Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-12 / 3. szám

44 VAD ASZ- ES VERSENY-LAP 1888 január 5. futó. Idő : 1 p. 8/

l

0 mp. 2-dik nehézkes Bróozer 1 P- "Vioo mp. * * * V. A nap kétségtelenül legérdekfeszitőbb futása volt a nagy táv-verseny, 2400 meter távval, a pálya 9 és '/

4 szer körül. Indultak : Dürr Károly, (ireszmaryk. Richter Antal. iíj. Sándy Gyula, és Pirovich Aladár, — ez utóbbi minta tavalyi «Hölgyek dijának» nyertese. 50 meter térhátránynyal. Dürr rögtön kivált, végig egyenletes, kitartó és nyugodt futásával, utána a szép jövőjű Greszmaryk, — az Excelsor-Halifax ujkorcsolya jeles szerzője azonban, ugy láttam, nem lehetett valami kitűnő conditióban, mert a két elsővel szemben alig volt képes egykét métert behozni. Dürrt nem lehetett behúzni és tetszés nyert 7 perez 18

1/

4 mp. alatt. 2- dik Greszmaryk 7 p. 19 s/

4 mp. 3-dik Sándy 7 p. 25 mp. * * * VI. Akadályverseny. 550 meter távval. Négy 150 meter széles és 340 meter magas hó-akadálylyal. Indultak : Soltész József, Wein Dezső, Cbathry, Szoliesz, Lintner Géza, Kelety Gábor, Alkér Ernő. Az első hó-akadálynál 4-en felbuktak ; volt kaczagás; vezetett a nyugodtan és biztosan ugró Wein, közvetlen utána a nála alacsonyabb Kelety. A bátramaradottak már ezekkel szemben minden chanceukat elvesztették. Wein újra könnyen nverl 1 p 57| mp alatt. 2-dik Kelety 1 ' p 48 mp. * * * Az ezüst érmeket és a 200 frtot érő 8 tiszteletdijat a Jury elnöke buzdító szavak kíséretében osztotta ki a derék győzteseknek. A 6 verseny d. u. 3-tól £5-ig tartott, mely sportszerű gyorsaság a verseny rendező bizottság gyakorlottságát mutatja. * * * E verseny napján este volt a balparti korcsolyaegylet elkésett karácsonyfája is felállítva; én ugyan csak 5 órára szánkázhattam át a budai pályától, de még teljes fényében és a frissen bullolt hószilánkoktól csillogva élvezhettem a kedves «Krisztbaumot», alatta az értékes ajándékok tarka tömegével, körüle az a sok kedves alak. hónok alatt a nagy pakkokkal, zúzmarás bajuszu lovagjaiktól kisérve. A körkorcsolyázás a nagy hóbuczkáktól igen meg volt nehezítve, és a villanyfény övén tul fel-felhangzó sikolyok után lehetett a gyakori ('elbukásokra következtetni. Kár liogy ez a gazdag egylet — a sikerült jégünnepektöl eltekintve — a korcsolyaversenyekre rá sem hederít ; pedig Jeunesse d'orénk e miatt már kezd rájuk teljes joggal duzzogni. Hozassák le Frey-t és még néhány bécsi korcsolyamüvésznől és írják ki a versenyeket, ha már a mesterséges jégpályával nem" sikerült tervük. * * Addig is, mig ez uj korcsolyaünnepeket elérhetjük, felkérem t. olvasóimat, barangolják be velem gondolatban a főváros 16 jégpályáját. E 16 szám legjobban bizonyltja e nemes sport rapid emelkedését. Kezdjük a jobb parton : 1 Az 1Л •eriileti polgári kör Christen-féle telken álló mesterséges jégpályája. Már 3 éve áll fenn, mindig kitűnő, tágas, kényelmes és szélmentes csarnokkal, katonazene, buiïet ! (a vörös bor ősforrásán!) . . . .