Vadász- és Versenylap 37. évfolyam, 1893

1893-01-01 / 1. szám

január 1. 22 drb fiatal kancza, mely elárvereztetik. 50 darab 2éves félvér kancza-csikó 45 « lèves « « « 53 « választott « « « 8 « szopós « « A kisbéri törzsmének az ország telivértenyésztöi által teljesen igénybe vétetnek, ugy, hogy az első rangú ménekhez külföldi bejelentések rendesen nem is fogadhatók el. A kisbéri félvér lovak átlag 169 centimeter magasak, különben a termet rendes határai 165—178 centimeterig terjed. A kisbéri ménesben elletett és nevelt ménekből ez idő szerint 348 darab található a méntelepekben. 2. A bábolnai ménes. Az 1869. évben átvett lótenyésztési intézetek között csakis a bábolnai ménes anyagáról téliét azt állítani, hogy az nem részesült azelőtt ama megfelelő tartásban és ápolásban, melyben egy öntudatosan vezetett ménesnek, anvnyival inkább egy állami ménesnek okvetlenül részesülnie kell. Mig tehát a szakszerű ápolás és tartás következményei félreismerhetók nem is lehettek, másrészt tagadhatatlan az, miszerint egy körülmény ismét dúsan pótolta az emiitett okból észlelt hátrányokat. A bábolnai ménesben ugyanis az arab vér volt képviselve s itt sokkal kevesebb természetellenes vérkeverési kísérlet foganatosíttatott mint a kisbéri és mezöhegyesi ménesekben ; mert ha itt-ott fordult is elö egyes kísérlet, az nem igen ellentétes vérű példányok által eszközöltetett, ugyanannyira, hogy e különben is kisebb számban előfordult esetek a tenyésztésnek azonnal helyes irányba leendő terelését egyátalában nem gátolta. Itt volt tehát a feladat legkönnyebb, itt is lett a czél leghamarabb elérve, segítségére szolgálván a törekvésnek az is, hogy a Mezőhegyesről áthelyezett keleti törzs mindjárt az első nemzedékü sarjaiban segítségére állt a nem ki. elégitö gondozás folytán kissé megsatnyult bábolnai anyagnak. Emez állami ménes 1789-ben alapíttatott keleti származású, többnyire magyar, erdélyi és beszarabiai kanczákkal, melyekre szintén keleti jellegű mének használtattak. 1816-tól kezdve a mai napig e ménesben folytonosan arab telivér és félvér tenyésztetik. É czélra keletről több mint 20 izben hozatott be eredeti arab tenyészanyag, ugy hogy a ménes fennállása óta mai napig a behozott eredeti kanczákon kivül mintegy 80 darab eredeti arab mén használtatott a keleti törzs megalapítására. Emez ménesben Magyarország fenntartja Európában mindinkább ritkuló tiszta keleti vérű tenyésztést, melyre az országnak annál nagyobb szüksége van, miután a nép kezében levő tenyészanyag túlnyomó része keleti származású, s emez anyag tapasztalat szerint főkép a nem épen dus legelökkel és szélsőségekre hajló klimával biró vidékeken legbiztosabban javítható azonos származású arab ménekkel. A bábolnai törzs két nemzedéken át egészen egyöntetűvé fejlődött s a czél : keleti jelleget, "keleti aczélossággal és szívóssággal párosítani, de az eredetinél mégis nagyobb mértékben, anélkül azonban, hogy ebből eltestesedés következzék be, szerencsésen kivivatott. E ménes sarjai tetszetős küllemmel, eleven véralkattal, de e mellett szelid jellemmel, a katonai könnyebb hátas- és a fürgébb kocsislovak csoportjába sorolhatók, s feltűnően egésséges, az idöviszontagságok befolyását tűrni tudó, s itt-ott nélkülözést is elviselő természetüknél fogva, hazánk ama vidékeinek tenyésztésére használtatnak, mely