Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-17 / 11. szám

— .3 — ,V.) Minden álnév beigtatásáér't a kél bejelentési hivatal egyikénél (lásd e szabályok 1. §-át), 50 frt osztrák értékű illeték fizetendő a közösen kezelt segély alap javára. 20. §. Aláírások átruházása. Ha valaki egy télversenyre aláírt, jogában áll egy vagy több nevezésre való jogosultságát másra vagy másokra átruházni, az eredeti aláíró minden kötelezettségért felelős maradván. 21. §. Nevezések megváltoztatása vagy visszavonása. A nevezés a nevezési zárlat előtt megváltoztatható vagy egészen visszavonható. 22. §. Az aláíró vagy nevező halála. Minden aláírás vagy nevezés érvénye megszűnik az aláíró vagy nevező halála esetéhen, kivévén, ha az illető bánatpénzek készpénzben vagy osztrákmagyar értékpapírokban letétettek, vagy ha a nevezett ló még a nevező halála előtt, kötelezetiségeivei együtt más tulajdonos birtokába megy át és ez kellőleg bejelentetett. Másnak aláírására történi nevezés az aláíró halála esetéhen is érvényben marad. Magán fogadás (ma'ch) érvénytelenné válik valamely fél halála állal. 23. §. /áriát után nem lehet változtatni. Semmi változtatás nem engedhelő meg a nevezésekben a zárlatra határozott idő után. kivéve ha egy ló nein volt kellőleg leírva, mely esetben név vagy szám adható még nevezéséhez pótlólag. Az esetben, ha valamely ló versenyre téves korral, vagy helytelen vagy tökéletlen leírással, egy szóval nem a 15. §-nak megfelelőleg neveztetett volna, ez kijavítható minden nevezéséri a közösen kezelt segélyalap javára eső 50 frt birság fizetése mellett, feltéve, hogy az igazgatóság megelégedésére bebizonyítható, hogy nem szándékosan történt a hiba és feltéve, hogy a kijavítás megtörténi és a birság lefizettetett. mielőtt a hibás nevezést magában foglaló «Wochen RennL,

Render» példányát követő szám megjelenik. F, szabály szerint megengedhető, hogy valamely nevezés I őröltessék bírság fizetése mellett oly versenyből. melyre nevezéskor illetéktelen volt, például : mén, kancza versenyben, de nem engedhető meg oly javítás, mely más lóval való helyettesítést eredményezne és így utónevezés jellegével birna. 24. §. Részesség lóban. Minden lóban való részességnek és minden személy nevének, ki versenylóban érdekelt, be kell jelentetni a két bejelentési hivatal valamelyikénél (lásd e szabályok 1. §-át) beigtalás végett, mielőtt oiy ló. mely többek közös tulajdona, versenyben indulhatna. Ily bejelentésért 5 frt illeték fizetendő a közösen kezelt segély-alap javára. Ló nem nevezhető tulajdona gyanánt senki más által, akár saját, akár álnév alatt, mint kinek érdekközössége vagy tulajdonjoga legalább is akkora, mint bármely más ugyanazon részességben érdekelt egyéné. V. RÉSZ. Tételek és bánatok. 25. §. Tételek és bánatokért való felelősség. Ha valaki lovat versenyre nevez, ez által kötelezettséget vállal a beiratási díj és tétel vagy bánat megfizetése iránt. Tétversenynél az aláíró kötelezettséget vállal a tétel vagy bánat megfizetése iránt, de ha a jogot, aláírására nevezni, másra átruházta, csakis az esetben áll fenn ezen kötelezettsége, ha az átvevő adós marad és ez esetben követelése az átvevővel szemben a 28. §. értelmében fennáll. Ha valaki más aláírására nevez oly versenyre, melyre meghatározott időig bánat (vagy kisbánat) jelenthető és ő ez ideig nem jelent bánatot, a kötelezettség általa elvállaltnak tekintendő és az eredeti aláíró kötelezettsége megszűnik. 26. §. Tételek és bánatok fizetése és liováforditása. Beiratási díjak, tételek és bánatok készpénzben a versenytitkár, vagy versenypénzek elfogadására feljogosított pénztárnoknál fizetendők. Ha valamely versenytitkár versenyben indulni enged oly lovat, melyért azon versenyre télele lefizetve nincsen, ő maga tartozik azt megfizetni. — Tételek és bánatok az illető verseny nyerőjét illetik, kivéve ha annak feltételében másképen van határozva. — A versenypénzek kezelője tartozik az illető versenyszak bevégeztélől számítandó legfeljebb 20 nap alatt az összes nyereményeket (tét, bánat, díjak) a tulajdonosnak vagy megbízottjának számlájával együtt kiszolgál! at ni. Ha valamely verseny nem futtatik le vagy érvénytelennek nyilvánítlatik, a fent említett pénzek visszaszolgáltatandók. A beiratási díjak az illető versenyegylel pénztárát illetik, kivéve, ha a verseny feltételeiben külön más rendelkezés foglaltatik. 