Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-01 / 1. szám

január 1. 22 drb fiatal kancza, mely elárvereztetik. 50 darab 2éves félvér kancza-csikó 45 « lèves « « « 53 « választott « « « 8 « szopós « « A kisbéri törzsmének az ország telivér­tenyésztöi által teljesen igénybe vétetnek, ugy, hogy az első rangú ménekhez külföldi beje­lentések rendesen nem is fogadhatók el. A kisbéri félvér lovak átlag 169 centimeter magasak, különben a termet rendes határai 165—178 centimeterig terjed. A kisbéri ménesben elletett és nevelt mé­nekből ez idő szerint 348 darab található a méntelepekben. 2. A bábolnai ménes. Az 1869. évben átvett lótenyésztési intézetek között csakis a bábolnai ménes anyagáról té­liét azt állítani, hogy az nem részesült azelőtt ama megfelelő tartásban és ápolásban, mely­ben egy öntudatosan vezetett ménesnek, anv­nyival inkább egy állami ménesnek okvetlenül részesülnie kell. Mig tehát a szakszerű ápolás és tartás következményei félreismerhetók nem is lehettek, másrészt tagadhatatlan az, mi­szerint egy körülmény ismét dúsan pótolta az emiitett okból észlelt hátrányokat. A bábolnai ménesben ugyanis az arab vér volt képviselve s itt sokkal kevesebb természetellenes vér­keverési kísérlet foganatosíttatott mint a kis­béri és mezöhegyesi ménesekben ; mert ha itt-ott fordult is elö egyes kísérlet, az nem igen ellentétes vérű példányok által eszközöl­tetett, ugyanannyira, hogy e különben is kisebb számban előfordult esetek a tenyész­tésnek azonnal helyes irányba leendő terelé­sét egyátalában nem gátolta. Itt volt tehát a feladat legkönnyebb, itt is lett a czél leg­hamarabb elérve, segítségére szolgálván a törekvésnek az is, hogy a Mezőhegyesről át­helyezett keleti törzs mindjárt az első nem­zedékü sarjaiban segítségére állt a nem ki. elégitö gondozás folytán kissé megsatnyult bábolnai anyagnak. Emez állami ménes 1789-ben alapíttatott keleti származású, többnyire magyar, erdélyi és beszarabiai kanczákkal, melyekre szintén keleti jellegű mének használtattak. 1816-tól kezdve a mai napig e ménesben folytonosan arab telivér és félvér tenyésztetik. É czélra keletről több mint 20 izben hozatott be ere­deti arab tenyészanyag, ugy hogy a ménes fennállása óta mai napig a behozott eredeti kanczákon kivül mintegy 80 darab eredeti arab mén használtatott a keleti törzs meg­alapítására. Emez ménesben Magyarország fenntartja Európában mindinkább ritkuló tiszta keleti vérű tenyésztést, melyre az országnak annál nagyobb szüksége van, miután a nép kezé­ben levő tenyészanyag túlnyomó része keleti származású, s emez anyag tapasztalat szerint főkép a nem épen dus legelökkel és szélső­ségekre hajló klimával biró vidékeken leg­biztosabban javítható azonos származású arab ménekkel. A bábolnai törzs két nemzedéken át egé­szen egyöntetűvé fejlődött s a czél : keleti jelleget, "keleti aczélossággal és szívóssággal párosítani, de az eredetinél mégis nagyobb mértékben, anélkül azonban, hogy ebből el­testesedés következzék be, szerencsésen ki­vivatott. E ménes sarjai tetszetős küllemmel, eleven véralkattal, de e mellett szelid jellemmel, a katonai könnyebb hátas- és a fürgébb kocsis­lovak csoportjába sorolhatók, s feltűnően egésséges, az idöviszontagságok befolyását tűrni tudó, s itt-ott nélkülözést is elviselő ter­mészetüknél fogva, hazánk ama vidékeinek tenyésztésére használtatnak, mely