Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-01-01 / 1. szám

20 VADÁSZ- ÉS VERSKNY-LAP. nál. A hajtó erő comprimait levegő, mely a ló törzsében elhelyezett négy fémhengerben rejlik. Aluminium, — igy nevezte .Joe a lovat az alkotó anyag után — a lovas gyöngéd : czombnvomása és a kantárszárak megfelelő alkalmazása mellett mozgásba jő, lép, üget és vágtat. Formáját illetve, azt jól alkotottnak mondhattam, csak a nyaka látszott kissé egye­nesnek s otrombának, mely körülményt .lóé­val is közöltem, de ő erre vállvetve csak azt mondta : nem a szépséggel nyeri a versenyt. Még azon éjjel megkisérlettük a gépet a Mars mezőn. Aluminium mozgása igen ter­mészetes és távolról sem oly rázós volt, a milyennek képzeltem. Óriási sebessége mellett biztosra vehettük, hogy nagy távolságra, a hol a kitartás is tekintetbe jő, határozott sikert fog aratni, Eltökéltük magunkban, hogy Alu­míniumot a Grand prix de Parisra nevezzük, mely néhány nap múlva fog a Bois de Bou­logneban a szerencsés győztesnek oda Ítéltetni. Első lovaglásom Aluminium hátán azonban örökké felejtbetlen marad előttem, .loe t. i. felkért, hogy a ló képessége tekintetében kí­sérletet tegyek. Eleinte tűrhető volt a pace, majd növekedett fokról fokra, mig a zugó szélvész gyorsaságát el nem érte, ekkor a sors kegyetlen keze elronlá ama szerkezete!, 1 melylyel az őrült gépet megállíthattam volna s igy másfél órán át a fűtárvonat gyorsaságá­val száguldtam a nagy mezőn, mig csak a levegő a hengerekből egészen ki nem volt szivattyúzva. Óh a kegyellen állat! Ugy ér­zék mint Mazeppa. csak azzal a különbséggel, hogy a grand prix ellőtti napon kocsiját és lovát rendelkezésemre bocsássa, mert termé­szetes, hogy a versenyt megelőző napon a 7817 számot senkinek sem volt szabad látnia. Már egészen ki voltam merülve a keresés fáradalmaitól s a kiállót! félelemtől ... s most meg nagyobi) feladatok előtt álltam. Legelőször is a bookmakerekre forditám fi­gyelmemet. Hymil Bruce-sza és Hamilton her­ezeg Fénélonja voltak az egyedüli ellenfelek, melyek gondot okozhatlak volna. Azután még a nevezésnél is majdnem zavarba jöttem. Midőn ugyanis bemondtam a pedigreet — apja Invention, anyja Check —• eszemben ju­tott, hogy lovunk nemét nem is tudtam: de mivel ez inkább illem dolga, udvariasan be­jegyzém kanczának a nagyfontosságú laj­stromba, korátsilletve pedig egy reverzálist ad­tam. hogy a 3-ik évet még tul nem haladta, mit annál nagyobb nyugodtsággal tehettem, minthogy tudtam, hogy csak a mult őszszel pillantotta meg a nap világát. Midőn este a bookmakereket kőrözém, vé­letlenül Mr. Druot-tal a franczia académia tag­jával s a légion d'honneur nagykeresztes vi­tézével találkoztam. Ismerőseitől hallotta — mondá — hogy lovat neveztem a nagy ver­1 senyhez s ennélfogva bátorkodik befolyáso­mért esedezni, szerezzek neki vagy a birák tribüneje alatt, vagy a nyerő oszlopnál egy helyet, hol ujonkészült pillanat-fényképező készülékével állást foglalhasson, hogy a győ­zelemért való küzdelem utolsó pházisát fel­vehesse. A barátságos öreg ur karmaiból nem hogy ő meg volt kötve s nem kellelt félnie j mint nekem, hogy kezét lábát törje. Alumíniumot neveznünk kell — mondám, midőn egy kissé magamhoz fértem — és egy jockeyt ke'l keresnünk, egy kiváló jockeyt. Éppen ebben rejlett a nehézség, mert nem csak hogy jó lovasnak kellett lennie, hanem hallgatnia is kellelt mint a sirnak. Huszonnégy óra letelte alatt Aluminium ne- t vezve volt és egy jockey is találkozott, ki a [ lovaglást elvállalta. Neve Bili English, egy a l franczia és angol turíön jól ismert egyén, ki ' mindig a tőle telhető tehetséggel iparkodott I nyerni és vesztegethetlennek tartatott (Nem te- ! hetek róla, ha önöknél ezt kétségbe is von­ják.) Eleinte ugyan kissé megnyúlt hosszú áb­rázata, midőn lovával megismerkedett, de Joenak kiváló rábeszélő tehetsége és a nye­rendő zsákmányból megígért tekintélyes osz­talék eloszlatának benne minden gondot, melyet érczhől készült paripánk ellen táplált. Beám azonban még nagy és fontos feladat várt, mehnek megoldásától vállalatunk sikere, becsülete függött. Lehetetlen volt Alumíniumot a verseny napján a nyergelő térre vinni, mert bármily tökéletesnek mutatkozott is, közelebbi vizsgálatnál kiderült volna a csel. Elindultam tehát egy darabka oly lóbőrrel zsebemben, mely Alumíniumot fedte, hogy egy oly gebét i keressek, mely aulomatunkat a mázsálásnál ! helyettesíthesse. Hosszú keresés után végre | egy méltó párt találtam hozzá a 7817 sz. ' bérkocsiban, melynek kocsisát utasitottam, ' menekülhetvén, találkát adtam neki másnapra a versenytéren. Ugyanazon időben mig én a városban az utolsó előkészületeket megtettem, Joe barátom Bili Énglish-sel, Aluminiummal és 7817-el egyetemben kivándorolt az alkony homályá­ban a Bois de Boulogne-ba. Kevéssel éjfél után én is kimentem s ott találtam őket egy kis, elhagyatott épületben, melyet Joe külön e czélra bérelt. Természetes, hogy a legszigo­rúbb incognito tartatott. Bili English felhasz­nálta a holdvilágos éjt, hogy a 3000 méternyi runt háromszor egymásután megkísérelje. Az eredménynyel. igen meg volt elégedve, a gép tökéletesen megfelelt s a (utam által mit sem szenvedett, csak újonnan kelleti olajozni. 7817-et, azt a gebét, melyet Alumíniummal való hasonlatossága miatt oly gonddal válasz­tottam: istállójában találtam, feltűnő inyencz­séggel rágódva dus abrakján, mely e napot ünneppé tette neki. Megfigyelem a csendes jólét érzelmét, mely egy rosz olajmécsnek nyugtalan világától a szegény állatnak szelíd szemeiből visszasugár­zott és alig birlam némi lelki furdalásoktól menekülni, ha meggondolám, hogy szegényt tisztességes hivatásától elvontuk, hogy a kö­zeledő reggelen, midőn a coniinensnek legelő­kelőbb crackjei a gyepen gyülekszenek. őt madárijesztő gyanánt nyilvános guny tárgyává tegyük. Elhatároztuk, hogy a szokásos reggeli can­terhez Aluminium helyett 7817-et küldjük ki, nehogy az ott esetleg jelenlevő sportsmen kelle­metlené-felfedezést tegyenek. Kimerülten és fáradtan vonultam vissza az istállóba, hol egy padra feküdtem, hogy kissé alhassam ... de nyugalmam nem tartott soká. Egy borzasztó álom után, melyben rém­alaku jockey-k csontvázparipákon lovagoltak s futam közben vasvillákkal hajigálták a tri­bünét, felébredtem, midőn a nagy istállók ha­rangja a 6-ik órát jelezte. Bili 7817 hátán épen elhagyta