vidékeken a homokos vagy más élettelenebb talajú lege lökön és silányabb takarmányon élö apróbb e mellett mozgékony lóanyag található. Leg-, v"m\o7- E<= V ERSEN Y-LA? inkább Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szabolcs, Ung. Bereg. Szilágy, Bihar, Csongrád. Jász-NagyKun-Szolnok, Hajdú, Somogy, Arad, Békés vármegyékbe es Erdély sik részein helyeztetnek el a bábolnai ménes mén sarjai. A bábolnai ménesből kikerült fedező mének a felsorolt vidékeken leginkább megfelelnek arra nézve, hogy az ott található kisebb termetű anyagot egy pár nemzedéken keresztül a jó vérben fenntartván, fokonként emeljék és habár mérsékelten is nagyobbá, egyöntetűbbé és annyira termetessé tegyék, hogy az után idővel eme vidékek anyaga is képes legyen a gazdaság fejlődése után az azoknál minden esetre telietségesebb, de gondosabb tartást igénylő angol vér által leendő tökéletesedésre. E ménes szintén Komárom vármegyében fekszik, Kisbértől alig egy óra járásnyira. A ménesuradalom 4029 hektár területü. A ménes jelenlegi lólétszáma 495 darabra rug és pedig : 7 törzsmén, 2 próbamén, 37 drb kétéves mén, 52 « egyeves men, 43 « választott méncsikó, 9 « szopós « 155 « anyakancza, 1 « négyéves kancza, 45 « hároméves kancza, 44 « kétéves « 50 « egyéves « 40 « választott « 10 « szopós « A törzsmének között van egy eredeti arab mén : «О-Bayán», három arabs telivér, névszerint : Dzsingiskhan Gazlan Ben-Achmet és három félvér arabs mén : Gazlan-Shagya, Shagya és Zarif III. Az anyakanczák közül 27 darab telivér, a többi félvér. A vemhességi arány eme ménesben igen kedvező szokott lenni, körülbelöl 80%. A bábolnai arab félvér anyag átlagos magassága 158 centimeter, a magasság azonban 156—165 centimeter között váltakozik. A bábolnai ménes 15—20 darab fiatal kanczát évenkint a ménes pótlására szolgáltat 40—45 darab 4éves mént pedig a méntelepknek ad át: számfeletti anyagát pedig szintén nyilvános árverés utján értékesiti. E ménesben nevelt ivadékokból ma 321 darab található a méntelepekben. 3. A mezöhegyesi ménes. Eme ménes a legnagyobb magyar állami ménes, ugy 17.000 hektár területü birtok, mint az 1556 darabra rugó lóállománya tekintetéből és nemcsak a legnagyobb, de egyszersmind a legrégibb is e ménes, a mennyiben 11-ik József által még 1775-ben alapíttatott. Mig a többi ménesekben kizárólag csak egy vér. ugy mint Kisbéren az angol, Bábolnán az arab és Fogarason a lipizzai hegyi fajta tenyésztetik. addig Mezőhegyesen a majdnem egy évszázad óla eredetileg különböző vegyes fajtákból alakított ménesben a vérvegyülés, égalji és takarmány-viszonyok, valamint az utóbbi évtizedékben vezetett öntudatos tenyésztési eljárás folytán önálló, ma már nagyrészt konstans válfajták képződtek, melyek ha angol félvér, normán vagy angloarab fajtákhoz soroltatnak, ez csupán a typus és származás jellemzése végett történik, mert eme, tulajdonképen most már magyarországi különleges törzseket képező lóanyag. teljes határozottsággal angol félvérnek mondható, mivel ugy apai, mint anyai részről ma már minden egyes példány ereiben az angol vér csergedez. A mezöhegyesi ménes eredetileg magyar, erdélyi, bessarabiai, lengyel, meklenburgi és lo még számos egyéb más származású kanczákkal alapíttatott, a mint azok a mult század végén a török háborúk befejezése után s e század elején a