vidékeken a homokos vagy más élettelenebb talajú lege lökön és silányabb takarmányon élö apróbb e mellett mozgékony lóanyag található. Leg-, v"m\o7- E<= V ERSEN Y-LA? inkább Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szabolcs, Ung. Bereg. Szilágy, Bihar, Csongrád. Jász-Nagy­Kun-Szolnok, Hajdú, Somogy, Arad, Békés vármegyékbe es Erdély sik részein helyeztet­nek el a bábolnai ménes mén sarjai. A bábolnai ménesből kikerült fedező mének a felsorolt vidékeken leginkább megfelelnek arra nézve, hogy az ott található kisebb ter­metű anyagot egy pár nemzedéken keresztül a jó vérben fenntartván, fokonként emeljék és habár mérsékelten is nagyobbá, egyöntetűbbé és annyira termetessé tegyék, hogy az után idővel eme vidékek anyaga is képes legyen a gazdaság fejlődése után az azoknál minden esetre telietségesebb, de gondosabb tartást igénylő angol vér által leendő tökéletesedésre. E ménes szintén Komárom vármegyében fekszik, Kisbértől alig egy óra járásnyira. A ménesuradalom 4029 hektár területü. A ménes jelenlegi lólétszáma 495 darabra rug és pedig : 7 törzsmén, 2 próbamén, 37 drb kétéves mén, 52 « egyeves men, 43 « választott méncsikó, 9 « szopós « 155 « anyakancza, 1 « négyéves kancza, 45 « hároméves kancza, 44 « kétéves « 50 « egyéves « 40 « választott « 10 « szopós « A törzsmének között van egy eredeti arab mén : «О-Bayán», három arabs telivér, név­szerint : Dzsingiskhan Gazlan Ben-Achmet és három félvér arabs mén : Gazlan-Shagya, Shagya és Zarif III. Az anyakanczák közül 27 darab telivér, a többi félvér. A vemhességi arány eme ménesben igen kedvező szokott lenni, körülbelöl 80%. A bábolnai arab félvér anyag átlagos ma­gassága 158 centimeter, a magasság azonban 156—165 centimeter között váltakozik. A bábolnai ménes 15—20 darab fiatal kanczát évenkint a ménes pótlására szolgál­tat 40—45 darab 4éves mént pedig a mén­telepknek ad át: számfeletti anyagát pedig szintén nyilvános árverés utján értékesiti. E ménesben nevelt ivadékokból ma 321 darab található a méntelepekben. 3. A mezöhegyesi ménes. Eme ménes a legnagyobb magyar állami ménes, ugy 17.000 hektár területü birtok, mint az 1556 darabra rugó lóállománya te­kintetéből és nemcsak a legnagyobb, de egy­szersmind a legrégibb is e ménes, a mennyi­ben 11-ik József által még 1775-ben alapít­tatott. Mig a többi ménesekben kizárólag csak egy vér. ugy mint Kisbéren az angol, Bábol­nán az arab és Fogarason a lipizzai hegyi fajta tenyésztetik. addig Mezőhegyesen a majd­nem egy évszázad óla eredetileg különböző vegyes fajtákból alakított ménesben a vér­vegyülés, égalji és takarmány-viszonyok, vala­mint az utóbbi évtizedékben vezetett öntuda­tos tenyésztési eljárás folytán önálló, ma már nagyrészt konstans válfajták képződtek, me­lyek ha angol félvér, normán vagy anglo­arab fajtákhoz soroltatnak, ez csupán a typus és származás jellemzése végett történik, mert eme, tulajdonképen most már magyarországi különleges törzseket képező lóanyag. teljes határozottsággal angol félvérnek mondható, mivel ugy apai, mint anyai részről ma már minden egyes példány ereiben az angol vér csergedez. A mezöhegyesi ménes eredetileg magyar, erdélyi, bessarabiai, lengyel, meklenburgi és lo még számos egyéb más származású kanczák­kal alapíttatott, a mint azok a mult század végén a török háborúk befejezése után s e század elején a franczia háboruk folyama