Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-12 / 3. szám

1888 január 5. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 45 eszközt is fognak alkalmazni egymás ellen az ellenséges hadak fővezérei, melyek mostanig még nein voltak európai harcztéren használva, nemcsak minden katona, hanem minden oly egyén is tudja, ki magasabb fokú társadalmi inüvellséggel bir. Ez uj segédeszközök közé tartoznak: különféle lávirdák. jelző-készülékek, hordozható vasuli-vágányok, « telefon, kerékpárok. ujtaláhnányu robbanószerek, jelző-léghajói:. kémlő-léghajók és irányi thatá-léghajóh. Fiz utóbbiak kettős hadszolgálatot végeznek : kémszol yólatot. mikoraz irányitható-léghajó robbanóvetbombák nélkül czirkál az ellenség tábora, erődítményei, vagy hadállásai fölött ; és támadószolgálatot, m i kor az irán y i tható-léghajó robbanó vei bombáit az ellenségre (várban, menetelés közben, táborban, védmüben hadállásban, ütközetben) lehullatja. Mindenki tudja, még a legvakmerőbb emberek is félnek attól, a mi ellen nem bírnak védekezni. A vizár, tűzvész, földrengés között azért legborzasztóbb veszély az utóbbi, mert az ellen, lia például emeleten vagyunk, a mig ott tartózkodunk, képtelenek vagyunk védekezni. Képzeljük most el, hogy egy tábor, vagy pedig vár fölött megjelenik egy, vagy több irányitható-léghajó, még pedig oly magasságban, miszerint nem lőhetők le ; azok robbanóvetbombáit, melyek mostanig nem tapasztalt, iszonyú pusztítást végeznek, leejtik az ellenségre : vájjon mily hasonlíthatatlan mérvben fog az erkölcsi bátorság, e nagyjelentőségű tényező a hadseregeknél megrendülni ! Az «orleansi szüz» vakmerő föllépése valamely csatában nem hatolt oly megfélemlitőén a vitéz angol Íjászokra, mint az irányitható-léghajó megjelenése az ellenség mégoly fegyelmezett katonáira term szetszeriileg hatni fog. A legújabb kor vegyészeti találmányai közé tartoznak ama robbanó-szerek is, melyeknek hatása jelentékenyül nagyobb, mint a dynamité. Ezek közé tartoznak : a f'rancziák melinit-je, a poroszok robur.t-ja, az oroszok uj robbanószere, továbbá a hellhofit, mindenek fölött pedig a zéróit. Tény, hogy a melinit már rövid idő> múlva elveszíti robbantó erejének nagy részét — raktározás alatt : tény, az uj robbanó-szerek nagy része oly veszélyes kezelésű, kogy ezek gyakorlati alkalmazása ki van e miall zárva; de tény az is, hogy a zéróit oly vegvülék. a mely két folyadék összeöntése által készül, melyeket külön-kiilön melegíthetni, pörkölhetni, lánghoz érinthetni, ülhetni, dörzsölhetni, sőt villámszikrával megdolgozhatni, ' a nélkül, miszerint fölrobbannának E két folyadék merőben közönyös mindezek iránt ; robbanóvá egyedül az összeönlés által lesznek. A hellhofit-tal eszközölt kísérletek Bécsben is nagyszerű eredményeket mutatak föl : a zéróit-ial tavaly őszkor is a Balaton partján bemutatott nyilvános kísérletek nagyszerűsége pedig mostanig páratlanul áll. Minden tudományosan képzelt egyén tudja, hogy ilynemű kísérleteknél az elért hatás legalább is egyenes viszonyban áll a kisérlelheí használt robbanószer mennyiségéhez ; mert nagyobb mennyiségű robbanószer az egyenes viszonyt meghaladó hatást eredményezi. A balatoni robbantási kisérlelek hát teljes bizonyításul szolgálnak a zéróit robbantó erejének, bármily nagy mennyiségben alkalmazzuk azt, meghatározásánál. Ezek alapján egy nyolezvan kilogramm suhju zéróit-gida, melynek alakja és nagysága megegyezik a közönséges ezukorsiivegével, oly rendkívül nagy pusztítást végez, hogy egy körben, melynek átmérője száz méter. vastag élőfákat, kisebb házakat, vékonyabb védfalakat és könnyebb földsánezokat teljesen szétrombol. Tessék most ezt az iszonyú rombolást ellenségünk váránál, érődéinél, táboránál, seregénél alkalmazni ! Rendkívül nagymérvű járatlanságot árul el, midőn valaki igy beszél: «Renard és Krebs föltalálták az irányítható léghajót» ; vagy pedig «remélhető, hogy a teljesen kormányozható léghajót mielőbb föltalálják». Ily beszéd nagyon sérti a szabatosságot ; mert az irányit ható-léghajót már 1784-ben (azaz már 102 s egy fél év előtt) föltalálták és alkalmazták a mint franczia tábornok 1850-ben elhalálozott. Meusnier, e lángeszű férfiú, s a ké