franczia háboruk folyama alatt részint a hadsereg legjobban kipróbált példányaiból, részint pedig az idegen hadseregekből zsákmányképen elhozott kitűnőbb lovakból össze, illetve kiválogattattak. Eredetileg nem vér szerint, hanem többnyire a katonai használatban mutatott képesség szerint válogatták Mezőhegyesre a tenyészanyagot. Évtizedek folyamán szabad ménesekben Henyésztetvén, eme különböző vérvegyületü kanezák : arab, spanyol, erdélyi, moldovai, magyar, lipizzai, söt ezenkívül : holsteini, meklenburgi és normán származású ménekkel is párosittattak és e ménes számára mindig azok a kanezák tartattak meg, melyek nem ugyan a vér tisztaságában, hanem kiváló képességben multák felül a többit. A mint látható, a mezöhegyesi ménesben találtattak ugyan külön tenyészcsoportok, de ezek nagy része jó szándékú, azonban mindenesetre czélt tévesztett intézkedés folytán oly tenyésztési kísérleteknek voltak kitéve, mely kísérleteket gyorsan megszüntetni s a tenyésztést határozott és következetes irányba terelni sürgős feladatává vált a kormányzatnak. Miután eme dus tenyészettel biró ménesj területen oly fajtájú törzsek is találtattak, melyek eredetileg nem a bő televényü vidékek szüllöttei. természetes, hogy itt jellegükből és specziális előnyeikből kivetkőztek, s igy nem szolgáltathatták a tenyésztésnek azokat példányokat, melyeket eme tenyésztés a spe cziális viszonyokkal biró vidékekre méltán igényelt volna. így történt, hogy a Mezőhegyesen testsúlyra és nagyságra kedvezően fejlődött de szívósságát és kitartósságát hasonló mértékben veszített keleti jellegű törzs onnan az aránylag jobban megfelelő bábolnai ménesbe, a hasonló előnytelen változást szenvedett lipizzai, jkarsti, hegyi törzs pedig időközben 1874-ben alapított fogarasi ménes területére helyeztetett át, hol két nemzedéken át tökéletesen a remélt és várt egyensúlyt vissza is nyerte, s ma ott teljesen megfelelni látszik természetes feladatának. Ennek következtében csakis ama törzsek maradtak Mezőhegyesen, melyek fejlődésére az ottani klima és talajviszonyok minden irányban előnyösek, természetes, hogy'az eredmény a várakozásnak végre megfelelt. Az ily különböző vérkeverés folytán létesült tenyészanyag csak néhány évtized óta tenyésztetik különböző irányokban, bizonyos fajtának és jellegnek tenyésztési czélként történt kitűzése mellett. így alakult Mezőhegyesen a jelenleg is fenntartott négy törzs, u. m. a) Gidran, b) Nagy Nonius, c) Kis Nonius, d

) Furioso-North Star. E ménesben jelenleg mind a négy létező törzs a termetesebb, de e mellett kellő mozgékonysággal biró fajtákhoz tartozik s részben angol telivér, részben félvér mének áltah tökéletesítve, ma már is oly anyagot képes az országos tenyésztés érdekének szolgáltatni, mely hazánk mindama terein, hol az égalji és talajviszonyok a ló termetességének biztosítására elegendő alapot nyújtanak, oly sarjadékot képes előállítani, mely mig egyrészt gazdasági, valamint honvédelmi tekintetben is az ez irányú követelményeknek bizton megfelel, egyúttal oly anyagot is képvisel, mely az irántuk támadt bö kereslet folytán, a tenyésztőknek fáradságuk jutalmát anyagilag is biztosítja. A «Gidran» törzs alapját az 1818-bair Bábolnára hozott «Gidran» nevü arab telivér mén ivadékai vetették meg. Később is iger» sok. részint eredeti, részint telivér arab mén