alatt részint a hadsereg legjobban kipróbált példányaiból, részint pedig az idegen hadse­regekből zsákmányképen elhozott kitűnőbb lovakból össze, illetve kiválogattattak. Eredetileg nem vér szerint, hanem több­nyire a katonai használatban mutatott képes­ség szerint válogatták Mezőhegyesre a te­nyészanyagot. Évtizedek folyamán szabad ménesekben Henyésztetvén, eme különböző vérvegyületü kanezák : arab, spanyol, erdélyi, moldovai, magyar, lipizzai, söt ezenkívül : holsteini, meklenburgi és normán származású ménekkel is párosittattak és e ménes szá­mára mindig azok a kanezák tartattak meg, melyek nem ugyan a vér tisztaságában, ha­nem kiváló képességben multák felül a többit. A mint látható, a mezöhegyesi ménesben találtattak ugyan külön tenyészcsoportok, de ezek nagy része jó szándékú, azonban min­denesetre czélt tévesztett intézkedés folytán oly tenyésztési kísérleteknek voltak kitéve, mely kísérleteket gyorsan megszüntetni s a tenyésztést határozott és következetes irányba terelni sürgős feladatává vált a kormány­zatnak. Miután eme dus tenyészettel biró ménes­j területen oly fajtájú törzsek is találtattak, melyek eredetileg nem a bő televényü vidé­kek szüllöttei. természetes, hogy itt jellegük­ből és specziális előnyeikből kivetkőztek, s igy nem szolgáltathatták a tenyésztésnek azokat példányokat, melyeket eme tenyésztés a spe cziális viszonyokkal biró vidékekre méltán igé­nyelt volna. így történt, hogy a Mezőhegye­sen testsúlyra és nagyságra kedvezően fejlődött ­de szívósságát és kitartósságát hasonló mér­tékben veszített keleti jellegű törzs onnan az aránylag jobban megfelelő bábolnai ménesbe, a hasonló előnytelen változást szenvedett lipizzai, jkarsti, hegyi törzs pedig időközben 1874-ben alapított fogarasi ménes területére helyeztetett át, hol két nemzedéken át töké­letesen a remélt és várt egyensúlyt vissza is nyerte, s ma ott teljesen megfelelni látszik természetes feladatának. Ennek következtében csakis ama törzsek maradtak Mezőhegyesen, melyek fejlődésére az ottani klima és talajviszonyok minden irányban előnyösek, természetes, hogy'az ered­mény a várakozásnak végre megfelelt. Az ily különböző vérkeverés folytán létesült tenyész­anyag csak néhány évtized óta tenyésztetik különböző irányokban, bizonyos fajtának és jellegnek tenyésztési czélként történt kitűzése mellett. így alakult Mezőhegyesen a jelenleg is fenntartott négy törzs, u. m. a) Gidran, b) Nagy Nonius, c) Kis Nonius, d ) Furioso-North Star. E ménesben jelenleg mind a négy létező törzs a termetesebb, de e mellett kellő moz­gékonysággal biró fajtákhoz tartozik s rész­ben angol telivér, részben félvér mének áltah tökéletesítve, ma már is oly anyagot képes az országos tenyésztés érdekének szolgáltatni, mely hazánk mindama terein, hol az égalji és talajviszonyok a ló termetességének bizto­sítására elegendő alapot nyújtanak, oly sarja­dékot képes előállítani, mely mig egyrészt gazdasági, valamint honvédelmi tekintetben is az ez irányú követelményeknek bizton meg­felel, egyúttal oly anyagot is képvisel, mely az irántuk támadt bö kereslet folytán, a te­nyésztőknek fáradságuk jutalmát anyagilag is biztosítja. A «Gidran» törzs alapját az 1818-bair Bábolnára hozott «Gidran» nevü arab telivér mén ivadékai vetették meg. Később is iger» sok. részint eredeti, részint telivér arab mén

Next

/
Oldalképek
Tartalom