az istállót, mig Joe gondosan bezárkózott, hogy gépünket fel ne fedezzék. Nagy néptömegek tolongtak kitelé a városból, a szokásos reggeli cantert akarván látni. Sport­alakok, bookmakerek és egyébbféle kíváncsiak, kik néha oly érdeklődést tanúsítanak, mintha ezreket tennének a játékba. Odakünn már több ló volt. 7817 büszkén nyerített, mikor a pá­lyára lépett. Bili pedig szomorúan lesüté sze­meit. Ki ád 5 franc-t a bőréért ? — kiált egy hang a tömegből, mikor 7817 előtte elhaladt. Borsot a farka alá — ordit. egy másik. Vigyázz, mert elragad — hangzott egy har­madik oldalról. Hallod őket?— szólt Joe leverten hozzám. A körülálló közönségnek e kicsinylő' meg­jegyzései azonban csak csekélységek voltak amaz óriási bahotához és gúnyhoz képest, melybe kitört :i tömeg, mikor Bill a gebéjén tán 30 hoszszal a többiek mögött vágtatott. Majd. megtanítom őket nevetni — szólt Bili hozzánk érve dühösen. — Goddam, meg­eszem nyergestől és mindenestől, ha meg nem büntetem őket. . . . Most nem volt már más teendőnk, mint a nagy eseményt — a nap eredményét be­várnunk. A fogadások 50O:l ellen álltak Alumí­niumra. Murát 550-et igért rá. Mi ennélfogva minden pénzünket összeadtuk, a melylyel bír­tunk s a melyet képesek voltunk kikölcsönözni — körülbelül 120 Louisd'ort. Joe egész nyu­godtnak látszott, mely körülmény engem tete­mesen bátorított s megerősité reményemet, rnelv szegény 7817-ünk - szerencséi len fogad­tatása által tetemesen le volt sülyedve. Mindjárt a reggeli canter után sok kocsi foglalt állást a pálya túloldalán, jó helyet biztosítandó maguknak. Nemsokára gyalogjárók jöttek áthaladva a mezőkön. 12 órakor már érdeklődő amatenröket lehetett látni a nyer­gelötéren plaque-kal a gomblyukban. 1 óra után már ugy látszott, mintha egész Páris özönlenek ki a velünk szemközt fekvő erdő nyílásaiból. Utak és fasorok egyaránt tömve, voltak a legkülönbözőbb fogatokkal, Barou­che-ok. Victoriák, Brougham-kocsik és Dog­carts-ok tarka tömegei a bejáratok felé tör­tek. A grande monde és a demi monde be­szédei s felkiáltásai* vegyültek össze a nagy tribüné padsoraiban. Nemsokára megjelent Mr. Grévy suitejével az elnöki páholyban — azután jött Nápoly exkirálya a királynővel, kit röviden Isabelle d'Espagne követett. Ekkor megpillantám Mr. Drnot-t, az aca­démikust, ki egy segédje által követve, igye­kezett a tömegen áttörni. Famnlusza egy mozsárágyuszerü készüléket czipelt valami kintcrna-állványon : ez kétségkívül a pillanat­fényirógép volt. Druot szemei fénylettek, mi­kor rám esett tekintete. Mily tolongás, bon dieu, mily tolongás — rebegé, lulmagas hom­lokát egy óriási piros selyemkendővel törül­getve. Én helyére vezetém s ott hagyám, hogy az istállóba nézzek. A grand prix a negyedik itemet képezte. A harmadik verseny után 7817-el a mázsához mentem, hol hamar elvégeztük teendőnket, mert lovunk, mint már emiitettem, a szebbik nemhez tartozott s ezért itt is elsőbbségi jog­gal birt Ezt elvégezve. Bili, még mielőtt a többiek a mázsát passirozták volna, elvágta­tott 7817-en a pálya nagy fordulatáig, hol Joe mint néző Aluminium hátán várt. Itt a két lovas leszállt : Bill mintha hevederét sze

Next

/
Oldalképek
Tartalom