27. §. Indulás előtt fizetendő összegek. Oly ló nem indulhat versenyben, melyért kimázsálás előtt le nein fizettetik 1. a beiratási díj, (abol ilyen ki van kötve) a tétel, valamint minden más az illető versenyre vonatkozó illeték. 2. minden bátralék, melylyel bárki érte tartozik, valamint minden oly hátralék, melylyel bárki, ki részben vagy egészben tulajdonosa, vagy kinek aláírására vagy nevében nevezletelt. akár érte, akár más lóért tartozik és 3. a I jockey lovaglási díja az 53. §. szerint. Ezen szabályban említett, hátralékok alatt értendő: minden oly összeg, mely valamely verseny alkalmából akár ugyanazon, akár más ausztria-magyarországi ; versenyszakon bírság, illeték, beiratási díj, tét vagy bánat, Jockey bér czímen fizetendő volt és minden oly összeg, melyre nézve valaki adósnak nyilváníttatott.— megjegyzendő azonban, hogy oly bánathátralékok. melyek valamely más helyen lartotl versenyszakról erednek, mint a hol a verseny tartalik, csak azon esetben értendők ide, ha azok mint kifizetetlenek a bánat-tartozási lajstromban közölve lettek, vagy a hátralékot követelő egyén által aláírásával ellátott írásban a versenyt megelőző este 10 óráig a versenytitkárságnál az iránt jelentés tétetik. — Ezen § az akadály-, gát- és vadászversenyeknéli hátralékosokra is vonatkozik. 28. §. Hánattartozási lajstrom. (I.) A két «bejelentési hivatal» (lásd 1. §.) mindegyikénél vezetendő egy «Bánat tartozási lajstrom» és ez évenkint a bécsi nyári versenyszak után és ismét a versenyidény végeztével a «Wochen Renn-Calender»ben közlendő. — Ebben minden fizelendő. de ki nem fizetett beiratási díjnak, tételnek, bírságnak és bánatnak bent kell foglaltatni, mely az alább leírt módon bejelentetett, mindazon egyének valódi és felvett (ha ilyen van) nevével, együtt, kik azokkal tartoznak, szintúgy elsorolandók a lovak (ha ilyenekéri áll fönn a tartozás), melyekért a tartozás fönnáll. Minden a fenti módon közzétett tarlozás egyenesen az illető «Bejelentési hivatalban» (lásd !.§.) fizetendő ki és addig, míg ez meg nem történik, a lajstromról le nem vételik. Ha a tartozás azonban kiegyenlittetett, ugy a törlés a W. R. K. legközelebbi számában közzéteendő. (II.) Mindenki, a kinek beiralási díj. tétel, bírság, illeték vagy bánat czímén követelése van. azt bejelentheti aláírásával ellátolt írásban az illető versenytitkárnál, kinek kötelessége minden az ily hozzá érkező bejelentést azonnal a megfelelő «Bejelentési hivatal»-hoz (1. 1 §-t) továbbítani; ha az illetőnek hivatalnoki minőségben van követelése, úgy kötelessége a bejelentést legkésőbb egy hóval a legközelebbi közlendő «bánat-lartozási lajstrom» megjelenése előtt megtenni. (III.) Míg valakinek neie a «bánat-tartozási lajstromon» áll, nem írhat alá semmi télversenyre és általa sem aláírására nem nevezhető ló semmi versenyre, akár megbízottként szerepel, akár máskép, és oly ló nem futhat semmi versenyben, mely állala, vagy nevében vagy aláírására neveztetett, vagy a melynek ő akár részben akár egészben tulajdonosa, vagy melyről az igazgatóság megelégedésére bebizonyíttatik, hogy gondozása, idomítása, kezelése vagy felügyelete alatt vol

1, a mióta tartozása a «Wochen Benn-Calender»-ben kétszer közöltetett ; és a míg egy ló neve a «Bánatlartozási lajstromon» áll, az semmi versenyben se nein nevezhető se nein futtatható. (IV.) A verseny idény alatt havonként az első megjelenő «Wochen Renn-Calender»-ben minden az utolsó «Bánat-lartozási lajstom»-ban foglalt tulajdonos és ló nevének betűszerinti sorrendben közöltetni kell. Az ily havonkénti elsorolás a közléstől számítva legalább három évre terjedjen visszamenőleg és végződjék a «Wochen Renn-Calender»-ben a fenti módon utoljára közölt «Bánat-tartozási lajslrom» magában foglalásával. A versenytitkárságokban, minden versenyszakkor az utoljára megjelent bánattartozási lajstrom két példánya kifüggesztendő. (V.) Ha oly ló, melynek vagy tulajdonosa, vagy ő inaga a «Bánat-lartozási lajstromon» van, indulni engedtetik, az illető versenytitkár 100 frttal bírságolandó. (VI.) Ha oly ló neveztetik, melynek tulajdonosa, vagy mely maga a «Bánat-tartozási lajstromon» van, az ily ló tulajdonosa 500 frtig bírságolható. VI. RÉSZ. A verse и у. 29. §. Mázsálás. (I.) A mázsáló a lovasok súlyát saját bevallásuk szerint lartozik úgy a verseny előtt megmázsálni, mint a verseny után