1 Robert-fivér, a kitűnő műszerészek. ük «légevezők» által kisérlették meg hosszúkás alakú léghajókat légáramlat ellen is hajtani. A léghajó irányításának föltalálásáról szakértő sohasem szól : mert az irányítás, a kormánysás nem képezte a föltalálás tárgyéit. A léghajót légáramlat ellen is hajthatni, erre törekedtek a működő szakértők : mert mindegyikünk tudja, sőt rajtunk kivül tudja ezt minden hajós, mérnök, gépész stb.. hogy az önálló, a légáramlatoktól független hajtóerő magában foglalja az irányit hatás, a kormányzás lehetőségét. A Robert-fivérek kísérlete nem sikerült-. ámde távolról sem azért, mintha csöndes légkörben nem lehetne hajtani egy, általunk meghatározott irányban (s igy kormányozni) hosszúkás alakú léghajónkat; hanem abból azokból, mert csöndes légkörre sohasem találunk fönn a felhők honában. Az embererő nem lévén elégséges a léghajónak szél ellen is való hajtására (irányítására, kormányzására), 1852-ben Giffard Henrik, e lángész, háromlóerejü gőzgép által kisérlette meg szivaralaku-Iéghajóját légáramlatok ellen is hajlani (kormányozni). Fi me nagyreményű kísérlet sem sikerült ; háromlóerő nem elégséges a háromlóerejü gőzgép légbeemelésére szükségelt szivarálaku-légzsák szél (bármily gyönge az !) ellen is való hajtáséira. Az emiitett sikertelenségek daczára egyedül akkor fejezzük ki magunkat e kérdésben szabatosan, lia igy szólunk: már Meusnier s a Bobert-fivérek föltalálták és alkalmazták 1784ben az irányitható léghajót — embererőre; Giffard Henrik pedig ugyanazt 1852-ben - gőzerőre. — Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy a «teljesen» kormányozható léghajó sohasem képezte föltalálás czélját : mert az eddig alkalmazott (mind a sikerrel, mind a sikertelenül) irányitható-léghajók mindannyian «teljesen» voltak kormányozhatok, lia a szél ereje nem sokkal multa felül a légbajóban alkalmazott .erőt (ember-, gőz-, sűrített lóg-, villany-, legújabban pedig robbanószer-erőt.) A léghajózás elterjedésének nagy hátrányára szolgálnak mind a «pessimista»-k, mind az «optimistá»-k. Az elsők, vakon tagadván a léghajózás fejlődésképes voltát, épolv kárára vannak e pompás sportnak és hatalmas katonai segédeszköznek, mint az utóbbiak, kik a léghajózás fejlődésképes voltától még azt is remélik, hogy idővel Európa és Amerika között is rendszeresített léghajózási közlekedés fog életbe léptetni. Ezt, indokolt meggyőződésünk szerint, sohasem fogjuk elérhetni : mert a hosszabb utu léghajózásnak leküzdhetetlen hátrányt képező két akadálya van : 1. Az irányitható léghajót a száraz földet, vagy a tenger, vagy pedig az égboltozatot ábrázoló térképeink és iránytünk segélyével csakis addig vagyunk képesek kitűzött czélunk felé kormányozni, ameddig vagy a szárazföldet, vagy pedig az égboltozatot (illetőleg, a két emiitett valamelyik részét) látjuk; mert ha ezek szemünk elől akár felhők, akár köd által el vannak födve, iránytünk által tudjuk ugyan, liogő melyik keleti (nyugati) hosszúsági fokon lebegünk ; de, hogy melyik északi (déli) szélességi fokon, azt nem. aziránytü «deelinatio»-ját képesek vagyunk jelenlegi müeszközeink utján kipuhatolni, de az «inclinalio»-ját nem. 2. A körlég hőfokának még oly csekély változása is oly rendkívül hatalmas tényező a légzsákot használó (a