áldozatkész igazgatóság sport-szellem, és egyöntetű kellemes társaság található e fiatal de szép jövőjű pályán. II. Ugyané kör (2-dik) bérlett pályája. A Jánóskorház közelében fekvő téglavető gödör jegén leginkább a szegényebb sorsú ifjúság «irinkàzik» ; verseny-előkészítő és tenvész-anyag a nagy pályákra. Hl. Ae ó-budai torna-egylet Ó-Buda- Újlak között fekvő mesterséges jégpályája. A «Girtler»-féle telekre eresztett vízvezetéki vízzel képeztek buzgó tornász társaink egy elég jó jégpályát, hol víg verkli-szó mellett ép oly jó kedvvel elkörözgetnek, mint mi a mi livrés korcsolyamestereink és fagyos bandánk között. Ó-Buda Izrael gyöngyei és jó burgereink ifjú virágainak gyülbelye. * « * IV. A Budai lövész-egylet mesterséges jégpályája. Regényes fekvéssel, várkastélyszerü csarnok, táncz-terem, bullel és félig fedett udvar fa-oszlopai között, mélyen beásott hegyoldalban tündöklik az a kicsi pálya, mely gondosabb polgárságunk familiaris gyülhelye. A főváros egyetlen olyan korcsolya talaja, hol ahelyszinéről közvetlen léphetünk a tánezhoz. * * * V. Az öszeköiő vasúti hid mellett elvonuló jég-termelő bérleti jég-mező. Hatalmas nyilt pálya, a kitartó versenyzők legjobb training-talaja. Olcsó de nehéz hozzájuthathatása miatt kevesek által keresett pálya. * * * A balparton : VI. A budapesti korcsolyázó egylet régi pályája, a városligeti tavon. Ki ne látta volna a Lechner Ödön terve alapján készült festői korcsolya-csarnokunkat, és ki ne haragudott volna arra a veszedelmes árlézi kútra, mely veszélyes szomszédsága miatt nem engedte volna annyi éven át a korai befagyást. Bezzeg most nincs panasz .... csak jegünk jobb volna ; no de majd legyalulják, ha versenyeket rendezünk ? (vederemo !) VII. Ugyanez eyylet városligeti mesterséges jégpályája. Ez ugyan a hirtelen beállott hidegek miatt el nem készülhetett ; de ha néhány hét múlva — mire nincs kilátás — olvadna, oda kellene szorulnunk, és akkor sokat fog magáról beszéltetni. Sokkal szebb és nagyobb a bécsi pályánál, az Aréna és a «fenyves» között fekvő rétségetegész hosszában befogja. Fekete humusra fektetett vaslag agyag talaj és arra vezetett vízvezeték. Fedél alatl álló kis svájezi csarnoka csak ugy várja már a melegedő mamákat ! * * -XVIII. Az állat-kerti jég-pálya. Dupla élvezet 30 pénzért ! Kedves kis pálya, körülte a majom, farkas, a kakadu világ elzárt moraja : a jég tükrére lecsüngő hóágak, imitált sziklai várak, egy zárt társaság farsangi jég-ünnepélyének legszebb helyéül praedestrinálják. * -X- * IX. A városligeti tó bérlett jege. Közvetlen az egyleti pálya mellett, köztársasági jogai mellett szomszédos rossz zenével, de jobb jegével excellál azoknak az életegészséges masamódkisasszonykáknak és kisebb iparos és kereskedő világnak, mely mindig szeret a nagyobb urak közelében sütkérezni, (most ugyan fagyoskodni). * * * X. A Nemzeti torna-egylet jég-udvara. (Bockelberg-pálva). A bájos comtessek és baronessek tanuló helye. Frissen felöntözött talaján a maestro és neje szakavatott vezetése, mellette a kényelmes meleg csarnok, igen keresett kis tanyává tevék, hová csak a kiváltságosaknak és a gazdagoknak lehet inkább bejutni. * * * XI. Az Orczy-kerti bérlett jég-pálya. Kitűnő jég, érdekes és a ludviceumi erőteljes ifjúságtól és deli tisztjeiktől tarkított társasággal. Olcsó korcsolyázás, primitiv fabódé, zenehiánv a főbajai. * * * XII. A Botanicus-kert jege. A hol néhány évvel ezellöt a kis őzikék tanyáztak, a kis tó ma kaczéron kínálja jégtükörét, de nem igen akad, a ki belenézzen és rajta korcsolyázzon, pedig