visszamázsálni. A verseny után pedig a nyerles és helyezett lovak számainak kitűzésére a biró ebbeli közlése alapján (ha. a visszamázsálás kellőleg megtörtént), felügyelni, valamint óvás eselében ennek kiírását is az e czélra kijelölt táblán elrendelni. (II.) Minden indíttatni szándékolt lónak neve és száma szintúgy lovasának neve egy negyedórával az illető verseny előtl bejelentendő a mázsálónak, liogy ez a számokat s neveket a jelző táblára kitétethesse. Ezen szabály figyelmen kivül hagyásáért 25 frt büntetés fizetendő az egyleti pénztárba, a közösen kezelt segélyalap javára. Ha valamely ló a lovasnak megmérése ulán a versenytől visszavonatnék, ez iránt az igazgatóság állal felvilágosítás kérendő az illető ló tulajdonosától, vagy idomárjától és ha ezen visszavonás kellőleg nem igazolható, a tulajdonos vagy az idomár 500 frtig terjedhető birságban marasztalandó. Ha az igazgatóság meggyőződnék, hogy csalárd szándék forog fenn úgy a 49. § alkalmazandó. Ha a lovaglás nem a verseny-prograinmban megjelölt színekben történik és az kellőleg nem igazoltalik. a hibás első Ízben 25 frtig, ismétlés esetén 100 frtig terjedhető bírsággal rovatik meg. (III.) Minden lovar köteles magát a verseny előtt az erre rendelt helyiségben idejekorán megmázsáltatni s ha ezt tenni elmulasztja. 100 frtig terjedhető bírságra Ítélhető, ha csak az igazgatóságnál ezen mulasztást nem igazolja, melv i azolás esetleg a mázsálónak is bejelentendő. (IV ) A versenyben nevezett lónak tulajdonosán, idomárján, jockeyján, vagy más gondviselőjén kivül az igazgatóság Írásbeli fölhatalmazása nélkül, a mázsáló helyiségbe senki sem bocsájtandó. (V.) Ha valamely jockey egy kilónál nagyobb lúlleherrel szándékozik lovagolni, azt bejelenteni tartozik. Igazolatlan mulasztás esetén 50 frtig bírságolható. Az erre vonatkozó bejelentés a mázsáláskor a mázsálónál teendő és ez utóbbi tartozik ezen tehertöbbletet a ló számával együtt az e czélra szolgáló táblára kiírni, (VI.) Oly ló, mely egy kilónál nagyobb, be nein jelentett, túlterhet visz, disq alificáltnak tekintendő, hacsak e túltehernek nedves idő által okozott volta nem képez az igazgatóság nézete szerint kellő mentséget. (VII.) Minden egy kilót meghaladó és vitt túlteher, akár kellőleg bejelentetett, akár a ló disqualifieáltatott, a «Wochen Renn-Galender»-ben közlendő és a mázsáló tartozik a megfelelő bejelentési hivatalnak (I. 1. §.) erről jelentést tenni. 30. §. Indítás. (I.) Minden idomár tartozik akként intézkedni, hogy lova az igazgatóság által meghatározott időben indulásra készen az oszlopnál legyen és minden jockey ugy nekkor indulásra készen ott tartozik lenni. Minden ez iránt mulasztást elkövető idomár vagy jockey az igazgatóság által megbírságolandó. (II.) A lovaknak a hivatalos indító vagy fölhatalmazott helyettese által kell indíttatniok. Már egyszer az indító keze ala't lévő lovasnak nem engedhető meg. hogy vissza menjen terhén igazítani, hacsak valamely balesel nem kényszeríti erre. (lit.) Az indító minden rendeletet adhat és intézkedést tebet, milyet helyes indítás biztosítása érdekéb n szükségesnek lát és különösen elrendelheti, hogy a lovak egy vonalban oly messze menjenek vissza az induló oszlopon túl, a mennyire ő szükségesnek látja. (IV,) A lovak lépésből indítandók el. Ha az indító az induló oszlopon innen enged indulási, ez érvénytelen és a lovak újra indítandók, az indító pedig 500 frtig terjedhető bírságra ítélendő. (V.) A lovak (a mennyire lehet) oly rendben (jobb kéztől számítva) kell hogy az induláshoz menjenek, a milyent a kimázsálásnál a jockeyk sorshúzása, ha azt az igazgatóság szükségesnek tartja, határozott. (VI.) Az indítással megbízott egyén lartozik jelentésében felírni minden versenyben az időt, mikor a lovak tényleg indultak — és vájjon voltak-e sikertelen indulások? mely esetb n ezek elseje tekintendő az illető versenyrei indulás idejének — és jelentését az igazgatóságnak azon nap délutánján tartozik beadni, a melyen a versenyek futtattak, ha pedig késedelem fordult elő, meg kell említenie ki és mi által okoztatott az. (VII.) Minden lóért, mely idejekorán az oszlophoz ér, az egész tétel fizetendő. 31. §. Versenyalatti keresztezés stb. (I.) Oly ló. mely versenyben egy másikat keresztez, hacsak be nem bizonyítható, hogy a keresztezés pil lanatában teljes két hoszszal volt előtt \ disqualificálandó. *