nem ajánlanám senkinek paripa-nevelésre az amerikai ügetőt használnin de a fent idézett specificus kérdésre Ö méltósága csakugyan nem válaszolt . . . Valószínű, hogy a tenyésztés ily fordulatát nem is kisérlette meg, ami különben érthető, mert ha valaki jó verleny-ügetöt és szép kocsilovat produkálhat — alig ha fogja lefokozni tenyésztését katonai lovak produkálására. melyek amazoknak alig harmad árát hozxák. A föszerk. Mindazonáltal nagyérdekü czikke sok oly tanulságot tartalmaz, melyeknek nyilvánosságra hozataláért a kiváló tenyésztőnek bálával kell hogy adózzunk, különösen a mit az amerikai ügetö-vér átöröklö képességéről ir és azon tételért, hogy «a ki nem versenyügetöt óhajt tenyészteni, csak sebes használati lovat, az már második generáczióban ne használjon tiszta ügetö-mént, mert a produktumok ezáltal már versenyügetökké válnak, mi közönséges használatban hiba. — hanem félvérügetö-mént, mely már maga az amerikai ügető és a magyar jukker keresztezéséből származik». Ez jukker-lenyésztöink részére rendkívül fontos útmutatás. Gaál Gyula. Az 1897. évi tavaszi katonai lóvásárok tervezete. 1. Csoport. Léva Nagy-Salló Esztergom Perbete Érsekújvár Nagy-Surány Galantha Duna-Szerdahely Győr Tata Csorna Szombathely Kis-Czell Pápa Ka rád Enying Székesfehérvár Sárosd Nagy-Perkáta Czecze Sár-Szt.-Lörincz Német-Boly Bonyhád Dombovár Kaposvár Högyész Pinczehely Szabadszállás Kalocsa Halas Bács-Almás Zombor Szabadka Ó-Becse Török-Szent-Miklós Szolnok Czegléd Nagy-Körös Forró Szikszó Mezö-Keresztes Poroszló Heves Kunhegyes Jász-Apáti Tornaija Hatvan Gyöngyös Ungvár Töketerebes Sáloralja-Ujhely Kis-Várda Nyíregyháza Máté-Szalka Nyir Bátor Hajdu-Nánás Ér-Mihályfalva Székelyhíd Nagy-Károly Szatmár-Németi Szarvas Orosháza Békés-Csaba Nagy-Szalonta Nagy-Várad Turkeve Dévaványa Füzes-Gyarmat Kornádi Zsombolya Lovrin Temesvár Arad Kunágota St. csoport. 3. csoport. 4. csoport. 5. csoport. 6. csoport. 7. csoport. márczius 11. « 13. a 15. a 17. « 19. « 20. « 22. a 24. V 26. 8 29. « 31. április 2. V 5. u 7. márczius 11. « 13. « 15. « 17. a 19. a 20. a 22. « 24. a 26. a 29. « 31. április 2. , « 5. márczius 11. « 13. a 15 « 17. « 19. « 20. és 22. « 24. a 26. ff 29. ff 31. április 2. márczius 11. « 13. « 15. « 17. « 19. és 20. « 22. « 23. és 24. 26. « 29. « 31. márczius 11. a 13. a 15. ff 17. a 19. ff 22 <t 24. 26. « 29. « 31. április 2. « 5. márczius 11. « 13. « 15. « 17. 19. ff 22. « 24. « 26. 29. márczius 11: « 13, « 15. « 17. a 19. Megyes-Bodzás Nagylak Nagy-Kikinda Bánát-Komlós Glogon Franzfeld Mramorak Deés Gyéres Maros-Vásárhely Kőhalom Brassó Sepsi-Szt.-György Zabola Nagy-Szeben április 22. 24. 26. 29. 31. 2. 8. csoport. márczius 11. « 13. « 15. « 17. « 19. « 22. « 24. « 26. A török-görög conflictus egy kis jót is hoz nekünk is: — mint a török, mint a görög kormány lovakat vásárol nálunk, sőt szerbia is, mely les a konczra mit elhozhatna -— ha a beteg ember hagyatéka kótva-vetyére kerül ; talán még Bulgária is megjelen lóvásárainkon. De még nem látszik, hogy hol keresik a katonalovat, ha szükség van reá! A MAGYAR TATTERSALL-EGYLET. Az alapszabályok értelmében az Egylet m. t. tagjai (elkéretnek, hogy évi járulékukat 1897-re (mely január 1 én esedékes volt) az Egylet pénztárába mielébb beküldeni szíveskedjenek. Budapest, 1897. íebr. 1. Sárkány Ján, Fer. egyl. titk. pénztárnok. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Gróf Andrássy Géza nagy-kemenezei (Zemplén m.) birtokán lesz az idén mint apamén felállítva Alcandre amerikai ügetömén. melyet tudvalevőleg Gróf Gyulay Adolf személyesen hozott 1895 novemberben Amerikából. Alcandre-ről ugy lapunkban mint tavalyi első sport-albumunkban több izben megemlékeztünk és képét is közöltük, tenyésztőink előtt tehát e mén neve már nem lehet ismeretlen de söt többen látták (igy Muzslay Gyula, ChernelGyörgy urak) és mindnyájan igen szépnek mondják és tavaly kanczákat is küldtek hozzá. Alcandre (apja Alcyone, anyja Lady Carr) jelenleg 12 éves, igy tehát éppen ama korban van, melyben az amerikai ügető nem ugyan versenyképesség hanem testi erö és átörökitö képesség dolgában a legmagasabb fokon áll: nyilvános rekordja 2:26, trialrekordja 2:19, 16 markos, kifogástalan testalkattal, sok intelligentiával; szine: koromfekete. Már Amerikában is működött mint apamén, hol számos kiváló ügetőt produkált, igy egvik fia: Galliant, már éves korában 1:40 alatt futotta be a kilométert. Tavaly első sorban saját gazdájának anyakanczáit fedezte Alcandre. azután átengedte öt Gróf Gyulay kihasználás végett a bécsi ügetöverseny-egyletnek — ingyen, mely kagrani tenyésztelepén állította fel a mént és a tenyésztőktől befolyt fedezési dijakat jótékony ezélokra fordította. Hasonlókép lesz az idén nálunk is, amennyiben gróf Gyulay díjtalanul engedte át a mént a magyar kormánynak, ki azonban elvi tekintetből nem állithatja fel hanem gróf Andrássy Gézának engedi át, ki a befiüyó fedezési dijakat szintén jótékony czélokra vagy ügető versen yd ijra fogja fordítani. Felette kiváncsiak vagyunk, hány kanczát és minőket fognak tenyésztőink Alcandrehez küldeni. Sokan azt állítják, hogy ez a mén igen nagy, erös, masszív, nem illik a mi félvér-kancza anyagunkhoz, ezeknek figyelmébe ajánljuk, hogy éppen ilyen amerikaiakkal, minő Alcandre. ügetötenyésztöink közül sokan már igen szép eredményeket értek el