reménylett repülőgépeknél e hátrány megszűnik) léghajózásnál, hogy az ez által okozott (ez már néhány órai útnál is jelentkezik !) óriási nagy hátrány leküzdhetetlen volna egy hosszabb utazásnál. A légzsákot használó léghajózás tehát jövőben is a legnagyszerűbb sport marad és a jövő háborúinak legfontosabb hadeszköze lesz. Az oroszok és a francziák jelenleg alkalmazott irányitható léghajói teljesen megfelelnek mindama követelménynek, melyeket a korszerű hadviselés az irányítható léghajóknak háborúban történő használhatósága iránt támaszt : mert a léghajózáskoz csatolt követelményének tökéletesen eleget lesz az az irányitható léghajó, mely másodperczenkint 6—8 meter gyorsaságot fejt ki és három-négy robbanó-vetgulát bir az ellenség fölé szállítani. Ha a légáramlat ereje nagyobb, mint emez irányithatóléghajók bajtógépezetének ereje, az nem száll föl : hanem nyugodtan megvárja vezetője a neki alkalmas időjárást; ezt bátran teheti: mert például valamely várostrom ideje alatt rendesen mindegy lesz az ostromlóra nézve, pár nappal előbb, vagy később ejtik-e le irányitható léghajóinak vezetői az ostromlottakat elpusztító robbanó-vetgulákat. Az orosz-franczia fegyverkezés ránk nézve vajmi veszélyes korában ezélszerü az elmondottak fölött elmélkedni. Nemo. TÁRCZA. budapesti polgárok dija. (Vége) Londonban egy divatárusbol'bán «Kere-d az asszonyt!» nem ugyan az üzlet-tulajdonos nőjét, a ki meglehetős kerek és túlérett, s üzlete előnyei iránt teljes érzékkel biró hölgy volt ; néki kevesebb szerepe van eme kiválóan sport-ügyben ; üzletében sohasem volt kitűnő munkásnőkben hiány, de ezenkívül egy-két kellemes modorú ifjú szép leánv, s ez utóbbiak között volt egy magas, sugár termetű, aranysárga hajú, magnetikus kékszemű fiatal nő. . . . s egy gazdag londoni commoner gyengéd érzelmekkel viseltetett a szép Cecilia iránt. Történt azonban, hogy egy véletlen' alkalommal az ifjú és dúsgazdag marquis of Hastings is meglátta a szép Ceciliát. s a legforróbb szereimre lobbant iránta. ... és eme szerelmi história is sok érdekes részlettel bir, de mi csak a sporttal összeköttetésben levő dolgok leírására válalkozván, eme fejezetet csak a végénél kezdjük : — . . egy szép, ködös londoni napon megkínálta vagyonával, nevével és kezével, s a divatárusüzletből, a templomon keresztül, bevonult a szép Cecilia mint marquise of Hastings, a büszke Hastingsek fényes ősi palotájába. E nem mindennapi körülmény által a commoner Mr. Henry Chaplin leggyengédebb érzelmeiben oly mélyen meg volt sértve, hogy boszut esküdött Hastings ellen, s boszujának téréül a marquis másik szenvedélyét, a sportot választotta. Versenyistállót rendezett be mindenütt, a hol a marquis lovai megjelentek ; lovakat állított ellene , a matquis nagy fogadásokat szokott kötni : Chaplin eme gyöngeségén keresztül akart hozzá férni s boszuját kielégíteni. Az 1860-as évek végén Angliában a versenyfogadás oly őrült mérveket kezdett ölteni, hogv okvetlen nagy vagyonokat kellett elnyelnie : 10000 fontos 80000 fontos, sőt 100000 fontos, tehát milliomos fogadások köttettek egyes urak részéről. Emez időről keletkezett a politikai napi lapokkal szemben a közönségnek — melynek nemcsak nagy része de kevés kivitellel majdnem mindnyája érdekelve volt a fogadásoknál — ama kivánsága, hogy a napilapok mindennap közöljék a fogadásról jegyzett oddsokat s ez időben közöte a «Daily Telegraph», hogy egy nagyobli meeting végével, sok előkelő, magas társadalmi állású ur oly összegű fogadásokat kötött, hogy nem volt képes pontosan eleget tenni kötelezettségének, és 700000 font rendkívüli összeg maradt fizetetten ; a nevezett lap irja, hogy a kellő pénz majd csak előkerül, de szomorú arra gondolni, hogy sokan eme tize-