ha én arra laknám, milyen kedélyes kis compániát tudnék oda gyűjteni! * * * XIII. A városligeti Gólya-hát megetti jégtermelő mezeje. Hát a ki szereti végnélküli rohamokat, teljes és háhoritlan köröket, az ide jöjjön, lia ugyan egy-két lékecskéhe belé nem bukdácsol ! — mert itt aztán mint a hámból kiszalasztott vad csikó, tetszésére kifuthatja, magát ; a mi fő : «koszt nix!» * * * XIV. A városligeti legolcsóbb bérleti jég. A világért sem szabad kihagyni a mi kedélyes suszter, pék stb. féle inas compániánknak hatosos csuszkáló-helyét, az ő olcsó pereczeseivel, és piros-pozsgás pesztonkáival, mert mire házi urak lesznek úgyis bekerülnek a mi nagy jegünkre* * * XV. A soroksári dunaág szabad jege. Ez a mi egyetlen korcsolya-kiránduló helyünk. Ie akár egész Harasztiig, közbe a kedélyes korcsma posztokkal, a befagyott hajómalmokkal. a Csepelsziget vaddus balmaival. Beserv-korcsolyával a háton, revolverrel és cognac-kalaz övben, mily felségesek e tourok. * * * XVI. Mintha látnám olvasóim mosolyát : «ugyan honnan fogja már a hamis croniqueur ezt a 16-dik jégpályát előkeríteni?» Honnan ? ... . nézzenek a mi kaczér Dunánkra, hogy ingőszült ; nem adok neki 48 órát, és már hátára ereszti a korcsolyázók ezreit ! . . . igen am, ha «András bácsi» is rá eresztené. ! Jules. A léghajó egy háborúban. A politikai napi lapok háborús czikkeket közölnek, a börze háborús hirek hullámzása alatt áll, a levegő meg van töltve robbanó szerekkel ; a közvélemény a háborúval, annak esélyei és elemeivel foglalkozik, -— a legközelebbi háború uj eleméről : a léghajózásról kívánunk szólani, habár a sajtó egy része oly kicsinylőleg tárgyalta e kérdést, s nem akarja meglátni azt a fejlődést és nagy tényeket, melyek e kérdés körül felmerültek, szánandó valójában az a rövidlátás, melyet e fontos ügygyei szemben a magyar sajtó tanusit. — más nemzetek magukávé tették ezt a kérdést, milliókat áldoztak reá, nálunk még csak a sajtó fogékonysága is hiányzik. — Vájjon nem lesz-e eme kérdés az a bizonyos egy eszme, melylvel a legközelebbi háborúban ismét elkéstünk?... E lapok előfizetői és olvasói közt elég számosan találkoznak, kik akár Rárisban. akár Berlinben, már láttak fölszállásokat, melyeknél nem ama régi fajtájú léghajók lettek bemutatva, melyek pénzszerzés czéljából rendeztettek közönséges fölszállásaiknál, a léghajózás fejlődésképes, nagy jelentőségű ügyének mit sem használtak, s melyeket már 104 év előtt is ismertek az emberek. Sőt valószínű, hogy köztök kerülnek olyanok is, a kiknek nyilt alkalmuk a franczia hadügvérség által vezetett chalaisi léghajó gyár s telep gondosan őrzött titkait megtekinteni ; vagy pedig az orosz hadügyérség ochtai léghajó gyárában megfor duiniok : esetleg valamelyik északamerikai, vagy pedig angliai léghajózási-telepet alaposan megvizsgálniok. E sportsmanek azután, szemlélvén a léghajózás terén máris elért nagyszerű baladást, bizonyára egészen más szemmel kisérik a léghajózás terén fölmerülő javításokat és találmányokat, s tisztázott fogalmat képeznek magoknak a léghajózás jelenlegi állapotáról s — indokolva — remélhető fényes jövőjéről. A véres háború, melyet az oroszok ellenünk indítanak, előbb vagy utóbb, de kikerülhetetlen ; — hogy e háborúban igen számos oly segéd-